Vissza a jövőbe! – lehetne ez is a mottója a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevével fémjelzett köznevelési törvény koncepciójának, amely lényegében a Kádár-kor tekintélyelvű, rendpárti, poroszos közoktatását reinkarnálná. Azt a rendszert, amelyről már bebizonyosodott, hogy vakvágány. Bár nem Hoffmann ötlete volt, az önkormányzati rendszer átalakítása miatt az iskolákat is államosítanák. Ez lényegében azt jelentené, hogy a pedagógusok bérét, a rezsiköltségeket, az iskolai épületek fenntartását, fejlesztését az állam fizetné, de arról is központilag döntenének, ki legyen például az igazgató egy intézményben.

Az államosítás ötlete nemcsak a szakmában, de a nagyobb városok fideszes polgármestereinél is kiverte a biztosítékot, akik most úgy érezhetik, feleslegesen toltak bele – gyakran uniós forrásokból – súlyos pénzeket az önkormányzati tulajdonú iskolákba, ha a „befektetésüket” most elcsaklizza az állam. De nem a befektetés elvesztése a legfájóbb nekik. Hanem az, hogy a jövőben nem helyi szinten dönthetnek arról, melyik iskola kapjon több vagy kevesebb pénzt, a tehetősebb réteghez tartozó szavazóik pedig esetleg elpártolnak tőlük. Azok a helyi vállalkozók, jobb módú értelmiségiek például, akiknek a gyermekei eddig az önkormányzatnak „kedves” iskolába jártak. Oda, amely a többi intézményhez képest parádésan van felszerelve, jobb tanárok dolgoznak, színesebb a pedagógiai szolgáltatás.

Túry Gergely

Ideológiai lefedettség

Orbán Viktor viszont egyértelműen az államosítás, az egységesítés híve. Oktatáspolitikusok, szakszervezeti vezetők és fideszes képviselők a lapunkkal folytatott háttérbeszélgetéseken egyöntetűen azt állították: jóllehet a kormányfő csak bábnak szánta Hoffmann Rózsát az államtitkári székbe, és idővel valóban kényelmetlen lett az önjáróvá vált egykori iskolaigazgató, a KDNP-s politikus elképzelései, így az iskolai rendszer egységesítésének terve kifejezetten tetszik Orbán Viktornak.

Többek szerint azért nyerte el a kormányfő támogatását a koncepció, mert mindaz, amit Hoffmann a közoktatással egységesítés címszó alatt tenne, tökéletesen megfelel a Fidesz-KDNP ideológiai céljainak. Ahogy az egyik szakszervezeti forrásunk megjegyezte: a közoktatás átalakításának célja végső soron nem a pénzről és a struktúráról, hanem az ideológiáról szól. „Nem véletlen, hogy az óvodát az önkormányzatok kezében hagyná az állam. Egy gyermek ideológiailag 6 éves kortól befolyásolható igazán, s neki mindaz, amit a pedagógusa mond, szent lesz. S azt, hogy mit és hogyan mondjon majd a pedagógus, központilag döntik el, a szülőnek pedig nem hagynak beleszólást” – fejtette ki forrásunk. A központi ideológiát pedig nem lesz nehéz helyi szintekre is lenyomni. Szakszervezeti vezetők szerint ugyanis azok a pedagógusok, akik nem bólogatnak majd, könnyen az utcán találhatják magukat.

Azzal viszont valószínűleg Orbán Viktor is tisztában van, hogy az államosításnak óriási költségei vannak. Ha valami, akkor ez fáj neki Hoffmann koncepciójában leginkább, amit jól példáz az is, hogy éppen azért dobta vissza legutóbb a dokumentumot, mert nem volt „beárazva”. Bár a több száz milliárd forintra rúgó átalakításban vannak olyan tételek, amelyeket határozatlan időre ki lehet tolni (ilyen például a béremeléssel járó pedagógus életpályamodell bevezetése), a dolgozók bérezését, az iskolák fenntartását nem halogathatja az állam – mihelyst tulajdonossá válik, fizetnie kell.

Túry Gergely

Pénzt vesz el az állam az önkormányzatoktól

Az oktatással kapcsolatos költségek 70-80 százalékát a pedagógusok bére teszi ki, ami százmilliárdos nagyságrendű, a fenntartási, fejlesztési költségek még erre rakódnak rá. Ezt saját zsebből nem tudja kifizetni az állam, ezért az önkormányzatoktól vesz el pénzt. Azt viszont, hogy honnan és mennyit, még nem tudni: állítólag a helyi iparűzési adó éppúgy szóba jött lehetséges „áldozatként”, mint a szociálpolitikai juttatások. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György a hvg.hu-nak ezzel kapcsolatban kifejtette: az önkormányzatok már így is nagyon szoros költségvetéssel működnek, az iparűzési adó pedig a működési költségekre megy el, így nagyon nehéz elképzelni, milyen bevételeket venne el az állam. Márpedig lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy a kormányzat – az iskolák fenntartásának érdekében – azokat az önkormányzatokat is megfosztaná egyes bevételeitől, amelyek szerződéses alapon visszaszereznék iskoláikat.

Merthogy lennének ilyen helyhatóságok, igaz, az államosítás alól a tervek szerint csak a 2000 főnél nagyobb települések bújhatnának ki. A kibújás viszont drága dolog lesz: jóllehet egyelőre senki nem tudta megmondani nekünk, milyen pénzügyi feltételek mellett lehetne továbbra is iskolagazda az önkormányzat, az biztos, hogy a pedagógusok fizetésén kívül valószínűleg minden terhet az utóbbi fizethetne.

A visszavétel lehetőségét, mint kiskaput, állítólag Orbán Viktor hagyta nyitva az elégedetlen fideszes polgármesterek nyomására. Nem tudni, hogy a háttérben kötött alku vagy pártelnöki fenyegetés miatt, de forrásaink szerint az addig elégedetlenkedő, az államosítás ellen kézzel-lábbal tiltakozó polgármesterek a hajdúszoboszlói frakcióülés után sokkal visszafogottabbá váltak.

Horváth Szabolcs

Brüsszelt nem érdekli az államosítás

Úgy tudjuk, néhány, az államosítást rossz szemmel néző polgármester abban bízik, mivel uniós pénzekkel is fejlesztettek egy-egy iskolát, s ezeket a szerződéseket az EU az önkormányzatokkal kötötte, a tulajdonosváltást ezek a kontraktusok nem teszik lehetővé, esetleg elodázhatják. Ez viszont óriási tévedés, Brüsszelt hidegen hagyják ezek a szerződések. Ahogy azt Ton van Lierop, az Európai Bizottság (EB) regionális ügyekért felelős szóvivője a hvg.hu-nak kifejtette: az EB ötvenmillió euró alatti szerződéseket nem is vizsgál, ráadásul egy adott iskola nem közvetlenül az EU-val, hanem az operatív programok irányítójával köt szerződést uniós pénzek megszerzésére.

Az uniót az államosítás sem hatja meg. Dennis Abbot, az Európai Bizottság oktatásügyekért felelős szóvivője a hvg.hu-nak elmondta: az oktatás teljes mértékben nemzeti hatáskörben van és ennek megfelelően nem is avatkoznak be az oktatásügyekbe. A magyar elképzelés kapcsán Abott ugyanakkor elmondta azt is, hogy nem hallott az utóbbi években hasonló központosítási törekvésekről, mivel az EU-ban jellemzően a sokféleség erősítése és fenntartása a célja az oktatási intézményekkel a tagországoknak.

Bár Orbán Viktor az államosítás miatt szembetalálhatja magát a nagyobb városok polgármestereivel, a Fideszen belül azért bőven akadnak támogatói. A kistelepülések vezetői ugyanis kifejezetten örülnek a központosításnak, nekik az iskola csak plusz teher. Ezek a polgármesterek a hajdúszoboszlói frakcióülésen állítólag külön meg is köszönték a pártelnöknek azt, hogy államosít.