Nézegessen képeket a fővárosi hidakról! © Stiller Ákos

Ha minden katasztrófa-forgatókönyv bejött volna, amit az utóbbi években a budapesti hidakkal kapcsolatban szakemberek és politikusok felvázoltak, akkor jóformán csak komppal közlekednénk a pesti Belváros és Buda között. A valóban ramaty állapotban lévő hidak szerencsére nem dőltek össze, de terhelésük egyre nagyobb. Míg a közutak Dunán átvezető keresztmetszete Budapesten alig változott, a forgalom annál inkább. Miközben 1990-ben naponta 388 ezer gépkocsi haladt át a hat budapesti hídon, addig 2000-ben már 615 ezren hajtottak át a nyolc hídtesten. Az Árpád híd forgalma például ezalatt 93 ezres napi autószámról 149 ezerre nőtt, igaz, ez a szám tavaly 107 ezerre esett vissza.

Pedig a városvezetők látszólag mindent elkövetnek; legalábbis annyiféle hídterv bukkant fel már, amennyivel Dunát lehetne rekeszteni. Mindenki tudni véli például, hogy lesz Aquincumi híd, meg hogy szó van egyről Kelenföld magasságában, nem beszélve az itt-ott szóba jövő gyaloghidakról, amelyek közül eggyel már az expobiztos Barsiné Pataki Etelka is tervezett a kilencvenes évek elején (akkor még - emlékezetünk szerint -szürreálisan alacsony, egymilliárdra tervezett költséggel), most pedig Bojár Iván András fővárosi biztos  városfejlesztési terveiben szerepel az immár fedett bicikli- és gyaloghíd. (Ez a Várbazárral szemben lenne, ugyanakkor a Podmaniczky program nevű középtávú városfejlesztési programban is szerepel egy, amely a Kopaszi-gátról indulna Pestre.)

A Megyeri híd látványterve © Forrás: www.eszaki-hid.hu

A jelenleg a fővárosban egyedüliként épülő budapesti Duna-hidat, az északi M0-ást valószínűleg jövőre adják át. A Medgyessy-kormány 2006-ra ígérte ugyan, de hamar kiderült, hogy a 62 milliárdos beruházás (megrendelő a Magyar Autópálya Zrt., kivitelező a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. alkotta együttes, az M0 Északi Duna-híd Konzorcium) befejezése későbbre tolódik.

Bár az Egyesült Államok legnépszerűbb komikusai marták egymást, hogy a végül Megyeri hídnak elnevezett átkelő keresztszülei lehessenek, nem mindenki lát viccet a dologban. A Levegő Munkacsoport pereskedni kezdett, mivel úgy látja, az átmenő forgalom megindulásának feltételei nem adottak a Duna szemközti két partján álló kerületekben. Forgalomszervezési tervek - állítják - nem előzték meg az építést.

A két kilométer hosszú Megyeri híd öt tagból áll: a pesti, hagyományos vasbeton szerkezetű feljáróhidat egy ferdekábeles hídegység követi a főágon, s a Szentendrei-szigeten is lábakon álló híd van, mivel a szigeten nem lehetett utat építeni a vízkivételi helyek veszélyeztetése nélkül; végül a Kis-Duna-ágon lévő hídról egy feljáró vezet a másik oldalra. Természetesnek tűnt, hogy építenek egy lehajtót a Szentendrei-szigetre, hogy ne kelljen Tahiig elmennie annak, aki nem kompon akar átkelni a Kis-Dunán. Mivel azonban a hídról levezető út éppen a vízkivételi helyeket, vagyis az ivóvíz-ellátást veszélyeztetné, a szigetre egy másik átjárón lehet majd átkelni, aminek megépítésére a kormány garanciát vállalt (HVG 2006/51-52).

Nézegessen fotókat a budapesti hidakról! © Stiller Ákos

Az M0-ás átadása azért is lenne időszerű, mert a városvezetés ezt rendszerint a Margit híd felújításának feltételeként emlegeti. Szerintük a Margit híd lezárása megbénítaná a fővárost, s ezen könnyítene a Megyeri híd - ám ennek a kifogásnak nem feltétlenül adnak hitelt a szakemberek. Sokkal valószerűbb ugyanis, hogy a Margit híd felújításakor az Árpád híd, s a tervezett (egyszer talán meg is épülő) Aquincumi híd együttesen tudná csak átvenni a forgalmi terhelést. Utóbbinak egyszer elkészítette a Főmterv a tanulmánytervét: ez a Lágymányosi hídhoz hasonló kialakítású, úgynevezett ferdekábeles szerkezet lenne.

Mivel az Aquincumi híd még a kanyarban sincsen (bár szerepel a Podmaniczky-programban, amely szerint az épetés előkészületei 2008-ban indulnának), könnyíteni sem fog a fővárosi dugókon, a Margit hidat ugyanakkor a felújítás alatt nem feltétlenül kell teljesen, csak félig lezárni. Több kérdés mellett még ez is nyitott, illetve a főváros döntésére vár - magyarázza lapunknak a híd felújításában résztvevő Pont-Terv tervezőiroda igazgatója. Pozsonyi István szerint nincs eldöntve még, hogy a pályaszerkezet vasbeton vagy acél legyen (előbbi esetben kizárt a csak félpályás lezárás; a beton megkötése alatt nem mehet a forgalom), hogy melyik oldalon lesz a bicikliút, vagy hogy a Margit-szigetre vezető, kerekesszékkel járhatatlan aluljárót bezárják-e, hogy a felszínen lámpás kereszteződést létesítsenek.

Felmerült az is - meséli egyik forrásunk -, hogy a Margit híd kiváltására pontonhidat létesítenének a tatarozás idejére, de a terv kútba esett, mivel az ideiglenes hídra nehézkes lenne az autóforgalmat ráterelni.

"Egy hídszerkezet tervezési élettartama általában száz év, ami nem jelenti azt, hogy ezt követően összedől, hanem azt, hogy a tervezett funkciókat ennyi idő múlva is el kell látnia" - mondja a Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vezetője. "Persze közben tízévente reparálást, húsz-harminc évente átfogó felújítást kell végezni" - mondja Farkas György, felidézve, hogy a Margit híd utolsó nagygenerálja harminc éve volt.  A híd esetleges összeroskadásával kapcsolatos félelmeinket azért igyekszik eloszlatni. Nem a teherhordó szerkezettel, hanem a pályaszerkezettel, vagyis az acélszerkezeten lévő betonlemezzel, s a burkolattal van a gond, magyarázza, hiszen ezt károsítja a téli jégolvasztó sózás, repedéseket, kimosódásokat, üregeket hozva létre. Az említett, s a hídmester által regisztrált sérülések foldozgatása nyomán a Margit híd pályaszerkezete már vagy százötven helyen van megtámasztva.

A Margit híd szerkezeti megerősítése a műemléki rekonstrukcióval együtt történik, a felújítás 2008 második felében kezdődhet. Legalább egy évig tart majd, s - a főpolgármester-helyettesi iroda tájékoztatása szerint - tizenkét milliárd forintba kerülhet. A Fővárosi Közgyűlés május utolsó napján szavazta meg egyhangúlag azt az előterjesztést, amely tartalmazza, hogy a Szabadság híd és a Margit híd felújításához  uniós forrásokat venne igénybe Budapest. Ennél is később, csak 2012-2013 között kerülhet sor az Erzsébet híd felújítására, aminek során a burkolatot és a szigetelést, valamint a híd pesti feljáróját cserélik ki vagy újítják meg.

Nézegessen képeket a felállványozott Szabadság hídról! © Stiller Ákos

A Margit híd mellett a Szabadság híd volt versenyben a "legrosszabb állapotú dunai átjáró" címért, de legalább most elkezdődött a felújítása. (Feltehetően ezt is halogatták volna, ha nem válik nyilvánvalóvá, hogy a 4-es metró építése miatti útlezárások soha vissza nem térő alkalmat teremtenek ahhoz, hogy plusz dugók nélkül ússzuk meg a hídlezárást.)

Az építményről már húsz éve azt állították, hogy anyagfáradás miatt rövidesen le kell állítani rajta a villamosforgalmat; bizonytalan állapotát többek között azzal is magyarázzák, hogy a háborút követő újjáépítésekor a nyersanyaghiánnyal küzdő hídépítők kénytelenek voltak mindenféle vasroncsot beleépíteni. A kilencvenes ével közepén a Főmterv s a BME Acélszerkezetek Tanszéke vizsgálata arra jutott, hogy a híd teherbírása megfelelő maradt, a villamos is járhat. A Szabadság híd jelenlegi renoválásakor azt használják ki éppen, hogy a 4-es metró építése miatt a Kálvin tér le van zárva. Egyelőre még felengedik a hídra a villamost s az autókat, de az augusztus 19-i kétnapos hídünneptől kezdődően teljesen lezárják az átjárót a közúti forgalom elől; igaz, így is át lehet majd gyalogolni  rajta. A Főpolgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási és városüzemeltetési főpolgármester-helyettesi irodája a hvg.hu-t arról tájékoztatta, várhatóan jövő október végéig marad lezárva a híd.

A hivatal beszámolója szerint ezalatt átépítik a útpálya és a vágányzóna alatti vasbetonpályát és a gyalogjárdát, megerősítik és korrózióvédelemmel látják el a teljes acélszerkezetet, megerősítik a pilléreket és a hídfőket, s ezzel egyidőben a szükséges közmű-rekonstrukciók is elkészülnek; mindezek becsült összköltsége 5,2 milliárd forint.

Az Aquincumi hídra (másnéven Újpesti hídra) visszatérve: miként a főpolgármester-helyettesi iroda adataiból kiderül, az Árpád hídon áthaladó, Budáról Pestre irányuló forgalom 60 százaléka a pesti oldalon északra fordul, s mivel annál északabbra csak Esztergomban található közúti híd, a leginkább megterhelt Árpád hídtól északra lenne célszerű új hidat építeni. A híd szerepel a főváros hétéves fejlesztési tervében, miközben a hozzá kapcsolódó úthálózat engedélyezési tervei is elkészültek - közölte a hivatal.

Az Aquincumi hídhoz hasonlóan évek óta köztudatban van a Lágymányosi hídtól délebbre építendő Galvani híd, vagyis a budai Galvani úttal egyvonalban emelt átjáró. A kilencvenes évek elején írtak ki erre tervpályázatot, aminek győzteseit rangsorolták is, de igazán kevés történt a megvalósításhoz: a kelenföldi Andor utca forgalmát kivezették a Dunához a Galvani utcán, a földön lévő iparvágányokat felszedték, majd nem történt semmi.

"A déli M0-ás híd kibővítése kapcsán merült fel, hogy annak bővítése helyett egy újat, nagyobbat építenének, míg a meglévő részt uszályon szállítanák el Mohácsra, vagy éppen fel, a Galvani útra" - meséli a hvg.hu-nak Farkas György. A terv inkább azért érdekes, mert műszakilag elvileg kivitelezhető lenne, forgalomszervezési és anyagi szempontból viszont maga lett volna a csőd: az M0-ás forgalmát például az építés alatt le kellett volna állítani. Az ésszerűbb megoldás lesz a nyerő: vagyis a déli M0-áson az új hídpályát az előző mellé építik. 

A Galvani híd mellett a sajtóban érdekes módon kevesebbet emlegetik az Albertfalvai hidat, holott a Podmaniczky-programban csak ez utóbbi kapott helyet. A főpolgármester-helyettesi iroda szerint mindkettő megépítése szükséges lenne, míg azonban az Albertfalvai híd a Körvasút menti körút déli dunai átkelőjét jelenti, addig a Galvani úti híd Csepel északi területei és a budai „városkapu” között teremtene kapcsolatot. 

Külön fejezetet érdemelnének a folyton folyvást felbukkanó gyaloghíd- és biciklis híd-ötletek, amelyek közül néhányat már cikkünk elején emlegettünk. Pár milliárd forintból megépülhet egy ilyen - mondják a szakemberek, akik alsó hangon 6-700 ezer forintos négyzetméterárat számolnak egy átkelőre. Ám bármennyire szimpatikus elképzelések ezek, a főváros tervei között hasonló, kis költségvetésű híd megépítése nem szerepel. Mindezek ellenére van, aki úgy véli, a Lánchídról hosszú távon el kell terelni a közúti forgalmat, s kényelmes sétálóhíddá kellene alakítani.