Statikailag valószínűleg stabil

A Népszabadság pénteken azt írta: információi szerint kritikus határra ért a Műegyetem vegyészmérnöki és biomérnöki kara CH épületének süllyedése, amelyet a metróalagút és az épület alatti peron építése okoz. A lapnak az egyetem műszaki főigazgatója és a karbantartási osztály vezetője azt mondta, az épület ugyan statikailag valószínűleg stabil, de a repedések és a süllyedések miatt bármikor balesetet okozhat az álmennyezet beszakadása, egy erkély vagy közbülső falak leomlása, esetleg egy közművezeték eltörése.

Természetes jelenség
 
A DBR Metró Projekt Igazgatóság pénteken közleményben tudatta: az építkezés kezdete óta végzett helyszíni szemlék szerint a Műegyetem CH épületének süllyedése nem éri el az előzetes állapotfelmérések nyomán megállapított, szakértők által várt határértéket. 
 "A süllyedés természetes kísérőjelensége a régi épületek közelében zajló mélyépítési tevékenységnek. A Műegyetem esetében az épületre ható munkafázisok befejeztével a süllyedés mértéke folyamatosan csökkent, mára stabilizálódott" - olvasható a közleményben.  Hozzátették: a metróépítés kezdete előtt végzett vizsgálatok idején is voltak repedések és süllyedésre utaló jelek, az építkezés ezeket nyilvánvalóan tovább befolyásolta, de az épület nincs veszélyben. "A 4-es metróval összefüggésben keletkezett - egyébként az előre jelzettnél szintén kisebb - repedés- és egyéb károkat a beruházó és a kivitelező természetesesen megtéríti" - írták. 
 
Megálló az épület alatt

Magyarázatként jelezték: a Szent Gellért téri metrómegálló a téren, a Műegyetem rakpart és a Műegyetem CH épülete alatt helyezkedik el. A DBR a munkák kezdete előtt felmérte a metróépítéssel érintett épületek és építmények állapotát, és geotechnikai, mérnökgeológiai és hidrogeológiai szakvélemények is készültek. A tanulmányok azt állapították meg, hogy a BME CH épülete kiemelten veszélyeztetett, ezért még az ajánlatadást megelőzően külön statikai elemzést is készítettek az épületről. A nyertes ajánlattevőnek az építési munkákat megelőzően további állapotfelmérést kellett végeznie és külön, ismételt statikai véleményt készíttetett. 
"Mind az előzetes, mind pedig a kivitelezést megelőző állapotfelvételek megállapították, hogy az épületen repedések találhatók, a falak több helyen erősen vizesednek, a vakolat több helyen omladozik, a csempeburkolatok állapota számos helyen rossz, valamint azt is megállapították a jelentések, hogy az épület Dunával párhuzamos folyosóján süllyedésre utaló repedések vannak" - olvasható a DBR közleményében. 

Megfigyelt terület

Mint írták, a szakértők véleménye az volt, hogy a várható épületsüllyedés nem fogja elérni azt a szintet, ami miatt szükség lenne az építkezés előtt az épület megerősítésére. Az előzetes vizsgálatok szerint a CH épület alatt várható átlagos süllyedés 4,5 centiméter, a maximális süllyedésérték pedig 7-8 centiméter volt, amely süllyedés hatására 2-3 milliméter tágasságú repedések voltak várhatóak az épületen.  A DBR a kivitelezés kezdete előtt "mozgásvizsgálati rendszert" alakított ki, a CH épület "a metróépítés legjobban megfigyelt területévé vált", a kivitelező pedig folyamatosan mérte és méri az alagutak belső mozgását. 
 
Lassuló süllyedés

A közlemény szerint mára befejeződött az állomásépítés teherhordó szerkezeteinek építése. A szeptember közepén tartott legutóbbi - a DBR, a BME, a kivitelező és független szakértők részvételével tartott - szemle időpontjában a bekövetkezett mért maximális süllyedés 5 centiméter körüli, a talált legnagyobb repedés 1,5 milliméter volt. A metróépítési irányelvek és a szerződés 5 milliméter repedéshatárt jelölt meg, mint enyhe repedéskárt - írta a DBR. Hozzátették: a szakértők "a süllyedést lecsengőnek találták, ami mára megközelítette a stabilizáció szintjét". A szemle szerint a bekövetkezett repedéskár is kisebb, mint amire számítottak, valamint a szemle során nem találtak semmilyen károsodást, ami arra utalt volna, hogy csökkent az épület statikai teherhordó szerkezeteinek teherbírása. A mellékfalakon azonban repedések vannak, a vakolat állapota is megromlott, a csempék pedig több helyen leváltak. Ezért a DBR további mérési pontok telepítését rendelte el, illetve a metróépítés okozta károkról, a költségek megosztásáról, valamint a rezgésre érzékeny műszerek kérdéséről további egyeztetéseket kezdeményez.

Az egyetem véleménye

Az elmúlt fél évben mintegy 5-6 centimétert süllyedt a Műegyetem vegyészmérnöki és biomérnöki karának "Ch" épülete, a süllyedés így már megközelíti a veszélyes mértéket; a mozgás lassult ugyan az elmúlt két hétben, de nem állt meg - mondta Pokol Béla, a kar dékánja pénteken az MTI-nek. A dékán ugyanakkor az épület esetleges kiürítését a lehető legrosszabb forgatókönyvnek nevezte, amelyre reményeik szerint nem lesz szükség. Jelenleg két olyan hely van az épületben, amelyre oda kell figyelni - közölte. Pokol Béla az MTI-nek elmondta: a süllyedést folyamatosan mérik, az adatok azonban nem hozzájuk, hanem a beruházóhoz futnak be, amely az időnként közli velük azokat. 

A jósolt érték felett

A legutóbbi, általa ismert adatok szerint 5 és 6 centiméter közötti az épület süllyedése az elmúlt fél évben. Ez meghaladja a szakértők által jósolt mértéket - jegyezte meg, hozzátéve: tudomása szerint veszélyes helyzet 6 centimétertől állhat elő, ekkor már komoly károk keletkezhetnek. Mint mondta, már most is vannak a főfalakban, a pillérekben, illetve boltozatoknál repedések. További veszélyforrást jelenthetnek a közművek, nem tudni, hogy például a csatornák, gázcsövek hogyan reagálnak a veszélyes értéket meghaladó süllyedésre. Az épület repedésének következménye, hogy egymáshoz képest is mozognak a falak, a födémek, tehát épületen belül is jelentkezhetnek problémák.
 
Feljött a burkolat

A dékán felidézte: a süllyedés augusztus vége felé lett olyan mértékű, hogy a beruházó és kivitelező jelentkezett az egyetemnél. Ez ugyanakkor egybeesett azzal, hogy az egyetemen is észlelni kezdték a problémát: a rengeteg új repedést, a csempék leválását a falról. Emellett feljött a burkolat, elmozdult az erkélykorlát egyes helyeken - sorolta. A mozgás az utóbbi két hétben ugyan lassult, de nem állt meg, s tudomásuk szerint a mélyállomás építése nem fejeződött be, az épület most is mozog - tette hozzá Pokol Béla. Az épület állapotát folyamatosan figyelik, statikai szakértő azonnal jelzi, ha bárhol veszélyhelyzet áll elő.  Az épületben az egyik nagyelőadóban hatszázan, a másikban háromszázan férnek el. Emellett laborok, egyéb irodák is vannak az épületben, ahol egyszerre akár hat-hétszáz személy is tartózkodhat.

Költségtakarékosság

A dékán által az MTI-hez eljuttatott, szeptember végi egyetemi összefoglaló anyagban az olvasható: a metróépítkezés megkezdése előtt készült szakértői tanulmány szerint a több mint 100 éves épületet, illetve elsősorban az épület alapozását meg kellene erősíteni, hogy biztonsággal kibírja a közvetlen alatta folyó metróvonal- és állomásépítési munkálatokat. Ez mintegy egymilliárd forintba kerülne, a stabilizációs munkálatokat azonban költségtakarékossági okokból nem végezték el.
 
Veszélyes rezgések

A 4-es metró Szent Gellért téri állomásának elkészültét követően közvetlenül a "Ch" épület alatt fékeznek és gyorsítanak majd a szerelvények, ami azért lehet kritikus, mert az épületben olyan vegyi kísérletek zajlanak, amelyekhez rezgésmentes (és elektromágneses terhelés mentes) környezetre van szükség. Az egyetem korábbi, ez irányú jelzéseit sem vették figyelembe, így nem zárható ki, hogy szükségessé válik a kari mérőlaborok egy részének másik egyetemi épületbe történő átköltöztetése. 

Minisztériumi segítséget kérnek

A Műegyetem az ügyben már korábban is többször megkereste a beruházó DBR Metró Projekt Igazgatóságot, ám érdemi intézkedés nem történt, és az elmaradt szakértői vizsgálatokat sem végezték el pótlólag. Eddig az intézmény külső forrást nem vett igénybe, hogy megvizsgáltassa, és szükség szerint stabilizálhassa, megerősíthesse a "Ch" épületet, de a kialakult helyzetben a napokban segítséget kért az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól.