Egy szocialista képviselő mesés élete

Mit csinált a politikus, mikor civil volt? Mit tesz a hivatalos élete mellett? Izgalmas kérdések ezek, s nem csak kíváncsiságból fakadnak, hanem részét képezik a demokratikus játékszabályoknak. Tudnunk kell, kire szavazunk. Dobolyi Alexandra, az Európai Parlament szocialista képviselőjének életrajza látszólag hibátlan. Mindaddig, amíg csak egyet olvasunk el. Ott kezdődik a gond, amint többet.

Dobolyi Alexandra. Többszörös © mszp.hu

Dobolyi – legalábbis életrajzai és a róla szóló írások tanúsága szerint – 2000 (?) után sem hagyott föl tanulással, doktori iskolába járt. Nem teljesen világos, hogy hol, és mit is tanul/tanult. Az MSZP-s életrajz szerint a pécsi egyetem Társadalomtudományi Karán vett részt PhD-képzésben 2000 és 2003 között. Ilyen szervezeti fakultás azonban nincs a baranyai egyetemen, az FEEFK-n pedig nincs doktori képzés. Az EP-bulletin és -honlap némileg mást mond: ott 1999 és 2002 között járt doktori iskolába. Vannak olyan dokumentumok, amelyek szerint a szocialista képviselőnő az ELTE-n folytatta tudományos fokozatszerzését, mégpedig történelmi témában Az újkori szociáldemokrácia Magyarországon címmel. Dobolyi honlapján megnevezi a tanszéket is, Újtörténeti, ahol tanul/tanult, csakhogy ilyen szervezeti egység sincs az ELTE-n. Mindez persze lehet elírás is, de azt már végképpen nehéz hova tenni, hogy a dobolyi.hu nyitóoldalának alján hősünk miért szerepel dr. Dobolyi Alexandraként.

Az EP-képviselő a hvg.hu-nak elmondta: először Pécsett járt a Természettudományi Kar (!) doktori képzésére, majd átjelentkezett az ELTE-re, ám elfoglaltsága miatt még valóban nem fejezte be a doktori tanulmányait. Arra viszont nem adott magyarázatot szerkesztőségünknek, miért szerepel a honlapján dr. Dobolyiként.

Dobolyi gyors karriert futott be az MSZP-nél. 1998-ban a Kovács László vezette Külügyminisztériumban még csak fogalmazó volt, aztán a Horn-kormány bukása után a szocialista frakcióhoz került. Kovács pártelnöksége alatt MSZP-s külügyi titkári megbízatással és több nemzetközi szocialista ösztöndíjjal melegített az Európai Parlamentre, ahol a kilencfős MSZP-delegáció tagja a jelenlegi EP 2004-es megválasztása óta. Agilitása sokaknak feltűnt, noha nyilatkozatai a saját delegációján belül is vihart kavartak. Ezek közül a legkínosabb a tavaly május 8-iki volt, amikor a kolozsvári Krónika szerint Dobolyi a Babes–Bolyai Egyetemen tett villámlátogatásán kijelentette: a romániai magyar nyelvű felsőoktatást rengetegen bírálják, ezért azt próbálta kideríteni, hogy mi igaz az egyetemet érintő kritikus véleményekből. Egyelőre csak a BBTE vezetőségével volt alkalma találkozni, akiktől viszont megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvű oktatásról. Csak azt tette szóvá – amit a magyar külügyminisztérium is kifogásolt –, hogy hiányoznak a magyar nyelvű feliratok a különböző karokon. De mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni - állította a szocialista EP-képviselő. Éppen azon a napon, amikor a Bolyai Kezdeményező Bizottság az ENSZ-hez fordult a romániai magyarokat sújtó oktatási diszkrimináció miatt. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációjának vezetője ezen annyira felháborodott, hogy nyilvánosan bírálta Dobolyit. A képviselőnő visszautasította a bírálatokat. 

S ha már a delegációnál tartunk, újabb elírással találkozhatunk Dobolyi honlapján, amely szerint a politikus a delegáció helyettes vezetője lenne, csakhogy, úgy tudni, ez a posztja már tavaly ősszel megszűnt. Dobolyi maga is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy jelenleg Fazakas Szabolcs az MSZP-delegáció második embere.

Az se stimmel, hogy a saját weboldalán a szocialista politikus a külügyi bizottság tagjaként tünteti föl magát, miközben annak egyelőre csak póttagja. Dobolyi ezt a különbséget jelentéktelen apróságnak tartja, mivel póttagként, ha hiányoznak az állandók, teljes szavazati joggal rendelkezik, és mint mondja, „mindig vannak hiányzók”. Elgondolkodtató viszont, ha ez így van, miért nem viszonos a megjegyzés, (és a valóságnak megfelelően)  miért a petíciós és a fejlesztési bizottság tagjaként jelenik meg Dobolyi a honlapján, miért nem  póttagként.

A képviselő a sajtóval kétségtelenül jó kapcsolatokat épített ki, mindenütt hírt adtak például arról, hogy őt választották a tavalyi év legjobb magyar szocialista EP-képviselőjének. Arról azonban már nem szól a fáma, hogy az adományozó civil szervezetet lényegében sehol sem jegyzik. A Mix Magazinnak adott – feltűnően hagiografikusra sikeredett – interjújában pedig újságírói reakció nélkül maradt az az állítása, hogy férje „nagy ívben kerüli a politikát”. Eközben Csobánczy Gábor 1998 és 2006 között az SZDSZ színeiben volt önkormányzati képviselő a XII. kerületben, és tavaly is indult a választáson (ekkor már MSZP-s támogatással is), de elbukott. Emellett a vendéglátó-ipari nagyvállalkozóként is ismeretes közgazdász rajta volt a liberálisok 2002-es országos listáján, igaz, csak a 75. helyen.

Számos meglepő kijelentése dacára (ezekről lásd keretes írásunkat) Dobolyi neve a kormányátalakítás kapcsán több sajtóorgánumban is megjelent, mint a külügyminiszteri poszt várományosáé. Szerinte ő azért jöhetett szóba, mert Gyurcsány Ferenc pártelnökké választása után a párt nemzetközi igazgatójává nevezte ki őt, tehát ő a felelőse az MSZP testvérpárti kapcsolatainak.

Való igaz az is, hogy ambíciónak biztosan nincsen híján Dobolyi. „Két továbblépési lehetőség van. Az egyik az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetése. A másik a külügyminiszteri pozíció. Külügyesként álszerénység lenne bármi mást mondani” – nyilatkozta két hónapja a 168 Órának. „Nincs ebben semmi csodálatos, tíz éve foglalkozom külügyekkel, balett-táncos már nem lehetek” – indokolja a hvg.hu-nak ambicióit Dobolyi. Azért előtte jobb lenne, ha még az életút folytonossági hiányait kipótolná, és legalább a hivatalos életrajzokat egységesítené, a felfelé „stilizálást” pedig minél előbb abbahagyná. Ez utóbbit szerettük volna a magunk szerény eszközeivel elősegíteni.

Zádori Zsolt