A vitázók és a vitavezető. Puha fészek © Stiller Ákos

Tíz év múlva majd a Balaton partján ülve arról beszélgetek az SZDSZ akkori elnökével, Kóka Jánossal, hogy milyen volt, amikor én voltam a párt elnöke - ezzel a poénnal ütötte el Fodor Gábor az SZDSZ elnökjelölti vitájában azt a kérdést, hogy hogyan képzeli el magát tíz év múlva. Az újlipótvárosi Berzsenyi Dániel Gimnázium előadótermében szerda este tartott vita másfél héttel előzte meg a szabaddemokrata küldöttgyűlést, amelyen kiderül majd, ki lesz Kuncze Gábor elnök utódja. A helyszín kiválasztásával mintha csak a fiatalokra gondoltak volna. Úgy nyomorogtunk a kis teremben, mint szombat este a West Balkánban. (Emögött annak ellenére se sejtsük Kóka Jánost, hogy a gazdasági miniszter leginkább most a fiatal választókkal kommunikálna.) 

A Szombathy Pál (volt Magyar Hírlap főszerkesztő) által moderált vita  legelején a jelölteknek három olyan tulajdonságukat kellett felsorolni, amely miatt érdemes volna őket választani. Akárha a kereskedelmi televíziók valamelyik ostoba párkereső műsorát látnánk. Kóka János egyébként az ambícióit, az energiáját s a vezetési képességét emelte ki, míg Fodor Gábor tapasztaltságát, tisztességét és tudását emlegette.  

Kétséges, hogy a szabaddemokrata küldöttek a vitáig vártak volna favoritjuk kiválasztásával. A jelölteket, mondanivalójukat ismerjük, így az sem valószínű, hogy épp a kedd esti szereplésével billentette maga javára a versenyt bármelyikük. Míg Fodor Gábor programja a liberális értékrend, hitvallás, hitelesség és szabadságszeretet körül mozgott, addig Kóka János a sikerességet, a fiatalokat megszólító üzeneteket hangsúlyozta. Mással butaság is volt próbálkoznia, hiszen a liberális alapjogok témáját érintve nyelve meg-megbicsaklott, a bemagolt mondatok csak nagy nehezen jöttek elő, majd toporogva keresték helyüket a miniszter credójában.

Kóka és SZDSZ. Megtalálják egymást? © Stiller Ákos

Fodor az SZDSZ hőskorát idézte, szerinte újra összejöhetne az egykor nagyszámú szavazótábor. Sőt az egykori szavazók - véli Fodor - alig várják, hogy újra a régi szadeszre szavazhassanak. Kóka szerint viszont a párt nem ürült ki ideológiailag, csupán a fiatalok már nem értik az egykori üzeneteket. “Nem úgy kell az egykori eszmékről beszélni, mint egy jogvédő szervezet, a lényeg, hogy mindenki a saját forgatókönyve szerint gyarapodhasson, mert ez érdekli” - fejtette ki. Az egykori fideszes Fodor ezt a labdát visszadobta, s a széksorok közt lévő egykori, ugyancsak kiugrott fiataldemokrata párttársaira, Ungár Klárára és Molnár Péterre mutatott: “a Fidesz is bemutatta, hogy nem lehet generációs alapon politizálni”.

Professzionalizmus - mondta Kóka, aztán a sikerességről beszélt, de abba már belefáradtunk. Fodor ismét a morális oldalról közelített: olyan párt kell, amelynek nem mindegy, hogy a sikerhez milyen út vezetett. A nem feltétlenül sikeres, de szabadságszerető emberekhez is szólna az SZDSZ, ha Fodor lenne az elnöke. De a szabadságot már kiharcoltuk nagyjából, a sikert még nem - hangzott ekkor el Kóka János nagy tapsot kiváltó mondata, amire Fodornak is megvolt a kézenfekvő replikája: dehogynem volt meg a siker is, csakhogy ‘96 után a liberálisok a liberális embereket tette zárójelbe.

Vitára igyekezve. Osztály, vigyázz! © Stiller Ákos

Fodor a historizáló, Kóka a jövőbe tekintő - ha elfogadjuk a moderátor címkéit. Fodor szerint a képviselhető eszmék, tartják össze a szadeszt. Ilyenfajta víziót egyébként Kókán nem annyira látni, csak a siker, “a változás pozitív programja” sugárzik róla, akár egy porszívóügynökről.

Van, amiben persze tökéletes volt az egyetértés, az pedig maga Orbán Viktor: az általa vezetett Fidesszel nincs együttműködés. Persze a szocialistákkal sem szerelemből, hanem érdekből házasodott az SZDSZ - tette hozzá Kóka. Fodor közben azt is leszögezte, az ellenzékkel tárgyalóasztalhoz kell ülni, s civilizálni kell a viszonyt, egyúttal sziklaszilárdan biztosítani kell az ellenzéki jogokat (csakúgy, mint a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot). A hitelesség az, hogy nem képviselünk kétféle értékrendszert ellenzékben és kormányon - vallotta Fodor, s ezért ő kapott nagy tapsot.

A jelöltek tehát arra jutottak, hogy kell a siker, meg persze kellenek a liberális eszmék is. És bár egy pártot nem vállalatként kell vezetni, az irányítás szempontjai akár hasonlóak is lehetnek.

© Stiller Ákos

A két jelölt Kuncze Gábor leköszönő vezetőt méltatta, s nem volt hajlandó tevékenységét osztályozni, nem volna ízléses, mondták. Azt azonban elmondták, hogyan változtatnának az SZDSZ kormányzati szerepén: Fodor Gábor megválasztása esetén átalakítaná a kormányt, és nem helyesli, ha az SZDSZ elnöke kormányzati funkciót lát el, míg Kóka János nem változtatna a kormányzati struktúrán, viszont szerinte a liberális pártnak több lehetőséget ad, ha elnöke a "legnagyobb" minisztériumot vezeti.

A rendezvényt elnökjelölti vitának szánták, de inkább tűnt laza, időnként csipkelődő cseverészésnek valamilyen liberális szalonban. Ami persze nem baj, furcsán is hatott volna olyanfajta "kivégzés", amit Gyurcsány Ferenc hajtott végre Orbán Viktoron szűk egy évvel ezelőtt a választási hajrában. És legalább az egyedüli pártelnök-jelöltként meg- és újraválasztott Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc  és Dávid Ibolya után végre olyasmit is láthattunk, hogy egy párton belül jelöltek versengenek a vezetői posztért. A közönség tetszésnyilvánításai alapján mintha Kóka vezetne, de egyelőre - bizonygatták - mindketten győzelemre készülnek.