A hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt Afrikai herceg című festményét – ez lett az eredménye az elsőként a HVG által megírt botrányos történet hatására Lázár János által elrendelt vizsgálatnak. A minisztérium közleménye szerint feljelentést tesznek, és kezdeményezik a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását.
Mint a HVG májusban megírta, Gustav Klimt osztrák festő 6 milliárd forintra becsült értékű, Afrikai herceg című festményét az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műtárgyvédelmi hatósága korábban kiengedte az országból mint örökségvédelmi értékkel nem rendelkező műtárgyat. A hivatal egy fotó alapján döntött erről, tehát nem kérte be a képet, így nem láthatta rajta Gustav Klimt hagyatéki pecsétjét.
A hivatal hibás döntéséhez nagyban hozzájárult, hogy a kérelmező nem tisztázta előttük, hogy a világhírű festő egyik alkotását szeretné kivinni az országból: egyszerűen egy ismeretlen alkotó művére kérte a kiviteli engedélyt. A botrány után a minisztérium vizsgálatot rendelt el, amelynek az eredménye hivatalos forrásból eljutott a HVG-hez.
A vizsgálat megállapítása szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műtárgyfelügyeleti hatóságától 2023-ban egy magánszemély kért a tulajdonában álló képre kiviteli engedélyt, az ismeretlen festő művének titulált festmény értékét 50 ezer forintban jelölve meg. A művet később 6 milliárd forintért kínálták eladásra egy nemzetközi műtárgyvásáron.
„Az ÉKM vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét, a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, hiszen a kép később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel.”
A hivatal a fotók és a kérelmező adatai alapján döntött. Csakhogy: „A kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt, amelyről a hagyatéki bélyegzőt eltüntették.”
Holott ekkor a kérelmező már tudta, hogy a festmény a világhírű szecessziós festő munkája. „Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján egy magánkérelmezőnek készült jelentésében már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt – a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent – 1897-ben, Bécsben festett portréja” – áll a jelentésben, amely azt is felidézi, hogy „a festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a »Gustav Klimt Nachlass« feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben közölt, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is látható, olvasható, míg a 2023-ban a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nyoma sincs. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ügyben védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon”.
A minisztérium a műtárgykiviteli szabályokat is megváltoztatja, a Covid alatt született szabályozás ugyanis jelenleg lehetővé teszi, hogy „műtárgyak kiviteli engedélyezése során a kérelmezők az »ellenőrzött bejelentés« jogintézményét alkalmazzák, amely az általuk – hatósági eljárás keretében, felelősségük tudatában – megadott információkon alapul. Az ÉKM a vonatkozó jogszabály megváltoztatását kezdeményezi, amelynek célja, hogy az eljárásokban minden esetben sor kerüljön a műtárgy szemléjére is. A minisztérium kezdeményezi a Klimt-festmény védetté nyilvánítását”. Arról nem szól a jelentés, hogy abban követte el a hibát a hivatal, hogy nem kérte be vizsgálatra a képet.
Ezek az intézkedések még nem jelentik azt, hogy a műtárgy visszakerül Magyarországra, de az intézkedéscsomag, különösen a feljelentés és az ezután elinduló nyomozás hozzájárul ahhoz, hogy a csillagászati összegekért kínált kép forgalomképtelenné váljon a nagyon kényes legális nemzetközi műtárgypiacon. Hiszen a vizsgálat során kiderült, hogy a hatóság megtévesztésével, csalással vitték ki az országból.
Az intézkedések hatására arra is lehetőség nyílhat, hogy megállapodás szülessen a tulajdonosokkal. Lázár János és Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója sem zárta ki korábban a HVG-nek, hogy egy megegyezés eredményeképp akár a Szépművészeti Múzeum falán láthatjuk ezt az 1938 óta Magyarországon lévő, hányatott sorsú képet. Amiről legutóbbi cikkünkben megírtuk, hogy valójában letétként vándorolt birtokosai kezében, de az eredeti tulajdonos, a nácik elől menekülő Klein család nem adta el nekik.
Ritkán látott botrány lett egy csökkenő eladásokkal küzdő divatház reklámjából, amely közel egy hete tematizálja az amerikai közéletet. Mások belebuktak hasonló ügyekbe, ám itt még jól is alakulhatnak a dolgok az American Eagle számára, és ebben nagy szerepe lehet Donald Trumpnak.
