„Akkor lehet tenni a korrupció ellen, ha egy országnak világos stratégiája van, összehangolt intézkedésekkel veszi fel a harcot. Sajnos Magyarországon nem ez a helyzet, bármennyire is voltak biztató jelek a tavalyi kormányváltás óta” – mondta a hvg.hu-nak Földes Ádám, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója. Földes Ádám az ilyen biztató lépések között említette, hogy a kormányfő és a legfontosabb kormányzati szereplők is kifejezett politikai célként beszéltek kezdettől fogva a korrupció letöréséről, 55 fővel növelték az ügyészség létszámát (ők csak ilyen ügyekkel foglalkoznak), és „eddig érinthetetlennek hitt embereknek is bíróság elé kellett állniuk”.

Mi a "kifogástalan életvitel"?

A korrupciós helyzet mégsem javult érdemben, aminek a TI vezetője szerint az egyik legfőbb oka, hogy az említett átfogó stratégiáról nem beszélhetünk Magyarországon, annak ellenére sem, hogy a közigazgatás reformjáról szóló Magyary Zoltán Program is kifejezett célként fogalmazza meg a korrupció elleni küzdelmet a közigazgatásban. „Ez egy jó kezdeményezés volt, azt mondták, egy átfogó korrupcióellenes programon is dolgoznak ennek keretében, de a hivatásos állományúaknál és egyes köztisztviselőknél alkalmazható megbízhatósági vizsgálat nem elegendő és az előbbiek számára előírt ’kifogástalan életvitel’, mint kritérium, is túl általános, semmilyen kidolgozott etikai normarendszer nem tartozik hozzá” – mondta Földes Ádám.

Rengeteg korrupciós eset marad feltáratlanul Magyarországon

Dudás Szabolcs

A korrupcióellenes szervezet felmérései szerint még ma is gyakori, hogy az üzleti élet szereplőinek vesztegetési pénzt kell adniuk, ha hatósági ügyeiket intézik, különben elvesznek a hivatali ügyintézésben. „Ebben nem segít, hogy továbbra is rengeteg engedélyt kell különböző helyekről beszerezni” – mondta Földes Ádám, aki ennél is aggasztóbbnak tartotta, ha különböző hatóságokat használnak fel a megfelelő politikai kapcsolatokkal rendelkezők arra, hogy konkurenseiket lehetetlenítsék el. „Ezen a téren nem látunk sajnos változást” – mondta a TI vezetője.

Globális Korrupciós Barométer

Pedig a korrupciómentes ügymenet egy ország versenyképességét is javítja. Tausz Péter, a TI üzleti programjainak vezetője a nemzetközi Bribe Payer Index (Nemzetközi Megvesztegetési Index) adatait idézte: egy felmérés keretében a világ 28 legjelentősebb külföldi-befektető országának vállalatait vizsgálták harminc országban, így Magyarországon is. Nem meglepetés, hogy a legkorruptabb magatartást általában a kínai és orosz cégek tanúsították, miközben világosan kiderült, hogy azok az országok a legversenyképesebbek nemzetközi szinten is, amelyek kemény küzdelmet folytatnak az üzleti és hatósági korrupció ellen.

Egy másik felmérésben, a Globális Korrupciós Barométer keretében azt mérték fel, egy-egy ország állampolgárainak legutóbbi ügyintézésük során milyen arányban kellett kenőpénzt fizetniük. Magyarországon a hatósági eljárásokkal kapcsolatban a megkérdezettek 3, az ingatlan- és vámügyintézés során egyaránt 7-7, az adóhatóság esetében 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy fizetnie kellett. Tausz Péter szerint ezzel nagyjából az uniós átlag szintjén vagyunk. A probléma, hogy semmit nem fejlődünk.

A Transparency International november 24-én tartja a Hatósági ellenőrzések korrupciós kockázatai című konferenciáját.