Lépre csalhatja az esztergomiakat a város önkormányzata az európai parlamenti választások napján népszavazásra bocsátott kérdésével. Ajándékot nehéz ugyanis visszautasítani, márpedig június 7-én a város lakói arról nyilatkozhatnak, egyetértenek-e azzal, hogy „az önkormányzat a városi holding részvényeinek meghatározott részét ingyenesen vagy rendkívül kedvezményesen átadja az esztergomi polgárok részére”. Meggyes Tamás, a fideszes többségű város polgármestere a HVG megkeresésére nem nyilatkozott a részletekről, de a városi televíziónak nem tagadta, hogy a népszavazással mozgósítani szeretnék a választókat. A referendum valódi tétjéről viszont nem beszélt, pedig ha a választópolgárok igent mondanak a csábító ajánlatra, azzal felhatalmazzák a képviselő-testületet, hogy átalakítsa a városi cégeket irányító holding tulajdonosi szerkezetét.

HVG

Nem először kezd látványos adakozásba a Meggyes vezette város. Esztergom 2005 óta a helybéli szülők minden újszülöttje után félmillió forintot helyez letétbe. A fiatalok 21 éves korukban juthatnak a kamatokkal 2-2,5 millió forintra duzzadó összeghez. A polgármester most is készpénzt helyezett kilátásba a polgároknak. Szerinte már jövőre több ezer forint osztalék ütheti az esztergomiak markát, ha megszavazzák a tulajdonosi programot. A homályosan körvonalazódó konstrukció szerint a helybéliek nem közvetlenül a város cégeit irányító Strigonium Zrt.-ben válnának tulajdonosokká, hanem egy szövetkezetben. Az önkormányzat megtartaná az 1,35 milliárd forint alaptőkéjű részvénytársaság papírjainak az 51 százalékát, a többit pedig a megalakítandó szövetkezet tulajdonába adná, illetve értékesítené. Minden esztergomi polgár kétezer forint névértékű részjegyet kapna, a szövetkezet küldöttgyűlése pedig évente dönthetne, kifizetik-e a nyereséget, vagy újabb részvényeket vásárolnak, esetleg a közösségi alapba helyezik a pénzt, amelyből a szövetkezeti tagok adómentesen juthatnak szociális, egészségügyi vagy kulturális szolgáltatásokhoz.

Arra már nem hívták fel a választók figyelmét a város vezetői, hogy a holding veszteségessé is válhat, ilyenkor elmarad az osztalékfizetés, sőt leértékelődhetnek a részjegyek, ami miatt a tagokat akár pótbefizetésre is kötelezhetik. A polgármester a tulajdonosi program egyik legnagyobb erényének azt mondja, hogy a polgárok közvetlen részeseivé válhatnak a helyi gazdaság irányításának. Bár a szövetkezeti forma elvileg valóban demokratikus elveken nyugszik, hiszen minden egyes tag egy szavazattal bír, a szövetkezet révén megvalósuló közvetett tulajdonlás még azt is lehetetlenné teszi, amit akár egyetlen részvény birtokosaként is megtehetnének az esztergomiak, hogy személyesen részt vegyenek a Strigonium közgyűlésein. Márpedig a nyilvánosság eddig sem volt erőssége a városvezetésnek, amely még a képviselő-testület ülését is rendre zárttá nyilvánítja, ha a holding ügyei kerülnek naprendre. Az pedig csak egy héttel a referendum előtt derült ki, hogy a tulajdonosi program nemcsak adakozásról szól, hanem a városi holding friss tőkéhez is szeretne jutni. Esztergom jelenlegi vezetői ugyanis „25 százalék körül” tartanák a kistulajdonosi részvételt, 24 százalékot viszont piacra akarnak dobni. „Jó remények szerint néhány esztendő múltán nem egy-két kézben összpontosul a vagyon, hanem sok kis tulajdonos lesz” – bizakodott az önkormányzat által finanszírozott Hídlapban a polgármester.

Meggyes a cégcsoport nyereségességére apellál, amikor kívánatos vagyontárgyként tünteti fel a ma már 13 tagvállalatot (lásd táblázatunkat) tömörítő holdingot. A város még a kétezres évek közepén kezdte kialakítani a vállalatcsoportot, miután az önkormányzatok körében divattá vált a holdingstruktúra. A közgazdasági ideológia szerint a csoportszintű működéssel számos megtakarítást lehet elérni, a politikai gyakorlat szerint viszont a holdingba bújtatott cégekben könnyebb a döntéseket a nyilvánosság elől elrejteni. Tény mindenesetre, hogy a Strigonium Zrt. a veszteséges évek sora után 2008-ban pozitív mérleget produkált, csoportszinten tavaly 160 millió forint volt a nyeresége.

A település cégeinek kiegyensúlyozott gazdálkodása ugyanakkor évente több százmillió forintba kerül az önkormányzatnak (lásd Csoportos kedvezmények című írásunkat). A nagyvonalúság ára pedig az eladósodás. Az idén 20 milliárd forint költségvetésű városnak 2008. december 31-én 3,3 milliárd forintnyi fejlesztési hitele, kötvénykibocsátásból pedig 8,7 milliárd forint adósságállománya volt. Ez lakosonként 400 ezer forintos adósságot jelent, ráadásul az ellenzék szerint a tartozást megduplázzák azok a kötelezettségek, amelyeket különböző beruházásoknál vállalt az önkormányzat. Az idén még csak 700 millió forintos adósságszolgálat a következő években folyamatosan nő, ami csökkenti Esztergom mozgásterét saját vállalatainak kisegítésében is.

SZABÓ YVETTE