A tervezetnél lassabban halad az új egyháztörvény kidolgozása. Korábban ugyan arról volt szó, hogy a jogszabálytervezetet április végén, május elsején beterjesztik az Országgyűlésnek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi államtitkárságtól származó információnk szerint erre leghamarabb e hónap végén kerülhet sor. A menetrend ugyanakkor változatlan, az új törvény jövő év január elsejével elvileg hatályba lép. Ez a dátum mérföldkő lesz a Magyarországon bejegyzett egyházak életében. Főleg azokat a közösségeket érinti érzékenyen, amelyek a jövőben – ha híveik száma nem ér el egy bizonyos létszámot, illetve nem évtizedekkel ezelőtt alapították - nem egyházként, hanem egyesületként működhetnek majd tovább, rájuk ettől fogva a civil szervezetre vonatkozó jogszabályok lesznek érvényesek. A többi közösséget két csoportba osztják: lesznek történelmi egyházak és az állam által elismert egyházak. Előbbieknek a tervek szerint legalább száz éves múltat és/vagy 25 ezres tagságot kell felmutatniuk, utóbbiak pedig nem lehetnek 20 évnél fiatalabbak és taglétszámuknak a jelenlegi minimum (száz fő) többszörösének kell lennie – hogy pontosan mennyinek, egyelőre nem tudni.

Szociális otthonból lett egyház

Horváth Szabolcs

A kormányzat által végrehajtott egyházritkítás egyik nem titkolt célja véget vetni a féktelen egyházalapításnak, s ezzel együtt annak, hogy sokan anyagi haszonszerzés reményében alapítsanak vallási szervezetet. Magyarországon ma hozzávetőlegesen 360 önálló vallási közösség létezik papíron, de ennek körülbelül a fele működik csak a valóságban. A rendszerváltás hajnalán, még a Németh-kormány által megalkotott és jelenleg érvényben lévő, kifejezetten liberálisnak tekinthető szabályozás szerint száz támogató aláírással a háta mögött bárki alakíthat egyházat, azt viszont a kutya sem tudja ellenőrizni, hogy az adott szervezet vallási tevékenységet végez-e vagy sem.

Márpedig egyesek gyaníthatóan financiális okokból alapítanak egyházat. A magántulajdonban lévő gárdonyi Aranybárka Egyház Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona – egy önkormányzati jegyzőkönyv tanúsága szerint - például azért lett egyházként bejegyezve tavaly januárban, mert a jelenlegi rendelkezések szerint az egyházi normatíva 70 százalékkal magasabb, mint a nem egyház által fenntartott intézmények által igényelhető összeg. „Éltünk a jogszabály adta lehetőségekkel. Komoly vallási tevékenységet folytatunk, papok, lelkészek járnak hozzánk, van egy diakónusunk, aki ökumenikus hitéleti órákat tart. Egy istent vallunk, nem gondoljuk azt, a szociális otthonunk lakóit vallási alapon meg kellene osztani, vagy akár a felvételi során, ezért mindenféle felekezethez tartozó idős él itt” – fejtegette a hvg.hu-nak Novák Berta ügyvezető igazgató, miért tekintik magukat vallási közösségnek azon túlmenően, hogy honlapjukon a laikus intézményi hierarchia mellett egyházi szervezeti ábrát is közöltek. Novák méltánytalannak és igazságtalannak tartja, amiért az egyházakat meg akarják különböztetni az új törvénnyel. „A kiegészítő normatíva megvonására még nem készültünk fel, éppen csak finanszírozni tudjuk a napi kiadásokat. Nem tudjuk a jövőt tervezni, ez a legszörnyűbb” – fakadt ki, amikor arról kérdeztük, mire számítanak jövő januártól.

Mások optimistábbak. „Igaza van az államnak, amiért meg akarja ritkítani az egyházak számát, mert sok olyan szervezet van, amelyiknek a valláshoz semmi köze” – utalt a hvg.hu-nak a Yotengrit Tengervégtelen Ős-szellem Egyházának vezetője, Máthé Imre azokra, akiket a pénz motivál. Noha a sámánokban és táltosokban gazdag hitvilággal bíró szervezet honlapján fellelhető dokumentum szerint a Yotengritet 2009-ben jegyezte be a bíróság, az 1956-ban emigrált, az egyházat 26 éve Németországban „felélesztő” Máthé szerint valójában 800 évesek, kétszáz évre visszamenőleg pedig bizonyítani is tudják létezésüket. Az egyházfő biztos benne, hogy az elismert egyházak kategóriájába sorolják őket, sőt szerinte a történelmi egyház címkéje is megilletné őket. Kérdés, így látja-e majd a magyar állam is, a szervezet és az állam közötti kommunikáció mindenesetre elég egyoldalú: a Yotengrit által az államtitkárnak elküldött állítólagos bizonyítékokra eddig nem reagáltak hivatalosan.

Monopolhelyzetbe kerül a Magyar Iszlám Közösség?

Végel Dániel

A Yotengrinhez hasonlóan a Magyar Iszlám Közösség (MIK) elnöke is bizakodó. Bolek Zoltán a hvg.hu-nak azt állította, az idehaza bejegyzett iszlám egyházak közül egyedül a MIK lesz elismert egyház, a többinek be kell érnie az egyesületi státusszal – ezt egyébként az egyházügyi államtitkárságon lapunknak nem erősítették meg. Ha Boleknek mégis jók az információi, és a MIK „monopolhelyzetbe” kerül az iszlám vallási „piacon”, akkor jövő januártól civil szervezetként működhet csak tovább a 2003-ban alapított Saleh Tayseer vezette Iszlám Egyház, amely megalapítása óta vitathatatlanul vallási feladatot lát el Bartók Béla úti imahelyükön. Ráadásul az Iszlám Egyház az, amely a muszlim egyházak közül elsőként Újbudán mecsetet építene egy általuk már megszerzett ingatlanon.

Hivatalos lista ugyan nincs a bejegyzett egyházakról, de innen-onnan összegyűjtött információk alapján a magyar Wikipédia jó párat felsorol, köztük szektagyanús szerveződéseket is. A listán találtunk olyan közösséget is, amely jelenleg nem egyházként működik, így fütyül az új törvényre. „Mi egy ezoterikus mozgalom vagyunk, nem pedig egyház. Nem is vagyunk egyházként bejegyezve, egyesületi formában működünk” – mondta érdeklődésünkre a Tatán székelő Rózsakeresztes Rend vezetője, Bartha Katalin. Szerinte azért gondolhatják a rendről néhányan, hogy egyház, mert nekik is vannak szertartásaik. Igaz, hogy pontosan milyen szertartások ezek, nem tudni, ráadásul a szervezet tanításai is titkosak.

De ki az a Villás Béla?

Nem úgy a Derű Egyháza által vallott „hitvilág”, amely nagyjából az adományok gyűjtésében merül ki. A 2006-ban alakult, a legutóbbi adófelajánlásból kétmillió forintos bevételre szert tevő egyház feje, Rózsahegyi Márk szociológus – ha vallási közösségekben nem is – a spammerek körében hírnevet szerzett: 2008-ban neve felmerült egy kéretlen e-mailek miatt indult hatósági eljárásban.

Furcsa vallási közösségekből egyébként akad bőven, a Heti Válasz nemrég ötven olyan bejegyzett egyházat szedett csokorba – köztük a Derű Egyházát is -, amelyek a lap szerint rászolgálnának az alapos felülvizsgálatra. A lista első helyén a Noé az Életért Közösség nevű egyház szerepel, amely a budapesti Noé Állatotthon „fedőszerve” és legutóbb 35 millió forintos bevételre tett szert az egyszázalékos adófelajánlásokból. Ezt követi a Közösség a Születés Méltóságáért nevű egyház (12,3 millió forint), valamint a gyerekkorában gömbvillámot látott Villás Béla vezette Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza, amelyik legutóbb közel hatmillió forintot szedett össze az egy százalékokból.

Dezső András