Földesi-Szabó László © Stiller Ákos

„Az állami szociális jogrendszerből adódó segítségnyújtás olyan mérvű hiányával találkoztunk rendszeresen, amelynek a társadalom által elvárt megváltoztatására az alapítvány mint civil szervezet már nem elég hatékony” – indokolta a kiugrott titkosszolgálati vezetőket is soraiban tudó Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetősége, miért gründolt pártot, Magyarok Egymásért Szövetsége néven. A párt és az alapítvány első emberének, Földesi-Szabó Lászlónak mindenesetre nem lesz könnyű „tiszta lappal” indulni a választók előtt: bár büntetlen előéletű, egy közérdeklődésre számot tartó csempészési ügy gyanúsítottja, s ez könnyen felülírhatja mindazt, amit az alapítvány korábban karitatív tevékenység címszó alatt végzett.

Igaz, a kétes hírnév másokat sem riaszt el a pártalapítástól. Az ezredforduló idején több évig körözés alatt álló Urbán-Szabó László is „politikai pályára” lépett: ő vezeti a korábban Létminimum Alatt Élők és Esélyteremtők Pártja néven futó Magyar Demokratikus Uniót (MDU). Az időseknek megélhetési biztonságot, a fiataloknak pedig tervezhető egzisztenciát ígérő MDU taglétszámára nincs pontos adat, de egy tagja már feltűnt a sajtóban, igaz, nem éppen jó színben: a parlamenti belépővel is rendelkező Perza Renatót gyanúsítja ugyanis a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal, hogy részt vett az esztergomi polgármester autójának és épülő házának felgyújtásában.

Nem vitatva a Magyarok Egymásért Szövetsége, a Magyar Demokratikus Unió vagy a többi, több mint százhetven, többségükben parlamenten kívül tevékenykedő, de bejegyzett párt országjobbító szándékát, felmerül a kérdés: vajon mennyi esélyük van bejutni a parlamentbe, netán kormányra kerülni? „Magyarországon jelenleg nem adott az a feltételrendszer, amely lehetővé tenné, hogy új politikai párt jusson be a parlamentbe” – világosít fel Novák Zoltán politológus. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint ugyanis négy faktor együttes megléte szükséges ahhoz, hogy egy formáció sikerrel szerepeljen a választásokon: társadalmi, szervezeti, pénzügyi és személyi tényezők együttállása nélkül esély sincs a sikerre. Ebből jelenleg csak a társadalmi igény van meg, ez azonban kevés.

„A magyar választási rendszer egyik sajátossága, hogy a parlamentbe jutásnak – szervezeti szempontból – nagyon komoly területi kritériumai vannak. Ha például nincs megfelelő számú jelöltje egy szervezetnek, akkor országos listát sem tud állítani. Márpedig ez gyakran még a rendszerváltás óta működő – parlamenten kívüli – pártoknak is komoly problémát jelent” – magyarázza Novák. Ráadásul ahhoz, hogy az Országgyűlés padjait koptassák egy-egy újonnan alakult párt képviselői, a szervezetbe több milliárd forintot kell invesztálni. „Az összegről eltérő a közgazdászok véleménye, de 1 és 4 milliárd forint közötti tételről van szó” – mondja a politológus. Márpedig egyelőre úgy tűnik: a lehetséges finanszírozók nem keresik lázasan az újabb és újabb formációkat.

Hogyan alapítsunk pártot?

Tíz magánszemély már elegendő ahhoz, hogy pártot alapítson. Persze ehhez nem elég csak az alakuló ülés, a szervezetet a bíróságnak is be kell jegyeznie. Fontos, hogy a pártnak legyen alapszabálya, programja és vezető testülete. De a szerveződés csak akkor számít pártnak, ha az alapszabályban rögzíti, hogy elismerik a pártok gazdálkodásáról szóló törvényt. Ha viszont két egymást követő országgyűlési választáson nem állít jelöltet egy párt, akkor az ügyészség kezdeményezheti a megszüntetését. Ez esetben „sima” társadalmi szervezetként tovább működhet.

A pénz mellett legalább annyira fontos, hogy megfelelő arcokkal rukkoljon elő egy szervezet. „A perszonalizálódó politikai erőtérben a választó a pártot illetve annak értékrendjét a személyeken keresztül érzékeli és értékeli. Nincs esélye bekerülni a parlamentbe annak a bimbódzó pártnak, amelynek nem sikerül olyan vezetőt találnia, aki a párt egységét és ideológiáját meg tudja jeleníteni” – mutat rá a szakértő. De ha mind a négy feltétel adott is, professzionális szellemi hátország segítsége nélkül nem tud parlamenti tényező maradni egy párt, s kormányzati szerepről sem álmodhat. Ilyen hátországot alkotnak a profi politikai tanácsadó cégek és az agytrösztök, amelyeket ma már az olyan kis parlamenti pártoknak is igénybe kell venniük, mint például az MDF.

Márpedig ha politikai hasznot nem remélhetnek, mi másért éri meg egyeseknek pártot alapítani? "Szerintem csak azért próbálkoznak ezzel néhányan, mert látják, hogy van rá társadalmi igény. Azonban nem tudják, vagy nem akarják elfogadni, hogy a többi feltétel nem adott, sőt, inkább a tömbösödés, mintsem a plurális pártrendszer felé mozdul el az ország” – magyarázza Novák. Szerinte akkor lehetne nagyobb esélyük a kisebb pártoknak, ha a választási törvényt módosítaná az Országgyűlés, mégpedig oly módon, hogy abban a pártrendszer stabilitását és dinamikusságát biztosító szabályozók egyensúlyba kerülnek. Persze nem nehéz belátni, hogy ebben a jelenlegi parlamenti pártok nem érdekeltek.

A parlamenten kívüli pártok gazdálkodásának ellenőrzésénél, sőt, már e szervezetek nyilvántartásával is akadnak gondok, amiket – elméletileg – kihasználhatnának egyesek. Nem lehet például tudni, hogy a bíróságon bejegyzett szervezetek közül melyek az éppen aktuálisan működő parlamenten kívüli pártok. A nyilvántartás az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) feladata, a pártok pénzügyi gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) is ez utóbbitól kéri ki a listát.

Az OIT nyilvántartása azonban korántsem tökéletes. "A több mint 170 szervezetet tartalmazó listából csak azoknak a gazdálkodását tudjuk ellenőrizni, melyek nevében szerepel a párt szó. Tavaly decemberben 86 ilyen párt volt, de ebben benne vannak a költségvetési támogatásban részesülők is” – mondta a hvg.hu-nak Elek János, az ÁSZ főigazgató-helyettese. Azaz nincs olyan hitelesnek tekinthető nyilvántartás, amelyből az adott pillanatban megállapítható lenne a működő pártok neve, székhelye, elérhetősége. Sok szervezettel nem is tud kapcsolatba lépni a számvevőszék, noha – mint azt Elek János elmondta – a pártokat közvetlenül csak az ÁSZ ellenőrizheti.

A „házon kívüli” pártok kétharmada az éves beszámolási, közzétételi kötelezettségét rendszeresen elmulasztja. Megteheti, hiszen a mulasztást jelenleg nem szankcionálják. „Az új párttörvény-tervezet ugyan próbálja rendezni ezt a kérdést, de a törvényben nincs előrelépés. Most annyit tudunk tenni, hogy ilyen esetben átadjuk az ügyet az ügyészségnek, az ÁSZ-nak szűk a mozgástere” – magyarázza Elek, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a legutóbbi, a parlamenten kívüli pártok 2001-2004 közötti gazdálkodását vizsgáló jelentésük azt állapította meg, e szervezeteknél alig van pénzmozgás. Pedig lehetne. Bár állami támogatás elnyeréséhez a listás választáson legalább egy százalékot el kell érniük (ami 2006-ban csak a Jobbik-Miépnek sikerült), bevételekre szert tehetnek. Gazdálkodó tevékenységéből bármelyik párt adómentes jövedelemhez juthat, adományokat és egyéb hozzájárulásokat kaphat jogi és magánszemélyektől, de akár vállalatot vagy kft.-t is alapíthat.

Egy pártnak más a (pénzügyi) ellenőrzési szintje, mint egy gazdasági társaságnak – mondta a hvg.hu-nak egy adószakértő. A neve elhallgatását kérő szakember szerint a nonprofit szektor védettséget élvez – jó példa erre, hogy sokkal zártabban kezelik például a tagokra vonatkozó adatokat – , így vannak, akik kifejezetten emiatt az előny miatt gondolkodnak pártban. Megint mások valamiféle presztízst remélnek a szervezettől: a kilencvenes években az alvilág egyik királyának tartott Szlávy Bulcsú például nem titkoltan azért volt a Magyar Republikánus Párt alelnöke, hogy ezáltal politikai körökbe is bejáratos legyen. Az 1997-ben gyilkosság áldozatává vált egykori gengszternek ez bizonyos értelemben sikerült is, hiszen a párt egyik vezetőjeként még Ronald Reagan volt amerikai elnökkel is találkozott, amiről közös fénykép is készült. Szlávy különös vonzódása a társadalmi szervezetekhez más vonalon is megmutatkozott: a Balaton környéki szórakozóhelyek tulajdonosainak egy alapítványon keresztül kellett fizetniük a védelmi pénzeket.

Persze a zavarosban halászókat nemcsak ez kecsegtetheti, amikor pártalapításra adják a fejüket. Egy neve elhallgatását kérő magas rangú rendőri vezető a hvg.hu-nak elmondta: egy nyomozást is alaposan megnehezíthet az, ha az érintettek pártemberek. Példaként említette, hogy házkutatást – egy párt székházaként nyilvántartott ingatlanban – a rendőrök nem, csak az ügyészség munkatársai végezhetnek.

Dezső András