szerző:
Tossenberger Adél

Új eszközökkel próbálja visszaszorítani az iskolakerülők számát a kormány: ha egy diák ötven óránál többet hiányzik igazolatlanul, felfüggesztik a családi pótlék „utódaként” bevezetett iskoláztatási támogatását. A Nefmi szerint az új szabályozás sikeres, az iskolakerülők száma csökkent, az érintett intézmények és önkormányzatok azonban nem csak jó tapasztalatokról tudnak beszámolni. Problémát okoznak a megnövekedett anyagi és adminisztrációs terhek, a notórius iskolakerülőkkel pedig sehol sem tudnak mit kezdeni.

A kormány tavaly augusztusban átalakította a családi pótlékot nevelési és iskoláztatási támogatássá, és lehetővé tette az ötven tanóránál többet igazolatlanul hiányzó diákok esetében az iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Ez a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy elveszik az adott összeget, hanem hogy a családok minimum három hónapon keresztül természetben kapják meg a segítséget (háromhavonta felülvizsgálják, történt-e változás). A családsegítőnél felmérik a gyerek szükségleteit, majd pedig a kihelyezett eseti gondnok vásárol be neki (általában ruhát és élelmiszert) a jegyző engedélyével.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szerint a rendelkezés bevezetésével csökkentek az iskolai hiányzások az elmúlt tanévben: tavaly összesen 7427 diák iskoláztatási támogatásának megvonását rendelték el a helyi gyámhivatalok.

„Fertőzött” területek

A hiányzások tekintetében kiemelkedik Borsod (itt az összes kiskorú 0,9 százaléka, azaz 1325 tanuló esetében függesztették fel a támogatást), Nógrád (0,7 százalék, 249 tanuló), Heves (0,7 százalék, 380 tanuló) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (0,7 százalék, 515 tanuló). A Nefmi által közölt statisztikák szerint az iskolai hiányzások aránya a szociálisan rászoruló családokban a legmagasabb, életkor alapján pedig a felnőttkor küszöbén állók között a legkirívóbb.

Bár a minisztérium elégedett, és vannak olyan községek, ahol valóban érzékelték az iskolakerülő diákok számának csökkenését, több helyen számoltak be lapunknak az új szabályozás okozta nehézségekről is. Az iskolák és önkormányzatok nyakába plusz anyagi és adminisztrációs terhek szakadtak, s van, ahol olyan nagy a szegénység, hogy egy ponton túl inkább be sem írják a gyerekek hiányzását, hogy így segítsenek az érintett családokon.

Menjek vagy maradjak?
©

A gatyájuk is rámegy

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, többségében romák lakta Uszka polgármestere a hvg.hu-nak azt mondta, náluk jelentősen nem csökkent a mulasztások száma az új szabályozás miatt, az önkormányzatra azonban az eddiginél jóval több adminisztrációs és anyagi (pl. benzinpénz) teher hárul.

„Az új szabályozás nem túl effektív, többe kerül a leves, mint a hús” – magyarázta lapunknak Sértő-Radics István. Uszka esetében tetézi a problémát, hogy a mikrotérség gyermekvédelmi és családsegítő szolgálata nyolc települést lát el, ezért a szakembereknek sokat kell ingázniuk, ami költséges.

Hasonló gondokról számolt be a szolnoki, részben roma, részben nem roma diákokat oktató Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium igazgatója, Csillei Béla is. „Most, amikor még a krétát is centire mérve, névre szólóan adjuk ki, és fénymásolópapírra sincs pénzünk, ezekre az ajánlott, tértivevényes levelekre (az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről ajánlott vagy tértivevényes levélben kell tájékoztatni az érintetteket – a szerk.) a gatyánk is rámegy. Ezek irtózatos költségek” – mondta a hvg.hu-nak Csillei, aki Sértő-Radicshoz hasonlóan úgy látja: az adminisztráció is jóval több az új rendszerben.

Untenerné Márton Ágnes, a kazincbarcikai polgármesteri hivatal intézményirányító osztályának vezetője is megerősítette lapunknak, hogy nagyon sok plusz munkával jár az új szabályozás. Az illetékes ügyintéző szerint emellett „követhetetlen és hosszadalmas az új eljárás, melynek valódi visszatartó ereje nincs: a notórius hiányzók ugyanúgy lógnak, mint eddig”.

©

Van, aki elégedett

Mást gondol az új szabályozásról Derdák Tibor szociológus, a sajókazai Dr. Ámbédkar alapítványi iskola igazgatója, aki egyébként ezen kívül az Orbán-kormány oktatáspolitikájának egyetlen elemével sem ért egyet. Derdák szerint ez egy emberséges, jól végiggondolt intézkedés, melynek legfőbb előnye, hogy nem csinálnak az iskolakerülésből büntetőjogi kérdést, hanem a szociálpolitika területén belül tartják, így a korábbi gyakorlattal szemben nem fordulhat elő, hogy a szülők a börtönben végzik. „Bár van egy csomó probléma, amit az új szabályozás sem old meg, ezt a kiesést egy család azonnal megérzi, rögtön húsba vág, és saját tapasztalataim szerint is működik az elrettentő hatása” – magyarázta.

Molnár Károly, a Heves megyei gyöngyöspatai általános iskola igazgatója is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy meg tudja erősíteni a Nefmi adatait. Bár azt elismeri, hogy így is maradtak iskolakerülő gyerekek, az új szabályozásnak szerinte mégis komoly visszatartó ereje van, és számok nélkül is érzékelhető a pozitív változás. Azt is elismeri, hogy az iskolának és a jegyző hivatalának is többet kell dolgoznia, de azt mondja, megéri, mert jó célt szolgálnak.

Az egyetlen kiút?

A Nefmi szerint az iskolakerülés azok között a fiatalok között a legmagasabb, akiknek a családja szociálisan nehéz helyzetben van, és „akik számára az egyetlen út, ami őket a mélyszegénységből és a munkanélküliségből kivezethetné, hogy tanulmányaikat befejezik és szakképzettséget szereznek”.

Lesznek lemorzsolódók?
©

Csillei Béla szerint azonban a diákoknak sokszor nincs más választásuk, mint hogy dolgozzanak. „Vannak olyan családok, ahol a gyerek nem azért lóg, mert elege van az iskolából, hanem mert az éhhalál szélén áll a család, ezért a gyerekek is elmennek dolgozni feketén – mezőgazdasági idénymunkákat vállalnak, vagy kőművessegédnek állnak” – magyarázta lapunknak az iskolaigazgató. „Ilyenkor nem is tudok rossz szemmel nézni rájuk, mert pontosan tudom, hogy a családnak nincs semmije” – tette hozzá.

A notórius iskolakerülők esetében ugyanakkor pontosan betartják a szabályokat, és „a törvény teljes szigorával sújtanak le”. Ahhoz pedig, hogy megállapítsák, ki a valódi iskolakerülő, és ki hiányzik kényszerből, egyenként beszélnek az érintett családokkal és a gyerekek barátaival.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
hvg.hu Karrier

Csökkent az iskolakerülő diákok száma a Nefmi szerint

A kormány tavaly augusztusban átalakította a családi pótlékot nevelési és iskoláztatási támogatássá, és lehetővé tette az 50 tanóránál többet igazolatlanul hiányzó diákok esetében az iskoláztatási támogatás felfüggesztését. A rendelkezés bevezetésével csökkentek az iskolai hiányzások az elmúlt tanévben - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi).

Vélemény

Letilthatják a családi pótlékot iskolakerülésért?

A Gyurcsány Ferenc vezette kisebbségi kormány az Út a munkához program keretében arra készül, hogy csökkentse a munka nélkül folyósított szociális segélyeket. A családi pótlék egy részét pedig iskoláztatási támogatásnak akarja minősíteni, amelyet a tanköteles gyerek iskolakerülése esetén letilthat.

Kétszázan utaztak az ötvenfős kompon Irakban, az utasok fele nem élte túl

Kétszázan utaztak az ötvenfős kompon Irakban, az utasok fele nem élte túl

Videó: Deutsch így magyarázta a Fidesz felfüggesztését

Videó: Deutsch így magyarázta a Fidesz felfüggesztését

Újabb fogolyszökés Budapesten

Újabb fogolyszökés Budapesten

Rossi a vereség után csak a hozzáállással elégedett

Rossi a vereség után csak a hozzáállással elégedett

Elloptak egy bombát Vértesszőlősön

Elloptak egy bombát Vértesszőlősön

A kormány milliárdokat költ kertekre

A kormány milliárdokat költ kertekre