szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nagy Imre örökségét vállalja, viszi tovább az MSZP – ez volt a szocialista párt szombati budapesti kongresszusán az 1956-os forradalomról megemlékező beszédek közös gondolata. Később már az aktuálpolitika elnyomta az emlékezés hangjait.

Hiller István beszédét mondja.
Őket nem lehet fenyegetni
© MTI
Vitányi Iván országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, az MSZP megalakulása óta vállalja 1956 örökségét. „Egyaránt vagyunk örökösei Nagy Imrének, Kéthly Annának és Bibó Istvánnak” – tette hozzá a szónok. Vitányi Iván szavai szerint olyan ´56-osok, mint Nagy Imre, Donáth Ferenc és Angyal István, a demokratikus szocializmus, a szociáldemokrácia eszméjét vállalták. Az MSZP politikusa aktuálpolitikai kérdésekről is szólt beszédében. Mint mondta, a magyar politikai élet hazugságspirálba került. Hozzátette, büszke arra, hogy ebből a szocialista pártnak volt ereje kitörni. „Tisztelt párt! Ismét mondom: kelj fel, és járj! Tisztelt kormány! Kormányozz!” – mondta Vitányi Iván az MSZP és a kormány legfontosabb feladataira utalva.

Mécs Imre egykori 56-os elítélt, MSZP-listán parlamentbe került képviselő azt hangoztatta, hogy ´56 nemzeti és demokratikus forradalom, ezen kívül népforradalom volt. A politikus kiemelte, 1956 a munkásosztály legjelentősebb forradalma volt. „Csodálatos érettségről tett tanúbizonyságot a magyar társadalom 1956-ban” – húzta alá Mécs Imre. „Akkoriban nem volt mobiltelefon vagy televízió, mégis ugyanolyan tartalmú kiáltványok és követelések jelentek meg Balmazújvárosban és Cegléden” – mondta.

Hiller: Miniszterelnök úr, ezt tudd! (Oldaltörés)

Hiller István pártelnök beszédében kijelentette: „Nagy Imre örököseinek valljuk magunkat, mert vállaljuk az átalakítás, a változás akarását és az ezért való kiállást". A politikus kitért rá, hogy számára október 23-a nem gyásznap, hanem a bátor fiatalokra történő emlékezés, emellett a harmadik Magyar Köztársaság születésnapja. Beszéde elején és végén Hiller István ugyanazt a gondolatot fogalmazta meg: minden magyarnak vannak közös hagyományai és értékei. „Ilyen például ´56, és ilyen szent dalunk, a Himnusz”. Az MSZP elnöke ezután arra kérte a kongresszust, közösen énekeljék el a Himnuszt.

A szocialista párt tanácskozásán az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékező beszédek alatt a színpad hátterében a nemzeti lobogó, s annak közepén – az ´56-os zászlóra emlékeztetve – fekete lyuk látszott, benne egymás alatt két évszámmal: 1956, 2006.

„Gyurcsány Ferenc mögött kiáll az MSZP. Miniszterelnök úr, ezt tudd!” – mondta a politikus az 1956-os forradalomról szóló beszédében, melynek második felében a pártot és kormányt érintő kérdésekről is szót ejtett. Hiller István leszögezte, az MSZP-t nem lehet fenyegetni, a szocialista párt egységesen és erősen fog fellépni. „Ultimátumoknak márpedig nem engedünk!" – jelentette ki, hozzátéve, hogy az MSZP-t nem lehet fenyegetésekkel eltántorítani politikájától.

Hiller István az önkormányzati választás eredményeit úgy értékelte, hogy Magyarországon osztott hatalom jött létre. Ehhez még hozzátette, „együttműködésre vagyunk ítélve”. A pártelnök a kormány és pártja feladatairól azt mondta, azzal, hogy lezárul a 2006-os választási év, fel kell készülni a minőségi kormányzásra, ennek középpontjába az egyensúlyteremtést, a reformokat és a fejlesztéseket kell helyezni. Az a cél, hogy modern, nyugatias Magyarországgá alakuljon az ország – magyarázta. Az MSZP legfontosabb feladatának a „belső építkezés” elkezdését nevezte. A pártelnök külön szólt arról, hogy módosítani kell az alapszabályt és át kell alakítani a működést.

A kormány és a kormányfő nem helyezhető politikai gyámság alá (Oldaltörés)

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Tömegpártot akar
© Kádár Mónika
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt felszólalásában, hogy ami most az országban történik, az a harmadik Magyar Köztársaság politikai rendszerét érintő legátfogóbb kihívás a rendszerváltás óta – mondta Gyurcsány Ferenc. „Teljesen világos, hogy nyílt hatalmi küzdelem zajlik” – fogalmazott, hozzátéve: nemcsak a kormány legitimitását kérdőjelezik meg, hanem a parlament jogát arról, hogy döntsön a kormányról, illetve magyar társadalom egy részének erkölcsi, történelmi és személyi felhatalmazását és jogát arra, hogy a demokratikus közösség aktív résztvevője legyen.

Gyurcsány Ferenc úgy vélte, a rendszerváltás során létrejött politikai kompromisszumot kérdőjelezik meg, ehhez a küzdelemhez egy nagyon jelentős támogatással bíró parlamenti párt ad „muníciót”. Mint mondta, a történelem „furcsa fintora”, hogy annak a baloldalnak kell megvédenie a köztársaság demokratikus intézményeit, kultúráját, hagyományát, amelyet ellenfelei azzal támadnak, hogy nem eléggé demokratikus.

„A küzdelem a nemzeti progresszió és a nemzeti radikálisok között van, ha úgy tetszik: demokraták és radikálisok között” – közölte. Hozzátette: nincs ok ebben a kérdésben kompromisszumot kötni, mert a kompromisszum a harmadik Magyar Köztársaság sérelme. Gyurcsány Ferenc azt mondta: amit lát a Kossuth téren, az nagyon sokszor nem kedvére való, és szerinte sokaknak nem az ízlése szerint való. A miniszterelnök ezen szavait ekkor taps követte. Mint mondta, soha nem fog miniszterelnökként olyanra utasítást adni, amelynek jogszerűségéről nincs meggyőződve. Ha a magyar rendőrség úgy gondolja, a gyülekezési joggal élők e jogukban nem korlátozhatók, akkor nem szabad a szervezetre nyomást gyakorolni, mert itt kezdődne a demokratikus jogállam halála.

A szocialista politikus azt mondta: az egyensúly és a reformok politikáját ajánlja az országnak, ebből tapodtat sem hátrál. Úgy vélte, nem lehet hatalmi dölyffel megmondani az országnak, hogy váltson, nem lehet az ország akaratával szemben változtatni, de ha nem építik át az országot, akkor a világ fogja kikényszeríteni azt, és annak súlyosabb következményei lesznek.

Gyurcsány szerint ugyanakkor, ha össze kellene állítani, milyen hibákat követett el a kormány az elmúlt négy hónapban, „takaros kis listát” tudna összeállítani. A miniszterelnök azt mondta: „higgyék el, nem felejtettünk el kormányozni, higgyék el nem felejtettük el, mi az a felelősség. A kormányzás végén sokkal több lesz az érdem, mint a hiba.”

„Úgy látom, hogy Magyarországon egyetlen ember van hiba és hazugság nélkül” – utalt Gyurcsány nyilvánvalóan az ellenzék vezérére. Majd kijelentette, hogy ő maga nem hiba nélküli, és volt már olyan magánemberként is, és politikusként is, hogy meg kellett küzdjön az igazsággal, és ő maradt alul.

Gyurcsány Ferenc szerint nagy baj lenne, ha a közvélemény-kutatásokhoz igazítanák a politikájukat. Az MSZP 2002 és 2006 között találkozott az igazi nagy népszerűséggel, és volt, hogy eltemették a jövőjét.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy elfogadja majd jelölését a pártelnöki posztra. A kormány és a kormányfő nem helyezhető politikai gyámság alá. A kormány és a párt politikája közös, ezért mindent annak érdekében kell felhasználni, hogy ennek a politikának az egysége fennmaradjon – jelentette ki a kormányfő, aki szerint a párt elnöke nem egyszerűen a párt szervezője, hanem a párt politikájának megtestesítője.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem halogatható a baloldal átalakítása. Szavai szerint az MSZP támogatottságát, erejét nem a harmincezres tagságnak kell adnia, hanem támogatók sokszázezres, esetleg milliós létszámának.

Februárban tisztújítás (Oldaltörés)


Az MSZP-nek a jövőben kettős feladata lesz: a kormány politikájának támogatása, illetve a párt működésének átalakítása, az alapszabály módosítása – mondta Hiller István. A pártelnök a tanácskozás zárt szekcióüléseit követően mondott összegzést.

Mint fogalmazott, a szocialista párt kiáll a kormány reformpolitikája mellett, ugyanakkor erősíteni szeretné kapcsolatát a kistelepüléseken élőkkel, és párbeszédet folytat a civil szervezetekkel. „Foglalkozzunk többet a társadalommal, az emberekkel, a kistelepülésekkel, és kevesebbet a Fidesszel!" – mondta a politikus, aki zárszavában arról is beszélt, hogy az elnökség készíti elő az MSZP 2007 februárjában tartandó tisztújító kongresszusát, amikor az alapszabályt is módosítani fogják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Juhász: az MSZP átalakításáról tanácskozik a párt kongresszusa

Az MSZP szombati kongresszusán nem lesz szó személyi kérdésekről, nem lesz alapszabály-módosítás, hanem olyan belső pártvitát folytatunk, ami előkészíti a szocialista párt megújítását, társadalmi kapcsolatainak szélesítését - közölte pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Juhász Ferenc.

Hét nap

MSZP-KONGRESSZUS

Az MSZP-be felvett új tagok csak két év eltelte után szavazhassanak személyi kérdésekben - egyebek mellett ez, az...

MTI Itthon

Az MSZP-t baloldali néppárttá kell alakítani

Az MSZP baloldali néppárttá alakítása mellett érveltek a párt vezető politikusai szombaton Budapesten, az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának rendezvénye előtt tartott sajtóbeszélgetésen.