Az OTP-t futtatja a kormány, a határon túliak isszák a levét
Deklarált céljaival ellentétben hanyagul bánik a határon túli magyarokkal a második Orbán-kormány. Hónapokat csúszott a pályázatok kiírása és a legfőbb juttatás, a megmaradást ösztönző oktatási-nevelési támogatások kifizetése, melyet még az őszi tanévkezdetre sem kapnak meg a szülők. További nehézségeket okozhat a Romániában kevés fiókkal rendelkező OTP Bank favorizálása is. A rendszer nehézkes működése vezethetett el a pénzeket kezelő alap keddi lefejezéséhez.
Féléves csúszással, leghamarabb októberben juthatnak hozzá a magyar állam folyósította oktatási-nevelési támogatáshoz a határon túli magyar szülők. Az ötmilliárd forint körüli összeg a júniusban zárult tanévre járt volna, de a pályázók – akik vállalták, hogy cserében magyar óvodába, iskolába, egyetemre íratják gyerekeiket – még az őszi tanévkezdésre sem kapják meg a 22 ezer forintos összeget.
A hvg.hu hivatalosan meg nem erősített információi szerint ezért a csúszásért, az elmúlt években jól működő rendszer vontatott átalakítása miatt kell távoznia a határon túli támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap Zrt. (BGA) vezetőjének, Ulicsák Szilárdnak és az igazgatóság több tagjának. Az Alap vezetésének leváltását kedden jelentette be a nemzetpolitikai államtitkárságot is magába foglaló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).
A második Orbán-kabinet tavalyi kormányra kerülése után döntötte el, hogy teljesen átalakítja a támogatáspolitikát. A területet kezelő államigazgatási vezetők leváltása, az új támogatáskezelő alap, a pályáztatási és a kifizetési szisztéma létrehozása után az új rendszer idén májusra állt fel. A pénzeket korábban kezelő, majd a feladatot átvevő határon túli szervezetek szerint nehezen érthető, mi tartott ilyen sokáig, miért csúszott ennyit a pénzek folyósítása.
További nehézségeket okozhat majd, hogy a kormány szakított a korábbi utalási gyakorlattal is: ősszel nem a postákon, hanem a Romániában is terjeszkedő OTP Bankon keresztül utalja a pénzt. A pénzintézetnek azonban egyelőre kevés településen van fiókja vagy automatája, így a szülők csak hosszú utazás után tudják felvenni az összeget.
Nem rázták a rongyot
„Tavaly és tavalyelőtt ebből a pénzből oldottuk meg a két gyerek szeptemberi beiskoláztatását. A férjem májusban veszítette el az állását, most égetően szükségünk lenne a támogatásra” – mondta az egyik kolozsvári líceum pedagógusa, aki tavaly már június közepén hozzájutott a magyar állam juttatásához. A tanárnő – aki kérte, ne írjuk le a nevét, mert tart attól, hogy a nyilatkozata hatással lesz a pályázatára – vegyes házasságban él, és elismerte, részben az oktatási-nevelési támogatás ösztönözte arra, hogy magyar iskolába írassa két fiát.
„Közel 110 ezer pályázatot kaptunk június 30-áig. A szülők 155 ezer gyerek után kérik a támogatást. Elkezdtük a jogosultságok vizsgálatát, majd szeptember elején átadjuk a csomagot a magyar alapkezelőnek, melynek döntése után várhatók az utalások” – mondta a hvg.hu-nak a magyar állam romániai partnerét, a Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) vezető Burus Siklódi Botond. Tavaly, illetve a korábbi években a kormány rendszerint február közepére kiírta a pályázatot, majd a tanév végére, júniusra meg is kapták a szülők a pénzt. Most alig pár hetük maradt arra, hogy a nyári szünet előtt kikérjék az oktatási intézményektől a pályázat feltételeként szabott iskolalátogatási igazolásokat.
A nemzetpolitikai államtitkárság a korábbi hónapokban rendszerint indulatosan, a kormányzati szervekre nem jellemző hangütésű közleményekkel válaszolt a csúszás okait firtató kérdésekre. „A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. sajtókampány és rongyrázás helyett azonnal munkához látott és 10 napon belül elkészítette a Határtalanul! tanulmányi kirándulások pályázati kiírásait, amelyekre már az első napon több mint 470 érdeklődő kattintott” – írta az államtitkárság és a Bethlen Gábor alapkezelő, amikor Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője május elején az elkésett pályázati kiírások miatt bírálta a kormányt.
A közlemény szerint „az államtitkárság nem tétlenkedett, hanem a szociálista-liberális kormány nemzetpolitikai semmittevését követően újra összehívta a Magyar Állandó Értekezletet, a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény alapján kikérte a MÁÉRT szakbizottságainak véleményét (…) és számos olyan szakmai szervezet újjáélesztéséhez nyújtott támogatást, amelyet az előző kormányzat tetszhalott állapotba hozott”. A hvg.hu kereste Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
Ráérős ügyintézés
„Május elején Budapestre hívtak és szóban értesítettek, hogy megszakítják velünk a kapcsolatot. Másfél hónappal később kaptam meg a hivatalos levelet, melyben Répás Zsuzsanna bejelentette: hat hónapos felmondási idővel szerződést bontanak velünk” – mondta a hvg.hu-nak a támogatásokat az utóbbi hét évben kezelő Iskola Alapítvány (IA) igazgatója, Nagy Zoltán.
A jobbikos Szávay, majd az LMP-s Dorosz Dávid azért kritizálta a kormányt, mert a két képviselő szerint még a támogatási rendszer nagyszabású átalakítása sem indokolhatja, hogy hónapokkal az átalakításról szóló döntése után, november végén terjesztette be a kormány a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényt. Ezt követően négy hónapig tartott a BGA Zrt. bejegyzése és Ulicsák Szilárd igazgató kinevezése.
További másfél hónap telt el a pályázatok kiírásáig, az RMPSZ-nek pedig időt kellett adnia a szülőknek a pályázati csomagok összeállításához, miként az is adminisztratív nehézségeket okozott, hogy az IA a román adatvédelmi előírásokra hivatkozva nem adta át a személyes adatokat tartalmazó adatbázist a Szövetségnek. „Sokat segített, hogy a hozzánk tartozó pedagógusokon keresztül közvetlenül értesíthettük a szülőket a pályázati kiírásról” – mondta Burus Siklódi arról, hogyan hidalták át a nehézségeket. Az RMPSZ elnöke bízik benne, hogy a BGA vezetőségének leváltása nem fog újabb csúszást eredményezni.
Az államtitkárság május elején kiadott közleményében azzal magyarázta a folyamatos késlekedést, hogy időt vett igénybe az átadás-átvétel a Szülőföld Alap és a szinte teljesen azonos feladatkörű BGA között, továbbá „nem volt egyszerű” a 100 százalékig állami tulajdonú részvénytársaság beiktatása, mert „az nem egy kft.”.
Szűk esztendő, bankkereséssel
Ezzel szemben egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a minisztériumokra rákényszerített takarékoskodás is szerepet játszhatott abban, hogy lassan állt fel az új rendszer. A költségvetési törvény első körben csak 1,2 milliárd forintot folyósított az alapba, a közel 13 milliárdos támogatást szakaszosan kapja meg az év folyamán a BGA.
A támogatások szűkösségét Orbán Viktor is elismerte, amikor a székelyföldi Tusnádfürdőn figyelmeztette hallgatóságát: „nehéz és kemény idők várnak még Magyarországra, következésképpen a határon túli nemzetrészekre is. Elegendő, hogyha a költségvetési támogatások nagyságrendjét nézzük”.
A költségvetési takarékoskodással indokolta a nemzetpolitikai államtitkárság, hogy megszüntetik a postai utalást és közvetlenül bankszámlára folyósítják a megítélt támogatást – erre a Romániában 2004 óta terjeszkedő OTP Bankot választották. Nagy Zoltán szerint neki Répás azt mondta, a magyar állam nem kíván egy román állami céget, a Román Postát támogatni. Csakhogy a bukaresti központú romániai OTP-nek gyenge a lefedettsége Erdélyben.
Vita a támogatásokról |
Cikkünk megjelenését követően Ulicsák Szilárd, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a következő észrevételeket fogalmazta meg – egyben válaszolva az írásban feltett kérdéseinkre. Ulicsák – aki nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért távozik öt hónapon belül az alap vezetése – e-mailben azt írta: „a cikk súlyos tárgyi tévedéseket tartalmazó kijelentéseivel ellentétben, sikerült úgy átalakítani, korszerűbbé és olcsóbbá tenni a határon túli támogatáspolitika egyik legfontosabb elemét, hogy tartani tudjuk az előző években megszokott menetrendet és a támogatások nem szenvednek csúszást”. „Nem igaz, hogy a korábbi években általában már júniusban megtörténtek az utalások. Ez csak Horvátországban, Szlovéniában teljesült, ahol néhány száz kérelmet kellett elbírálni. A támogatások odaítéléséről 2010 előtt ütemezetten történt a döntés a Miniszterelnöki Hivatalban. A támogatottak jelentős része októberben, illetve novemberben kapta meg az összeget, például Erdélyben a kérelmezők mintegy egyharmada járt így 2010-ben. A központi ügyintézés – nem a lebonyolító szervezetek kezelik a forrásokat – illetve az OTP jól kiépített belső rendszere következtében a támogatási döntéseket követően nagyon rövid időn belül a megnyitott számlákra utalhatók az összegek” – állította a hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében a távozó elnök-vezérigazgató. Ulicsák elismerte, hogy Erdélyben a pályázók 36 százalékának lakóhelyén van OTP fiók, de az elnök-vezérigazgató szerint bank a beérkező kérelmek ismeretében biztosítani fogja a mobil-OTP kihelyezést a bankszámlanyitások érdekében. Ulicsák azt írta, Erdélyben az új rendszer működtetése több mint 100 millió forint megtakarítást jelent 2010-hez képest úgy, hogy 30 százalékkal több kérelem kerül feldolgozásra. Ulicsák állításaival szemben Törzsök Erika, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány nemzetpolitikáért felelős főosztályvezetője a hvg.hu-nak azt mondta: 2006-tól a pályázatokat mindig kiírták a tavasz folyamán. Törzsök szerint az érintettekkel való előzetes egyeztetés alapján kialakított szisztéma szerint legkésőbb augusztus-szeptemberben – még iskolakezdés előtt – megtörtént a pénz kiutalása, sőt, ahol lehetett már június-júliusban utaltak. |
Megyénként mindössze 2-3 fiókja van a banknak, márpedig Burus Siklódi szerint a pályázók alig 36 százaléka lakik olyan településen, ahol van OTP-fiók vagy automata: ha a szülők fel akarják venni a pénzt, esetenként órákat kell utazniuk. A bank romániai léányvállalatának honlapja szerint a magyar többségű székelyföldi megyékben 4-5 fiókja van, viszont azokban a megyékben, ahol a szorványmagyarság él - az oktatási támogatás kijezetten az ő beolvadásukat igyekszik megakadályozni - egy-két irodával rendelkezik, az országhatár melletti Arad és Szatmár megyében például mindössze eggyel.
Nagy Zoltán azt mondta, tavaly a pályázók 80 százaléka postán kérte a támogatást: ők falun laknak és így könnyebben jutottak hozzá a pénzhez, mindössze 20 százalék fogadta el a banki utalást. Nagy úgy véli, a magyar állam nem fog spórolni az OTP-s megoldással, mert a nemzetközi utalások legalább olyan drágák, mint a postai kézbesítés. "Mi a bank kiválasztásánál egyetlen szempontot vettünk figyelembe: hogy minél nagyobb lefedettsége legyen, függetlenül attól, hogy magyar vagy román" - mondta Iskola Alapítvány igazgatója. Ulicsák viszont májusban azt ígérte, térítésmentesek lesznek az utalások.
Szintén a takarékoskodással magyarázta a nemzetpolitikai államtitkárság, hogy Szlovákiában és Romániában szakított a korábbi partnerszervezetekkel. A BGA igazgatója májusban azt nyilatkozta, a lebonyolítók 10-20 százalékos kezelési összeget számoltak fel, ami az 500 milliós összeget is elérte évente. „Ezek a számok értelmezhetetlenek számomra, hiszen a magyar állammal kötött szerződésben 8 százalékban volt maximalizálva a bonyolítási költség, melynek kétharmadát költöttük a szervezet fenntartására és a fizetésekre, a többi a postakölstég volt” – reagált Ulicsák kijelentésére Nagy Zoltán.
Diplomáciai-politikai csörtetés
A határon túli magyarok támogatásának átalakítása a kifizetések csúszása mellett politikai konfliktusokat és diplomáciai feszültségeket is gerjesztett. Az oktatási-nevelési támogatást még az első Orbán-kabinet vezette be a 2001-ben elfogadott kedvezménytörvénnyel, feltételül szabva, hogy a juttatásért cserébe a szülők magyar iskolákba írassák a gyerekeiket – az idei évtől már az óvodások után is lehet igényelni.
| RMDSZ-Fidesz közeledés Tőkés rovására |
Meglepetést okozott a július 23-ai tusványosi beszédével Orbán Viktor Erdélyben. A miniszterelnök a mellette ülő Tőkés László megrökönyödését kiváltva azt mondta, „nem lehet Pestről megmondani, hogy az itt élők életét milyen szervezeti egységben kívánják jobbá tenni”, és nem volt hajlandó nyilvánosan letenni a voksát az RMDSZ-szel szemben új magyar párt bejegyzését kezdeményező volt református püspök mellett. Tőkés erre azt mondta, ha a magyar miniszterelnök nem lép fel a bejegyzést elutasító román állammal szemben az új párt érdekében, akkor az erdélyi magyarok a kettős állampolgárság révén akár le is válthatják Orbán. A két politikus közti feszültséget a hvg.hu RMDSZ-es politikusoktól származó információi szerint az váltotta ki, hogy a Szövetség és a Fidesz viszonya sokat javult az utóbbi hetekben. Orbán Tusnádfürdőn találkozott Kelemen Hunorral, és abban állapodtak meg, hogy ősszel magas szintű találkozót tart a Fidesz és az RMDSZ. A Szövetség ellensúlyozására létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt – melynek alapítását a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács kezdeményezte – egyelőre parkoló pályára került: az ügyben illetékes bukaresti törvényszék a 30 ezer támogató aláírás ellenére elutasította a szervezet bejegyzését. |
Az első Fidesz-kormány azokkal a szakmai szervezetekkel, civil egyesületekkel kötötte meg a lebonyolítási szerződést, amelyekkel idén is megállapodott, ám Románia és Szlovákia nem járult hozzá, hogy Magyarország kiterjessze joghatóságát a területére, ezért kormányközi megállapodásokat kötöttek a magyar kormánnyal, a lebonyolítást pedig a szomszédos államok felügyelete alatt álló, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és az RMDSZ mellett működő alapítványok kapták meg.
„Egyetértésünk nélkül semmi nem változhat” – bírálta magyar kollégáját a szlovák külügyminiszter, amiért idén úgy váltott partnert a magyar kabinet, hogy erről hivatalosan nem értesítette a szomszédos országokat. Mikulás Dzurinda szerint a kormányközi megállapodás 6 hónapos felmondási időt állapított meg, amit Budapest nem teljesített. Romániából hivatalos reakció nem érkezett, ám a romániai sajtóban név nélkül nyilatkozó bukaresti kormánytisztviselők szintén elégedetlenségüket fejezték ki.
Tiltakozott a változás ellen az RMDSZ és a Híd-Most nevű szlovákiai párt is. Ugyanis mindkét szervezet érintett: az IA elnöki tisztségét Kelemen Hunor tölti be, aki februárban váltotta Markó Bélát az RMDSZ élén. A korábbi szlovák lebonyolító, a Pázmány Péter Alapítvány (PPA) ügyvezetője Zsille Béla, a Híd egyik alapítója. A határon túli magyar pártok szerint az Orbán-kormány politikai döntést hozott, hogy riválisaikat támogassa. Míg a PPA-nál ez akár igaz is lehet – az új szlovákiai pénzosztó elnöke, Pék László az MKP Nagyszombat megyei képviselője –, az RMPSZ és az RMDSZ riválisa, az Erdélyi Nemzeti Tanács között nincs semmilyen kapcsolat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Orbán: nem lesz diadalmenet az ország újjászervezése
A nyugati életmodell bukásával, a hanyatló Nyugat és Európa válságával magyarázta Orbán Viktor azokat a változásokat, melyeket a kormány vezetett be a hatalomra kerülése óta eltelt időben. A miniszterelnök tusnádfürdői előadásában felfedte eddigi döntéseinek hátterét: átfogó tervet vázolt fel a magyar nemzet megmentésére, amit kormánya egy éve pontról pontra követ a médiatörvénytől a közmunkaprogramokon keresztül az új adópolitikáig. Szerinte a régi, reflexeit meghaladni nem képes elit bírálja a terv megvalósítását.
Távozik a határon túliakat támogató Bethlen Gábor alapkezelő vezetője
A Bethlen Gábor alapkezelő jelenlegi igazgatósága szeptember közepéig látja el feladatát, az ügyintézés folyamatos.
Tőkés László együttműködést javasol
Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana.
