Mint a HVG májusban megírta, Gustav Klimt osztrák festő 6 milliárd forintra becsült értékű, Afrikai herceg című festményét az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műtárgyvédelmi hatósága korábban kiengedte az országból mint örökségvédelmi értékkel nem rendelkező műtárgyat. A hivatal egy fotó alapján döntött erről, tehát nem kérte be a képet, így nem láthatta rajta Gustav Klimt hagyatéki pecsétjét.
A hivatal hibás döntéséhez nagyban hozzájárult, hogy a kérelmező nem tisztázta előttük, hogy a világhírű festő egyik alkotását szeretné kivinni az országból: egyszerűen egy ismeretlen alkotó művére kérte a kiviteli engedélyt. A botrány után a minisztérium vizsgálatot rendelt el, amelynek az eredménye hivatalos forrásból eljutott a HVG-hez.
A vizsgálat megállapítása szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műtárgyfelügyeleti hatóságától 2023-ban egy magánszemély kért a tulajdonában álló képre kiviteli engedélyt, az ismeretlen festő művének titulált festmény értékét 50 ezer forintban jelölve meg. A művet később 6 milliárd forintért kínálták eladásra egy nemzetközi műtárgyvásáron.
„Az ÉKM vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét, a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, hiszen a kép később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel.”
A hivatal a fotók és a kérelmező adatai alapján döntött. Csakhogy: „A kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt, amelyről a hagyatéki bélyegzőt eltüntették.”
Holott ekkor a kérelmező már tudta, hogy a festmény a világhírű szecessziós festő munkája. „Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján egy magánkérelmezőnek készült jelentésében már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt – a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent – 1897-ben, Bécsben festett portréja” – áll a jelentésben, amely azt is felidézi, hogy „a festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a »Gustav Klimt Nachlass« feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben közölt, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is látható, olvasható, míg a 2023-ban a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nyoma sincs. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ügyben védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon”.
A minisztérium a műtárgykiviteli szabályokat is megváltoztatja, a Covid alatt született szabályozás ugyanis jelenleg lehetővé teszi, hogy „műtárgyak kiviteli engedélyezése során a kérelmezők az »ellenőrzött bejelentés« jogintézményét alkalmazzák, amely az általuk – hatósági eljárás keretében, felelősségük tudatában – megadott információkon alapul. Az ÉKM a vonatkozó jogszabály megváltoztatását kezdeményezi, amelynek célja, hogy az eljárásokban minden esetben sor kerüljön a műtárgy szemléjére is. A minisztérium kezdeményezi a Klimt-festmény védetté nyilvánítását”. Arról nem szól a jelentés, hogy abban követte el a hibát a hivatal, hogy nem kérte be vizsgálatra a képet.
Ezek az intézkedések még nem jelentik azt, hogy a műtárgy visszakerül Magyarországra, de az intézkedéscsomag, különösen a feljelentés és az ezután elinduló nyomozás hozzájárul ahhoz, hogy a csillagászati összegekért kínált kép forgalomképtelenné váljon a nagyon kényes legális nemzetközi műtárgypiacon. Hiszen a vizsgálat során kiderült, hogy a hatóság megtévesztésével, csalással vitték ki az országból.
Az intézkedések hatására arra is lehetőség nyílhat, hogy megállapodás szülessen a tulajdonosokkal. Lázár János és Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója sem zárta ki korábban a HVG-nek, hogy egy megegyezés eredményeképp akár a Szépművészeti Múzeum falán láthatjuk ezt az 1938 óta Magyarországon lévő, hányatott sorsú képet. Amiről legutóbbi cikkünkben megírtuk, hogy valójában letétként vándorolt birtokosai kezében, de az eredeti tulajdonos, a nácik elől menekülő Klein család nem adta el nekik.
