Idén tavasszal végre nemcsak műszakilag, hanem ünnepélyesen is átadták a Kálvin Center sok vihart megélt nyolcszintes épületét. A Virág Csaba által tervezett, közel 9 ezer négyzetméteres irodaház építését még 2000-ben kezdték meg, ám a 2003-ra elkészült házat az osztrák beruházó nem volt hajlandó átvenni a szintén ausztriai generálkivitelezőtől, a Swietelskytől. Az irodaház mögött egyébként a bécsi Volksbank áll: a cégcsoport alá tartozó Immoconsult Leasing GmbH hozta létre a Kálvin Center Kft-t, a tényleges tulajdonost. A kivitelező és a beruházó közötti problémát azóta jogi útra terelték, a per a mai napig folyamatban van.

Az átadott Kálvin Center. Van előélete © Fazekas István

Mivel három évig szakértők hada járta az épületet, nem lehetett elvégezni a végső simításokat sem, így a bérbeadást sem tudták megkezdeni. A felújítási munkálatok csak tavaly nyáron, a bírósági bejárások és feltárások után kezdődhettek meg, ezzel azonban már nem az eredeti generálkivitelezőt bízta meg a tulajdonos, hanem az Alfa Ingatlan Csoporthoz tartozó Alfa Development Kft-t. Szakál Pál, a cég projektmenedzsere az Ingatlanmenedzser.hu-nak elmondta, hogy az irodaház befejezésére létrehozott projektcég elsődleges feladata az volt, hogy az épületet bérbeadható állapotba hozza. A javítási munkálatok többek között a tűzbiztonságot, a légtechnikát, és az erősáramú rendszereket érintették. A bírósági bejárások alkalmával szinte mindenhol megsérültek az álmennyezetek, így ezeket is helyre kellett állítani. A munkálatok mára lezajlottak, így már csak a bérlők egyéni igényeinek megfelelő átalakítások vannak hátra.

Per és tartozások

Az irodaház tehát elkészült, az elhúzódó építkezés költségeiről ennek ellenére nem kaptunk információt. Alexander Pawkowicz, az Immoconsult Leasing illetékese arra hivatkozva nem közölt adatokat, hogy a kivitelezésre fordított összeg nagysága a folyamatban lévő per tárgyát képezi. A Bécsben zajló bírósági eljárásról a fentiekre hivatkozva szintén nem kaptunk érdemi tájékoztatást, az osztrák Swietelsky pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre. Virág Csabától, az irodaházat tervező építésztől azonban sikerült megtudnunk, hogy a kivitelező a mai napig újabb és újabb adatokat kér a mérnökirodától.

„Néhány hete ajánlott levélben kérték tőlünk az épület hőveszteség-számítását, amelyet nem szoktunk a tervekhez csatolni, de ők vállalták, hogy külön kifizetik azt. Elképzelhető, hogy a függönyfalazást végző szlovén cég bécsi alvállalkozója nem vette kellőképpen figyelembe a terveket” – mondja az építész, akinek a kivitelező a mai napig 13 millió forinttal tartozik. Majd folytatja: „az osztrák Swietelsky bennünket bízott meg a kiviteli terv elkészítésével, ám egészen addig nem hajlandó fizetni, ameddig a tulajdonos nem rendezi a költségeit. Értesüléseim szerint egymillió euróról megy a vita, így számomra érthetetlen, miért érte meg a tulajdonosnak, hogy az épület több évig üresen állt. Olyan hír is fölröppent, hogy az osztrák Volksbank olyan kölcsönt vett fel, amelyet addig nem kellett visszafizetnie, ameddig a ház nem működött.”

Az építész információi szerint a beruházó a kivitelezés gyenge színvonalát kifogásolta, de tényleges hibát nem tárt föl. „Az osztrák szakértő azt állította, hogy az épületnek hiányzik egy pillére, amely valójában a helyén volt. A statikai tervezést a mi alvállalkozónk készítette, ugyanaz a cég, amely az alatta épülő metróállomást is tervezi. Arra is hivatkoztak, hogy az épület egyik födémszakasza túlzottan lehajlik. Elvégezték az úgynevezett lehajlási próbát, de a födémlehajlás a megengedettnek mindössze 10 százaléka volt. A tulajdonos a függönyfal minőségét is kifogásolta. Tény, hogy van drágább a fölhasznált szlovén üvegnél, de az előírásoknak a beépített alapanyag is megfelel mind hőszigetelési, mind pedig napvédelmi szempontból. Vita volt a tűzvédelmi rendszerről is: bár az épület megfelelt a magyar előírásoknak, a tulajdonos azt akarta, hogy minden szint külön tűzszakasz legyen. Ezt a kivitelező nem volt hajlandó megcsinálni, lévén ez a megoldás jóval drágább. A nézeteltéréseket persze a megbízónak és a kivitelezőnek egymás között kell rendeznie.”

Távvezérelt építkezés

A tervező szerint az is problémát okozott, hogy az építkezést gyakorlatilag Linzből vezényelték le, megfelelő, magyarul is beszélő építésvezetőt pedig nem vettek fel, annak ellenére, hogy zömében magyar munkásokkal dolgoztattak. A munka emiatt nehezen haladt, és a félreértések is folyamatosak voltak. Fél évig állt például az építkezés azért, mert a kivitelező elfelejtette megmagasítani a szomszédos házak kéményét, pedig ez szerepelt a kiviteli tervben. Ekkor az önkormányzat leállíttatta a munkálatokat, egészen addig, amíg a mulasztást nem pótolták. A magyar építési hatóság is rendszeresen beleszólt az építkezésbe: öt zsűrit tartott a Fővárosi Tanács, hármat pedig a Műemlékfelügyelőség. A sok kifogás miatt az építtetők bizalma megrendült, és a ház eredetileg tervezett építészeti formája is átalakult – az irodaház homlokzata a tervek szerint például csavarodott volna.

Az épületet külleme miatt több támadás is érte, komoly városképi viták középpontjában állt: technokrata megjelenéséért és a Nemzeti Múzeumot kitakaró hatalmas tömbjéért egyaránt bírálták. Egy azonban tény: a múzeum építésekor egy földszintes vendégfogadó állt a telken, a későbbiekben pedig az Ybl Miklós tervezte Pesti Hazai Első Takarékpénztár magasodott az irodaház helyén. „Az épület majdnem olyan magas volt, mint a Kálvin Center, és a sarka is pontosan ugyanott volt – így egészen addig eltakarta a Nemzeti Múzeumot, amíg a háború után le nem bontották” – magyarázza Virág Csaba, aki szerint nem is előnyös, ha a Kálvin térről látszik a múzeum épülete, mert az azt körülvevő terület és a Kálvin tér merőben más stílust képvisel.

Szakmai érvek ide vagy oda, a közvélemény sehogy sem fogadta be az épületet. „Rossz az irodaház imázsa, egyszerűen azért, mert nagyon sok balhé volt körülötte” - vélekedik Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus. Bojár szerint bár a tervezői szándék az volt, hogy az épületet a XXI. század eleji építészet nyelvén jelenítse meg, és a ház sem a londoni, sem a bécsi, sem pedig a New York-i építészeti környezetben nem okozott volna felbolydulást, Budapesten mégis kiverte a biztosítékot. A tervezők egyszerűen nem számoltak és nem is számolhattak azzal az ízlésbeli konzervativizmussal, ami nálunk uralkodik. "Építészeti kritikusként furcsának találom, hogy míg a Kálvin Centerrel szemközt álló Korona Hotel minősíthetetlensége csupán keveseknek szúr szemet, addig a Kálvin Center kivitelezéséből fakadó gyengeségei, valamint az építészeti gondolat szofisztikáltsága nem tetszik az embereknek" - fogalmazott Bojár, hozzátéve: az ok valószínűleg az, hogy míg a Korona Hotel környezetébe simul, addig az irodaház helyet kér magának. Úgy tűnik, Budapesten az előbbit várják el a kortárs építészettől.”

A bérlők kedvence

A bérlők nincsenek olyannyira ellenére az épületnek, mint a közvélemény. Szakál Pál beszámolója szerint az irodaház a legtöbb érdeklődőnek kifejezetten tetszik. Az első bérlő, a Baucont Zrt. már be is költözött, és készülőben van az OTP Bank földszinti fiókja is. A California Coffee Company nemrég írta alá bérleti szerződését, és több olyan cég is van, amely egyszerre három szint iránt is érdeklődik. Így elméletileg az egész házat pillanatokon belül kiadják. Érdeklődők korábban is akadtak, ám a Bécsben zajló per okán végzett folyamatos feltárások miatt nem lehetett bérbe adni az épületet.

A Kálvin Center kelendőségét a CB Richard Ellis Nemzetközi Ingatlan-tanácsadó Kft. is megerősítette. „Az irodaházat nagy érdeklődés övezi, bérlőjelöltek pedig az üzleti élet valamennyi területéről vannak. Maga az irodaház nagyon jó elhelyezkedésű, jól látható, és tömegközlekedéssel is kiválóan megközelíthető. További előnye, hogy az ablakokból fantasztikus a kilátás, és még az első emeletre is besüt a nap. Az épület hátránya, hogy a folyamatban lévő metróépítés miatt a környék átmenetileg nehezen megközelíthető. Mivel a ház évekig üresen állt, imázsproblémák is felmerülhetnek, ezt azonban megfelelő kommunikációval orvosolni lehet”– összegzi Konthur Adrienne igazgató, aki szerint a siker hátterében az is állhat, hogy a Kálvin Center 2004-es megépülése óta a környéken nem adtak át új irodaházat.