szerző:
Műértő

A kortárs művészeti GDP egyre nagyobb része nem a hagyományos kiállítási terekben, az art-ipar keretein belül jön létre. Nem ott jelenik meg, nem is oda szánják. Egyre több az olyan mű, projekt és csoport, amely a társadalmi kontextussal foglalkozik, hozzászól, bele is avatkozik, alakítani próbálja. Az eszközök és eredmények sokfélék, de megkockáztatjuk, ez a folyamat ma izgalmasabb, mint ami a „white cube”-okban zajlik. Sorozatunkban ilyen hazai csoportokat, kezdeményezéseket mutatunk be.

S'39 csoport: A Széll Kálmán tér új köztéri órájának terve
©

E pillanatban, amikor cikkünk íródik, még az OFF-Biennále Budapest megnyitása előtt vagyunk. A programban szemet szúrt a Beton Workshop neve és sokat sejtető projektjük, amelynek során „engedély nélküli köztéri beavatkozásokat” végeznek. Hogy miféléket, azt most még csak sejthetjük: a beavatkozások előképe talán a Király utcai hibajavítások sora lehet. Az utcán előforduló burkolathibákat korrigálta a Beton, minden különösebb engedély vagy felhatalmazás nélkül, és a javított felületeken üzeneteket is elrejtett. A Beton utcabútorokat is elhelyez itt-ott, természetesen betonból, mindig valamilyen helyi problémára, adottságra, hiányra reagálva.

Ha azonban a Beton Workshopról szólunk, akkor rögtön egy nagyobb tereptárgyba botlunk, merthogy – maradva az építkezési metaforáknál – a Beton beépül egy nagyobb egységbe, a 2004 óta létező Szövetség ’39-be, azaz újabban a könnyebb nemzetközi érthetőség kedvéért S’39-nek nevezett csoportba. A Beton tehát az S’39 oktatási projektje, amely bizonyos kérdésekben önálló.

És ha már az aktualitásoknál tartunk: az S’39 csoporttal áprilisban tele volt a sajtó. Nyilvánosságra került, hogy ők tervezték és valósítják meg a Széll Kálmán tér új óráját, amelynek betonfelületén az egykori Moszkva tér origóját és találkahelyét jelentő régi óra árnyképe is megjelenik majd. Márciusban részt vettek az Urbanseries konferencián és workshopon Isztambulban. A hónap végén pedig bejelentették, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mások mellett az S’39-nek ítélte a Millenniumi Díjat. Az innovációt jutalmazó elismerést azért is kaphatták, mert a csoport Caltrope című projektje korábban egy olyan nemzetközi pályázaton nyert, amely a tengerszint-emelkedésre adható építészeti válaszokat keresi. A Caltrope speciális deltavidéki gátrendszer, betonelemekkel és talajmegkötő gyökérzetű növénybeültetésekkel: tulajdonképpen egy mangrove-mező, óriás betonkaspókban. Hogy az obskúrus nevű hivatal díja mit jelent majd az S’39-nek, azt e percben még nem tudni, az azonban látszik, hogy nem a struktúrákon kívül képzelik el jövőjüket. Minden létező helyre pályáztak az oktatási tevékenységük folytatásához, még az MMA-hoz is, ahonnan pénzt nem kaptak – ehhez azért tegyük hozzá, hogy az MMA Építészeti Nemzeti Szalonján való részvételtől visszaléptek. Építészetet persze nehéz is volna minden struktúrán kívül művelni.

Egyáltalán: az S’39 és a Beton valóban építészet? A válasz: is. Az S’39 önmeghatározásában a „hibrid design manufaktúra” szerepel, a Beton esetében pedig csak az anyag kötődik az építészethez, de amit képviselnek, az sokkal inkább egyféle edukatív és innovatív környezetalakítás. A Beton Workshop ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetemen zajló kurzus, amely krédója szerint „betonbarkáccsal” foglalkozik, és szakmai vezetője a Szövetség utca 39. szám alatti műhelyük nyomán elnevezett S’39. De közben a tárgytervezés – betonból terveznek ékszereket és bútorokat –, valamint a már említett köztéri beavatkozás is a profiljukba tartozik. Mindkét formáció esetében jól látszik, hogy az eléjük kerülő kérdésekre próbálnak specifikus válaszokat adni, s ha ehhez éppen az építészet, a design, vagy a kortárs képzőművészet eszköztárát kell igénybe venni, ez – flexibilis gondolkodás- és működésmódjuk miatt – nem jelent problémát.

S hogy miért éppen a beton mint anyag áll a két csoport érdeklődésének középpontjában? Az alapítók, köztük az S’39 vezetője, Baróthy Anna – aki egyébként szobrász szakra is járt – szilikát szakon végeztek, és ezt a matériát kellően sokoldalúnak és jól használhatónak tartják. Építészeti problémákkal, nagyobb léptékű installációkkal kezdtek foglalkozni, és ehhez a beton tűnt megfelelőnek. De ez a beton persze már nem az a beton, amelyből porladó lakótelepeink készültek, vagy amely gyerekkorunk játszóterein töredezett szét. A Beton Workshopot, ahol az egyetemi hallgatók a betonöntés kis léptékű technikáival és a felhasználás innovatív módozataival ismerkednek, az S’39 kapcsolatainak köszönhetően nagy cégek támogatják kiváló minőségű anyagokkal. Az S’39 amúgy maga is kísérletezik az anyaggal: üveggel keverik a betont, a nevükhöz fűződik egy speciális lamináltüveg-termékcsalád (Luminari), egy világító térburkolati rendszer (Muki_Pix), illetve a már említett Caltrope kifejlesztése, amely a vízszintemelkedéssel járó területvesztést próbálja megakadályozni. De a Dohány utcai és a debreceni Holokauszt-fal is S’39-projekt, és gyártottak kaleidoszkópszemű, mozgó betonlényeket is óvodák számára.

Anyagkísérletek, tárgytervezés, környezeti-urbanisztikai problémák megoldása építészeti és művészi eszközökkel – ezekben a halmazokban mozog a két csoport, a Beton Workshop pedig elsősorban a tudásátadásban és a környezetalakításban érdekelt. „A betonnal mint anyaggal a környezetedet minőségi módon javíthatod fel” – kommentál a Műértőnek Mucsi Emese, a Beton Workshop koordinátora. A Beton műegyetemi kurzusának folytatása három évre biztosított, de a sokoldalú profil és a projektalapú együttműködések következtében az egyik projekt könnyen átfolyhat a másikba: Mucsi Emese például most több társával a Stoczek utcában hoz létre műhelyt Meet Lab néven, amely designinkubációval és designpedagógiával foglalkozik.

N. G.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!