szerző:
Dezső András (hvg.hu)
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az elit kiváltsága lesz a gimnázium és a felsőoktatás - lényegében ez olvasható ki a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett és a hvg.hu birtokába került köznevelési törvény koncepciójából, aminek tartalma még a fideszes szakértők körében is kiverte a biztosítékot. Bár úgy tűnik, Orbán Viktor végül elfogadja a dokumentumot, a Fidesz módosító indítványokkal még átgyúrhatja. Főleg a pénz miatt.

Nem volt „beárazva” - ezzel indokolták kormányzati források a hvg.hu-nak, hogy Orbán Viktor miért dobta vissza korábban a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett köznevelési törvény koncepcióját. (Maga az államtitkár ugyanakkor azt mondta erről lapunknak: "A kormányfő egyszer sem íratta át a koncepciót. Többször átbeszéltük, legutóbb pedig az egész kormány jóváhagyta. Félreértésen vagy szándékos csúsztatáson alapulnak azok a sajtóhírek, amelyek ennek ellenkezőjéről szólnak.")

Így nem csoda, hogy a hvg.hu birtokába került, immár átdolgozott anyagban már szerepel, hogy az oktatási államtitkár és csapata szerint mennyivel terhelné meg a költségvetést mindaz, amit ők elképzeltek. Pontosabban az, ami ebből valóra is válik. Mint azt Hoffmann a hvg.hu-nak elárulta: a törvény nem minden egyes eleme lépne azonnal életbe.

Az oktatási államtitkár ugyan korábban azt hangoztatta, hogy 2012 helyett 2013. szeptember elsejétől szeretnék bevezetni a béremeléssel járó pedagógus életpályamodellt (információnk szerint Orbán Viktor kérésére), a dokumentumban végül mégsem jelöltek meg céldátumot. Terveik szerint egyébként az életpályamodell átlagosan 30 százalékos béremeléssel járna, ami egy évben közel 55 milliárdjába kerülne az államnak.

Tesis a világ

Kérdés, a Hoffmann Rózsa és csapata által készített költségszámítások mennyire reálisak. A mindennapos testnevelés bevezetésének tervezett többletkiadásaira például 1,7 milliárdot tüntettek fel a dokumentumban, ám ez az összeg a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint csak a bérköltséget fedezné. Csakhogy a heti öt testnevelésóra jelentős infrastrukturális fejlesztéseket igényelne, ellenkező esetben a rendelkezésre álló tornatermeket figyelembe véve hajnalban és éjszaka is ilyen órákat kellene tartani.

©

Hoffmannék költségszámításából az is világosan látszik, hogy a kistelepüléseken működtetett iskolák 1-4. évfolyamán akár 8 fős tanulói létszám mellett is indítanának ugyan is létszámú, összevont osztályokat, de ilyenekre valójában nem számítanak, hiszen azt írják: „a rendszer bevezetése a 2011. évi költségvetésben előirányzott kisiskolák újraindítása program tapasztalatai alapján nem jár kalkulálható költségvetési többletigénnyel”.

Virítsd a lóvét!

Az egész köznevelési koncepció egyik kulcseleme, hogy ki legyen az iskolák fenntartója: az állam vagy az önkormányzat. A jelenlegi rendszerben az önkormányzatok a fenntartók, a költségeket az állammal közösen, nagyjából fele-fele arányban viselik, ha tudják. (Bár az utóbbi két évben az állami normatíva aránya országosan 40-45 százalékra esett vissza.) Az önkormányzati rendszer tervezett átszabásával a helyzet gyökeresen megváltozik: a főszabály szerint a jövőben az intézmények fenntartója (a magán- és az egyházi iskolák kivételével) az állam lesz.

Bizonyos feltételek mellett az önkormányzat is lehet fenntartó, ez esetben utóbbinak kell állnia az épület-fenntartási, karbantartási, beruházási, eszközbeszerzési költségeket, a béreket viszont az állam adja. Márpedig a költségek 70-80 százalékát a fizetések teszik ki, így ha ezeket átvállalja az állam, az önkormányzatoknak a jelenleginél kevesebbe kerülnének az iskolák. A kérdés csak az, hogy mindeközben az állam milyen egyéb bevételektől fosztja majd meg az önkormányzatokat – ez ugyanis a mai napig nem tisztázott, és komoly feszültségekhez vezethet a kormány és a többségében fideszes vezetésű önkormányzatok között.

Korunk hőse, a szakmunkástanuló
©

Hoffmannék koncepciója szerint 2014 után az óvodába járás 3 éves kortól kötelező lesz, bár ez alól kivételes esetben a jegyző felmentést adhat. Szakértők szerint azonban a céldátum tarthatatlan, ehhez ugyanis még 60 ezer férőhelyre lenne szükség. (A statisztikák szerint kevesebbre, de a statisztika „csal”, hiszen a szabad férőhelyeket nem lehet átköltöztetni oda, ahol hiány van.) Ugyanezt lényegében maga Hoffmann is elismerte a hvg.hu-nak, mondván: a törvényjavaslat egy-egy paragrafust majd csak évekkel később léptet életbe. A birtokunkba került koncepció pontos dátumot, 2014-et nevez meg.

Az általános iskola egy 4 éves alsó és egy 4 éves felső tagozatból állhat majd, ami szakértők szerint teljesen szembemegy a nemzetközi trendekkel. S bár utóbbi csak a szakma szemét szúrhatja, komoly politikai konfliktusokhoz vezethet és százas nagyságrendben érinthet intézményeket az a változtatás, hogy felső tagozat Hoffmannék koncepciója szerint csak ott tartható majd fenn, ahol a gyermekek száma évfolyamonként eléri a törvényben foglalt átlagot, s ahol két-két párhuzamos osztály működése biztosítható a létszám alapján. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor csak az oktatási miniszter engedélyezheti a felső tagozat működését.

Irány a szakiskola!

A középiskolák esetében újdonság, hogy a koncepció értelmében gimnáziumban és szakközépiskolában is kötelező lenne a felvételi. Szakértők szerint Hoffmannék koncepciója az általános iskola elvégzése után az úgynevezett szakiskolák (szakmunkásképzők) irányába tolja majd el a kevésbé eredményesen tanuló gyerekek jó részét. Azt, hogy legyen minél több szakmunkás az országban, Demján Sándor nagyvállalkozó-milliárdos és Parragh László, az Iparkamara elnöke erőlteti.

Jóllehet a Hoffmann-féle koncepcióban a szerzők sokat hangoztatják az esélyegyenlőséget, a tervezet egyes részei ennek gyökeresen ellentmondanak. Jó példa erre, hogy a szakmunkásoknak - miután elvégezték a 3 éves szakiskolát - lehetőségük lenne érettségit adó iskolában továbbtanulni, „amennyiben felkészültségük és motivációjuk alapján erre alkalmasak”. Csakhogy erre két év állna csak rendelkezésére, miközben egy gimnáziumban - ahol a koncepció logikája szerint a jobb képességű tanulók tanulhatnak - ugyanerre négy év jut.

Az „elitképzés” kérdésében egyébként szintén törés van Hoffmann és a Fidesz vezető oktatáspolitikusa, az oktatáspolitikai államtitkárral többször is konfrontálódó Pokorni Zoltán között. Az első Fidesz-kormány oktatási minisztere ugyanis „mélyen elítéli” az iparkamara javaslatát. Nem ok nélkül: a nemzetközi trend éppen az, hogy minél több embernek legyen érettségije, diplomája, minél többen részesüljenek közismereti oktatásban - ennek hiányában elveszíti az ország a versenyképességét. „Ma már nem lehet megtanítani úgy az autószerelést, mint a nyolcvanas években. Közismereti oktatás nélkül a szakipari képzés semmit nem ér” - fogalmazott az egyik, a Hoffmann-féle koncepciót élesen bíráló kormányzati forrásunk.

Pokorni nem tapsol
©

Az államtitkár szerint viszont akkor veszítünk a versenyképességünkből, ha nem szigorítjuk a gimnáziumokba és a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés feltételeit. Az oktatási államtitkár szerint a magyar oktatás színvonaltalan. Ennek azonban ellentmond a nemzetközi PISA-felmérés, amely szerint a hazai oktatás nívója nemhogy nem csökkent, hanem kicsivel javult is az utóbbi években.

De nemcsak ez a szemlélet jelzi jól, hogy a köznevelési koncepció a Kádár-éra idején honos oktatáspolitikára térne vissza, hanem az is, hogy visszahoznák például a bukás lehetőségét már az általános iskola első osztályában. Szakértők szerint ez azért rossz elgondolás, mert így a pedagógusoknak nem lesz majd érdekük felzárkóztatni a gyengébben teljesítőket a jobbakhoz, hanem egyszerűbb lesz lebuktatni őket.

Állj vagy lövök!

A hvg.hu kormányzati forrásokból úgy tudja, Orbán Viktor egyszerűen az időhiány miatt kénytelen elfogadni a fideszes szakértők által is erősen bírált Hoffmann-féle koncepciót. Ha a kormányfő tovább húzná az időt, akkor a törvény 2013-ban lépne hatályba, az esetleges negatív hatásai így éppen a választási év tavaszán mutatnák meg hatásukat. Egy oktatási ügyekben jártas fideszes parlamenti képviselő azt mondta, a koncepcióról "többeknek van karakteres véleményük", így még vita is várható a Fidesz-KDNP hajdúszoboszlói frakcióülésén.

Lapunknak több kormányzati forrás egybehangzóan azt állította: a kormányfőt meglepetésként érte, hogy Hoffmann Rózsa aktivizálta magát és törvényalkotásba kezdett. Orbán azonban nehéz helyzetben van: ha leváltaná Hoffmannt (vagy elfogadta volna a lemondását, amikor az államtitkár ezt felajánlotta), nem tudna senkit a helyére ültetni, ha viszont a Fidesz oktatáspolitikai nagyágyúját, Pokorni Zoltánt tenné meg a posztra, ezen a területen több konfliktust kellene vállalnia vele.

Még így is erősen kérdéses, hogy a koncepció törvényjavaslatként kiállja-e a próbát, pontosabban a fideszes össztüzet, ami módosító indítványok formájában zúdulhat rá. Igaz, ezek a módosítások leginkább a változások okozta költségvetési többletkiadásokra irányulhatnak. Ezzel egyébként az oktatási államtitkár is tisztában van. Ahogy a hvg.hu-nak adott interjúban fogalmazott, „a törvényalkotás olyan folyamat, amelyben nagyon sokan részt vesznek, például módosító javaslatokkal, ezért én nem tudom megjósolni azt, hogy mi lesz a törvény végső szövegében”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bogár Zsolt-Kósa András Itthon

Itt a reformterv: saját lobbicsoportját is hidegre tenné Orbán

A lovasberényi Orbán-beszéd előtt a hvg.hu hozzájutott az önkormányzati rendszer átalakításának terveihez. Első blikkre az elképzelés fő vesztesei a megyei jogú városok, mivel különleges státuszuk megszűnik, az állam pedig várhatóan rengeteg feladatot és ezzel egy rakás megoldatlan problémát, valamint nem kevés adósságot vesz a nyakába.

Kósa András - M. László Ferenc Itthon

Erős fideszes lobbikkal néz szembe Orbán

Számos érdeksérelemmel járó törvénytervezetet vitat meg a Fidesz és a KDNP a szerdán kezdődő háromnapos hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésen. A hvg.hu információi szerint a kabinet több témakörben is kész tervekkel érkezik a tanácskozásra, ami szűkíti a frakció mozgásterét, ennek ellenére a kormánypártok képviselői kemény, elhúzódó vitákra számítanak az önkormányzati, a választójogi és a bírósági reform ügyében. A két párt nyáron feszültté vált viszonyát is rendezni akarják.

Dezső András (hvg.hu) Itthon

Hoffmann: Orbánnak van a legnagyobb hatása az oktatáspolitikára

A 2013-as dátum sem biztos a pedagógus életpályamodell keretében beígért béremelésekkel kapcsolatban - mondta a hvg.hu-nak Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint ma a pályakezdő diplomások harmadát néhány hónap után elküldik, annyira alacsony a tudásuk és a munkamoráljuk. Az érettségizettek nagy része abban az illúzióban él, hogy versenyképes tudás birtokába jutott, holott ez nincs így.

Lehet, hogy műteni kell Willi Orbánt

Lehet, hogy műteni kell Willi Orbánt

Új Nemzeti Biztonsági Laboratórium épül 12 milliárd forintból

Új Nemzeti Biztonsági Laboratórium épül 12 milliárd forintból

Hol nyíltan, hol lopakodva gyarmatosítja az oktatást és a kultúrát a Fidesz

Hol nyíltan, hol lopakodva gyarmatosítja az oktatást és a kultúrát a Fidesz