Meg kell tanulnunk együtt élni a DNS-ről szerzett tudásunkkal - sűríthetjük mottószerűen össze egy gondolatba azt a szédítő perspektívát, amelyet a DNS szerkezetének felfedezéséért 1962-ben harmadmagával Nobel-díjat kapott James D. Watson villant fel új kötetében az olvasó előtt - mély tudományos alapossággal, ám emellett rendkívűl olvasmányos módon. 

James D. Watson alighanem a legalkalmasabb személy arra, hogy összefoglalja az élőlények genetikai hordozójának, a legfőbb örökítőanyagnak számító, rendkívül bonyolult molekula, a DNS és ezzel a genetika történetét a cseh szerzetes Mendel híres borsókísérleteitől és Darwin evolúciós elmélkedéseitől az olyan kisiklásokon keresztül, mint Hitler áltudományos, rasszista elméletei egészen a DNS szerkezetének 1953-as felfedezéséig és az emberi géntérkép teljes felrajzolásáig. A mély biológiai és kémiai fejtegetéseket sem nélkülöző kötet első előzménye a minden idők egyik legnépszerűbb tudományos könyve, a Kettős spirál volt, amelynek megírása óta Watson számos művében követte nyomon a genetika területén elért legfrissebb eredményeket. 

A tudósi lelkesedéssel, a tersmészet csodája feletti elragadottsággal, mély humanizmussal megírt éegújabb könyve azonban most is sokkal több, mint a tisztán tudományos eredmények még oly olvasmányos összegzése. A genetika ugyanis mára behálózza mindennapjainkat, szerepet kap a gyógyítástól és a kriminológától kezdve a mezőgazdaságon és az állattenyésztésen át számos más területig. E robbanásszerű fejlődés pedig a tudományos problémákon felül igen komoly társadalmi, etikai és gazdasági kérdéseket is felvet, amelyek megválaszolása igen nagy felelősséget hárít a szakemberekre és a széles közvéleményre. Az éet titka jó támpontot, segítséget ad a sokszor csak a média homályos híradásaiból ismert problémák közötti eligazodásban, és a szerző személye jelentheti a garanciát arra, hogy útmutatásával bízhatunk a józan, az önös gazdasági és politikai érdekektől minél inkább megszabadított vélemény kialakulásában.

Virágh Judit