Az információs kárpótlás értelmében mindenkinek joga van megismerni mindazt, ami az életére kihatással volt, mindazokat az adatokat, amelyeket róla tartottak nyilván a pártállami titkosszolgálatok - fejtette ki Péterfalvi Attila. Megjegyezte ugyanakkor, hogy feltehetően sokan nem is tudtak, tudnak arról, hogy őket a pártállami titkosszolgálatok állambiztonsági kapcsolatként tartották nyilván, például azért, mert egy köztörvényes bűncselekmény megelőzése, leleplezése érdekében a lakásukból hajtottak végre megfigyeléseket. Az átláthatóság követelménye döntően a közhatalomra, a közhatalmat gyakorlókra vonatkozik - hangsúlyozta az adatvédelmi biztos.

Sérti viszont a jogbiztonság elvét, ha a tervezett szabályozás nyomán mindazok titkosszolgálati múltja is közérdekű, nyilvánosságra hozható adattá válik, akik a korábbi szabályozásra figyelemmel, azt a lehetőséget választották, hogy inkább megválnak közhatalmi funkciójuktól és így elkerülik a szolgálatokhoz fűződő egykori kapcsolatuk nyilvánosságra kerülését - jegyezte meg a szakember.  Péterfalvi Attila rámutatott arra is, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a megismerhetőség és a nyilvánosságra hozatal között. A megfigyelteknek a jelenlegi szabályozás szerint is van lehetőségük megismerni azoknak a személyes adatait, akik róluk jelentettek. De ez nem jelenti azt, hogy ezek az adatok közérdekűek, bárki által megismerhetőek és nyilvánosságra hozhatóak.

Burány-Péterfalvi

Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese kedden azt mondta, a tervezett alkot-mánymódosítás szerint "az ál-lambiztonsági múlttal kapcsolat-ban közérdekű adatnak számít az ezzel kapcsolatos iratmeny-nyiség", így az érintettek sze-mélyes adata is, a magánélet viszont nem sérülhet. Péterfalvi Attila szerdán elmondta: a Buránynak címzett keddi kelte-zésű, saját honlapján olvasható észrevételeit mintegy húsz alkotmánybírósági határozatra, az úgynevezett Sólyom- bizott-ság megállapításaira, illetve biz-tosi hivatalának a gyakorlatára alapította.

"A közélet tisztasága bizonyos esetekben, helyzetekben valóban lehet fontosabb a személyes adatok védelménél. De mindenkinek joga van eldönteni, hogy vállalja-e a közhatalom gyakorlásában való részvételt és ezzel személyes adatai védelmének a közérdek szempontjából való, esetenként meglehetősen súlyos korlátozását" - fejtette ki az ombudsman. A célhoz kötöttség jogállami követelménye kapcsán a szakember hozzátette: a törvény közérdekből elrendelheti személyes adatok nyilvánosságát, de csak alkotmányosan igazolható célból. Az ilyen törvényi rendelkezés meg kell hogy feleljen az Alkotmánybíróság által kimunkált szükségesség-arányosság-alkalmasság tesztjének. Péterfalvi Attila nem zárta ki, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a Burány Sándor által ismertetett elképzeléseket tartalmazó törvényt szavaz meg a parlament.

Az ombudsman megjegyezte ugyanakkor, hogy amennyiben a politikai erők konszenzusa nyomán az alkotmányba kerülnek be az aggályos rendelkezések, akkor már az Alkotmánybíróságnak sincs lehetősége arra, hogy érvényesítse a jogállami követelményeket.