Tetszett a cikk?

Feltűnően sok nagyközség célozta meg idén a városi címet, remélve, 2009-ben nagyvonalúan osztogatják a magasabb közigazgatási sarzsit. Nem tévedtek: a kabinet 20 település előléptetését javasolja az államfőnek.

Rekordszámú település, 31 nagyközség pályázta meg az idén a városi rangot, a HVG értesülése szerint. A városaspiránsok kiugróan magas számát a politikai kalendárium magyarázhatja, a parlamenti választások előtti évben a kormányzatok bőkezűen szokták ugyanis osztogatni a városi címeket. Nem lesz ez másképp az idén sem. A HVG úgy értesült, hogy összesen húsz pályázó kaphatja majd meg a városkulcsot valamelyik kormányzati celebritástól. Feltéve persze, ha az államfő rábólint a friss kormányzati előterjesztésre, amely enyhén szólva is eltér a szakértők előzetes véleményétől.

Az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) által felkért szakmai zsűri eredetileg összesen 7 pályázó települést talált előléptetésre alkalmasnak. Urbanisztikai mutatói alapján a legjobb pályázók közé sorolta a testület a fővárossal határos nagyfalut, Budakalászt, a Dunaújváros Rózsadombjaként is emlegetett Duna-parti Rácalmást, valamint a három középiskolát működtető, ötezer lelkes Zsámbékot. Ugyancsak előléptetésre méltónak ítélte a településfejlesztési szakértőkből és az érdek-képviseleti vezetőkből álló zsűri a kis somogyi fürdőhelyet, Igalt, az egykori mezőváros Csákvárt és a valaha zsidó kávéházairól nevezetes, Győr-Moson-Sopron megyei Beled községet. Végül magasabb osztályba engedte volna lépni a zsűri a 12 kilométeres tóparttal rendelkező Balatonkenesét is – a jelölés joga azonban végső soron az önkormányzati minisztert illette meg.

HVG

Varga Zoltánt pedig a jelek szerint egyáltalán nem feszélyezte, hogy alig több mint egy hónapja vette csak át a hivatalát. A tárcavezető három olyan települést – Balatonkenese, Beled, Budakalász – is kihúzott a városjelöltek listájáról, amelyeket a zsűri a legjobbak közé sorolt.

Kenese számára a státusváltás egyébként nem azért ígért új perspektívát, mert a falu előléptetése esetén a személyi jövedelemadóból 38 millió forinttal több maradt volna a helyi kasszában – mondta a HVG-nek az ÖM végső előterjesztésének ismerete nélkül Sörédi Györgyné polgármester (Fidesz–MDF). Ennél jóval fontosabb volna – állította –, hogy Kenese ezentúl elindulhatna a városok számára meghirdetett különféle pályázatokon. A települések főtereinek helyreállítását a falvak esetében például 90, a városokban viszont 900 millió forintnyi összeggel támogatja az EU. A városi címmel járó előnyök közé sorolják több helyen azt is, hogy az előléptetett nagyközségeknek az építési és gyámügyi feladatok ellátására forrást biztosít a központi büdzsé.

Idén a legnagyobb tülekedés Baranya és Tolna megye határvidékén folyt a városi címért. E körzetben a kommunista utcaneveihez mindmáig ragaszkodó Szászvár, a 19. században mezővárosi rangot szerzett Mágocs, továbbá a volt bányászfalu, Nagymányok egyaránt hangsúlyosabb szerephez próbál jutni. Az utóbbi nagyközség mellett Tolnából egy korábbi járásszékhely, Gyönk is megcélozta a magasabb közigazgatási sarzsit. Az egykor járásbíróságnak is helyet adó – a Révai-nagylexikon szavaival – „csinos nagyközség” a legapróbb olyan település ma Magyarországon, amely önálló gimnáziumot tart fenn, éspedig immár 200 esztendeje.

E négy kelet-dunántúli falu közül végül csak három (Gyönk, Mágocs, Nagymányok) előléptetését javasolta a zsűri, azt is csak feltételesen. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a már említett hét legjobb pályázó kiemelése után megmaradt 24 nagyközséget a szakértők az idén is két további csoportba sorolták. A második kategóriába 11 olyan település került (lásd táblázatunk középső szektorát), amelyeknek súlyosabb szakmai engedmények nélkül még ugyancsak odaítélhető a városi cím. Varga miniszter azonban a „másodosztályú” jelöltek esetében részlegesen ugyancsak átírta a zsűri által összeállított listát. A korábbi jobboldali újságíró, Franka Tibor által vezetett Kerepest és az ugyancsak nagy lélekszámú, konzervatív irányítás alatt álló Sülysápot a tárcavezető lehúzta a potenciális befutók közül.

A „második körös” települések esetében a városi címre esélyessé vált végül is a jelentős vonzáskörzettel bíró, Zala megyei Pacsa, amely az utolsó előtti olyan kistérségi központ ma Magyarországon, amelynek nincs meg a szóban forgó titulusa. (Az utolsó, a 174. ilyen közigazgatási mikrocentrum, az „árral szemben úszó” Fejér megyei Aba továbbra sem kívánja siettetni idő előtti várossá nyilvánítását – jelezte a HVG-nek Kossa Lajos független polgármester.) Ugyancsak komoly esélye van a befutásra immár a Miskolc agglomerációjához tartozó, MSZP-s vezetésű Sajóbábonynak, amely tavaly a halálbüntetés helyreállítását kezdeményezte az Országgyűlésnél.

A „futottak még” kategóriába értesüléseink szerint eredetileg 13 települést sorolt a zsűri. E pályázókat a városi címre kifejezetten éretlennek minősítették a szakértők. A békési illetőségű Varga miniszter azonban a megyéjében fekvő Újkígyós községgel együtt még további hat olyan települést – Vaja, Tápiószele, Csanádpalota, Jászkisér, Nyírmada, Rákóczifalva – is várossá javasolt nyilvánítani az államfőnek, amelyeket a szakértők a leggyengébb pályázók közé soroltak.

Hogy pontosan mi történt, azt hamarjában nem is olyan nagyon egyszerű megállapítani. A pálya azonban a jelek szerint lejtett az MSZP-s vezetésű ÖM-ben. A tárca kétségkívül több, arra érdemtelennek minősített fideszes nagyközségnek is megadni javasolja ugyan a magasabb közigazgatási rangot, ám úgy tűnik, csak azért, hogy nem kevesebb mint öt, szocialista érdekeltségi övezetbe tartozó gyenge aspiráns is hozzájusson az áhított államigazgatási sarzsihoz.

BABUS ENDRE

Úgy látszik, Jannik Sinner golfban nem remekel, edzője jól ki is nevette – videó

Úgy látszik, Jannik Sinner golfban nem remekel, edzője jól ki is nevette – videó

Bemutatkoztak a Huawei új mobiljai: itt a Mate 70 és a Mate 70 Pro

Bemutatkoztak a Huawei új mobiljai: itt a Mate 70 és a Mate 70 Pro

Azt hallotta, hogy megszűnik a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat? Akkor félrevezették

Azt hallotta, hogy megszűnik a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat? Akkor félrevezették

Para-Kovács Imre: A főszerkesztő, aki nem tudott semmiről

Para-Kovács Imre: A főszerkesztő, aki nem tudott semmiről