Orbán egykori lelkésze és feltétlen híve örökli a legnagyobb minisztériumot

2012. május 03., csütörtök, 13:20 • Utolsó frissítés: 2012. május 03., csütörtök, 14:14
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ; ; ;

Feltétlen híve Orbán Viktornak, konfliktuskerülő politikus, aki régóta pályázik a miniszteri székre. Pedig néhány évvel ezelőtt még a tibetiek jogaiért küzdött, szembeszállt az egyháza MIÉP-es szárnyával, követelte az ügynökmúlt feltárását, harcolt a pártállami rendszer lebontásáért és azt hangoztatta, hogy a magyaroknak „nem fáj” eléggé a romák kiszolgáltatottsága. Balog Zoltán fordulatokban gazdag pályaképe.

„Mint a politikusok nagy többsége, Zoli is hiú ember: nagyon akarta a miniszteri széket, Orbán legtöbb feltételét elfogadta” – mondta a Fidesz egyik, neve elhallgatását kérő vezető politikusa a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) élére került Balog Zoltánról.

A miniszterelnök-pártelnök a 24 Óra nevű Komárom-Esztergom megyei lapnak adott április 13-i interjújában ismerte el, hogy változásokat tervez a kormányban. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy Réthelyi Miklóst - aki eredetileg csak 2011 végéig vállalta a feladatot - Balog Zoltán jelenlegi felzárkózási államtitkár váltja. Arról, hogy Balog a kiszemelt miniszter, már tavaly októberben írt az Index, az információt akkor az államtitkár nem is cáfolta. (A várható kormányátalakítás forgatókönyvéről itt olvashat részletesebben.)

Tavaly nyár végén még Lázár Jánost kérte fel a miniszterelnök, hogy vállalja a feladatot, de a hvg.hu információi szerint a frakcióvezető jelezte Orbánnak, ha ő vezeti majd a tárcát, akkor főosztályvezetői szintig mindenkit levált. Több fideszes forrásból is úgy értesültünk, Balog nem támasztott ilyen feltételeket - a Heti Válasz csütörtöki számában arról írt, hogy egyedül Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár távozhat a minisztériumból -, a legtöbb államtitkár a helyén maradhat, viszont cserébe magával viheti a tárcához a KIM-ből a jelenlegi szakterületét. Információink szerint Balog már hetek óta készült a váltásra, múlt csütörtökön és pénteken a minisztérium államtitkáraival egyeztetett.

A miniszteri poszt várományosát a Fideszben kompromisszumkész, konfliktuskerülő embernek ismerik, aki feltétlenül hű Orbán Viktorhoz. Pedig néhány évvel ezelőtt még egy harcias politikus volt, aki kulcsszerepet játszott a MIÉP elleni küzdelemben, követelte az egyházak átvilágítását, az 1980-as években pedig többször összeütközésbe került az állambiztonsággal.

Sok hűhó

Balog 2010-ben azon kevés Fideszhez kötődő politikus közé tartozott, akiről már a választások előtt lehetett tudni, hogy az új kormányban pozíciót kap - a cigányság felzárkóztatásával kíván foglalkozni. Ezt fideszes forrásaink elsősorban azzal magyarázták, hogy a politikus baráti kapcsolatot ápol a miniszterelnök-pártelnökkel, akinek korábban a lelkésze is volt. (Mivel a Református Egyház ellenzi, hogy lelkészei párttagok legyenek, Balog Zoltán nem lépett be a Fideszbe, pedig a rendszerváltás óta a fiatal demokraták mellett dolgozik, 2003 óta a párt alapítványát igazgatja.)

Balog Zoltán, Réthelyi Miklós és Orbán Viktor beszélgetnek a parlamentben 2012. május másodikán

Fotó:

A második Orbán-kormány 2010 májusában a választási programjának megfelelően a cigányság problémáit „nemzeti ügyként” kezelve egy külön felzárkózási államtitkárságot hozott létre. A kabinet megszervezésekor a többi tárcától több osztályt helyeztek át az államtitkársághoz, a kezdeti időszakban közel 60 embert irányíthatott Balog.

Nála összpontosult azon területek szakmai irányítása, amelyek a legszegényebbek helyzetével, és ezen belül a romák ügyével foglalkoztak. „A mi szemléletünkben az az új, hogy ezt stratégiai kérdésnek tekintjük. Minden munkaerő-piaci, szociálpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai döntésben, közbiztonsági koncepcióban  külön figyelemnek kell jutnia erre. Ha ebben a komplexitásban lesz a kérdés megközelítve, az minőségi változást jelent majd, összességében teremtődik jobb helyzet” – mondta kinevezése előtt 2010 áprilisában az Indexnek Balog.

Ám ez a komplexitás csak részben valósult meg: Orbán Viktor később Pintér Sándor belügyminisztert kérte fel a közmunkaprogramok kidolgozására, a cigánytelep-programoknál a pénzt és a végrehajtást az nemzetgazdasági tárca biztosította, az oktatási törvények kidolgozása egy másik minisztériumban, a Nefminél készült. A szociális törvények 2010-es módosítását sem Balogék nyújtották be, hanem az NGM és a Nefmi. Bár az uzsorások elleni fellépést lehetővé tevő törvényt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium terjesztette be – ahova Balog államtitkársága is tartozik –, a módosítás kommunikációját inkább a miniszter, és egy másik államtitkár, Rétvéri Bence vitte, Balog ritkán szólalt meg.

Kis munka, kis fizetés

Balog Zoltán több interjújában is utalt arra, hogy ezeket a programokat és törvényeket az államtitkárságával egyeztetve hozták meg, és mindig megvédte a legszegényebbeket hátrányosan érintő intézkedéseket. Az Origónak adott januári interjújában azzal indokolta a közmunka után kapható legmagasabb fizetés (57 ezer forint) és a minimálbér közti (93 ezer) közti különbséget, hogy „a hátrányos helyzetűek munkavégzése közismerten feleannyira hatékony, mint a munka világában szocializált embereké”, ugyanakkor szerinte ezekben a programokban még mindig többet kereshetnek, mint a szociális segéllyel – ami a kormány 22 ezer forintra csökkentett, és egy családban egy fő kaphatja.

Közmunkások - munka éhbérért

Fotó:

Arra pedig, hogy a legszegényebbek lényegében rá vannak kényszerítve arra, hogy elfogadják a felajánlott közmunkát – különben 3 évig kizárják őket a programokból –, azt mondta, ez „egy elég súlyos tapasztalat, úgyhogy legközelebb valószínűleg változtat a hozzáállásán” az érintett. „Aztán meglátjuk, lehet, hogy mégis adunk majd a kimaradóknak még egy lehetőséget” – mondta az Origónak.

Hasonlóan megvédte a Népszabadságnak 2011 januárjában adott interjújában azt az törvényt is, amely feltételekhez (udvar takarítása, kertek művelése) köti a legelesettebbek jövedelempótló támogatásának kifizetését, ahogy azt sem tartotta problematikusnak, hogy a telepfelszámolásoknál a programban részt vevőktől számon kérhetik a gyerekek iskolai jegyeit is. Az utóbbit azzal indokolta, hogy „a plusz juttatás kötődjön teljesítményhez”.

Kemény ígéretek, felemás teljesítmény

Bár interjúiban kinevezése előtt is többször élesen bírálta a korábbi kormányok romapolitikáját – így arról beszélt, hogy a korrupció miatt a felzárkóztatásra szánt pénznek csak egy töredéke ért célba, és gyakran kritizálta az „okoskodó szociológusokat” is –, a hvg.hu által megkeresett szakemberek szerint radikális változásokat az elmúlt két évben nem hajtott végre, nagyrészt folytatta a korábbi ciklusban indult programokat. Sőt, ennek szellemiségében alkotta meg a kormány az EU romastratégiája keretében a maga tagállami felzárkóztatási programját, amely elemeiben sokban hasonlít a szakértők szerint a 2005-ben indult nemzetközi Roma Integráció Évtizede Programhoz (RIÉP), melynek Magyarország 2007 júliusa és 2008 júniusa között volt az elnöke - a KIM éppen most akarja összhangba hozni a stratégiát és a RIÉP-et.

Pedig a Fidesz a választási programjában – amit megtett a második Orbán-kormány programjának – jelentős fordulatot ígért a romapolitikában. A dokumentum szerint korábban „teljességgel sikertelenek voltak az iskolai integrációs kísérletek is, hiszen további leszakadást okoztak”. Hasonlóan bírálták az előző kormányok által kidolgozott – a segélyezést először közmunkához kötő – „Út a munkához” koncepciót, mert „az a legszegényebbeket sújtja a legkeményebben”. Az utóbbit az Orbán-kabinet az elmúlt két évben továbbfejlesztette, sőt a hétfőn kiadott Széll Kálmán-terv 2.0-ban az szerepel, hogy idén további 20 százalékkal csökkentik a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, csökkentik a rendszeres szociális segély összegét. 2013-tól – a program szerint a gazdagabb és a szegényebb önkormányzatok közti különbséget megszüntetendő – mindössze egyetlen krízissegélyt utalhatnak ki a települések.

Orbán Viktor és Balog Zoltán

Fotó:

Az integrációs támogatás továbbra is megmaradt, sőt 2010-ről 2011-re még emelkedett is a roma és nem roma gyereket közös tanítását vállaló iskoláknak és az óvodáknak járó összeg. Szintén emelkedett az integrált iskolákban tanító pedagógusok bérpótló juttatása is. Folytatta a kormány a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulását segítő Útravaló nevű ösztöndíjprogramot is, igaz, a 2010-re betervezett 1,8 milliárdból az árvízre és vörösiszap-katasztrófára hivatkozva 415 milliót zárolt a kormány. Az idei évre 2,2 milliárd van betervezve roma ösztöndíjprogramokra. Bár a tavalyi évnyitón Balog azt mondta, a kormány megötszörözte ezt a pénzt, de a korábbi költségvetési táblázatok szerint ez nem igaz: legfeljebb valamennyivel emelte, mert 2008-ban és 2009-ben is nagyjából ennyit költött erre az állam.

A gyerekek iskola utáni felzárkóztatását végző tanodák helyzetét nehezíti, hogy folyamatosan késnek a pályázati kiírások. Ugyanakkor Balog több interjújában is azt mondta, a kormány az egyházi szakkollégiumokat kívánja támogatni a jövőben. A Magyar Narancs tavaly szeptemberben arról számolt be, hogy uniós pénzből több mint 30 milliárdot lehetne költeni a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására és az iskolai integráció előmozdítására, ám az Orbán-kormány másfél év alatt nem írt ki egyetlen pályázatot sem.

Kerüli a forró kását

Balog Zoltán a 2010-es kinevezése előtt több szakemberrel, szociológussal is találkozott. Az egyik ilyen beszélgetésen részt vett szakember a hvg.hu-nak azt állította, az államtitkár belátta, hogy a legtöbb programra szükség van, azokat folytatni kell. Több fideszes parlamenti képviselő viszont azt mondta, Balog azt is megértette, hogy a segélyezés visszafogása, a támogatási rendszer átalakítása része annak a középosztályt védelmezni akaró politikának, ami a miniszterelnök-pártelnök fő célkitűzése, és a miniszteri posztra hónapok óta váró Balog pedig nem akar vele konfrontálódni.

Szerencsétlen nyilatkozatok

„Nem tűrünk el semmilyen gyűlöletből fakadó bűncselekményt Magyarországon. Minden ember élete egyaránt fontos, a mérce ugyanaz kell, hogy legyen: Tatárszentgyörgy, Nagycsécs és Olaszliszka áldozatai ugyanannak a gyűlöletnek az áldozatai” – emlékezett meg közleményében a 2008-2009-es romagyilkosságok áldozatairól a felzárkózási államtitkár idén februárban.

A civil szervezetek élesen bírálták ezért a nyilatkozatáért, azt hangsúlyozva, hogy míg a tatárszentgyörgyi, nagycsécsi gyilkosság elkövetőiről kiderült, hogy rasszista indítékból gyilkoltak, az olaszliszkai lincselés tanár áldozatát nem azért ölték meg, mert nem roma volt. A So si? nevű roma hírportál véleménycikkében ezt írta: „Vajon milyen párhuzamot lehet vonni a két helyszín és eset között? Ráadásul abban az időpontban, amikor egy 27 éves családapára és 5 éves gyermekére emlékezünk? Hogyan lehet egy napon és egy lapon említeni a két tragédiát államtitkár úr? (…) Mert talán Olaszliszka miatt halt meg a hat cigány ember?”

„Felhívunk minden közszereplőt, hogy a romákkal vagy nem-romákkal szemben elkövetett brutális bűncselekményekről, konkrét ügyekről ne alkosson elhamarkodott ítéletet, ne prejudikáljon. Hiszen számos esetben bebizonyosodott már, hogy az egyes elkövetőket nem rasszista indítékok vezették, hanem romák közötti leszámolás volt az indítéka az adott bűncselekménynek” – ezt szintén Balog fogalmazta meg még ellenzéki politikusként a Romák Nemzetközi Napja alkalmából 2009. április 8-án.

Amikor ezt a közleményét megfogalmazta, a gyilkosságoknak már négy halálos áldozata volt, ráadásul a helyszínek egymástól messze voltak, tehát minden arra utalt, hogy sorozatgyilkosokról van szó, akik cigány származású emberekre vadásznak – a rendőrség már ez előző évben össze is vonta az ügyeket közös elkövetőket gyanítva.

Pedig a Fideszben manapság konfliktuskerülőnek, a párt vezetőjéhez kifejezetten lojális politikusnak tartott Balog az 1980-as években, majd az 1990-es évek első szakaszában még lázadó, a feljebbvalóival rendszeresen ütköző személyiség volt. Részben a türelmetlensége, a demokratikus ellenzékhez fűződő viszonya miatt került az akkoriban provokatív, radikális kommunistaellenes, liberális Fideszbe.

Az előző ciklusban ellenzéki politikusként ráadásul a Gyurcsány-kormány egyik leghangosabb kritikusa volt: nemcsak a 2006-os rendőri fellépés miatt támadta a kormányt, hanem Tibet-ügyében is hallatta a hangját – igaz, pártja kormányra kerülve már akadályozta a tibetiek tüntetését a kínai miniszterelnök budapesti látogatásakor.

Dörgő hangú politikus

Négy évvel ezelőtt, amikor egy kínai delegáció érkezett Magyarországra, az emberjogi bizottság akkori elnöke, Balog lett a tibeti demonstrációk egyik vezetője. Balog a parlament előtti Kossuth téren tibeti zászlót lengetett, majd határozati javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, melyben fel akarta szólítani Kínát az erőszak befejezésére és az emberi jogok tiszteletben tartására. Tavaly júniusban a kínai miniszterelnök érkezésekor már nem volt ilyen harcias a Fidesz: a rendőrség bevitte a tibeti tüntetőket. "Véleménykifejezés van, botrány, balhé nincs" - indokolta Orbán, miért volt szükség ezekre az intézkedésekre, azt állítva, hogy a demonstrálók az állam érdekeit sértették. A fideszes politikusok alapította Szabadság Kör ugyan közleményben tiltakozott az intézkedések ellen, de az alapító Balog Zoltán nem volt a tiltakozó levelet aláírók között.

"Soha nem hízelegtem, és sokakkal ellentétben - akik hirtelen nagyon bátrak lettek - nem is támadtam rá, amikor a Fidesz nehéz helyzetbe került. Néhány jókor mondott, jól eltalált mondat, ez lehet a barátságunk titka" - beszélt az Orbánhoz fűzödő viszonyáról Balog a róla három évvel ezelőtt portrét közlő Magyar Narancsnak. A hetilap 2009-es cikke szerint a Fidesz elnöke már 2006-ban is államtitkárrá akarta kinevezni, de a párt elveszítette a választásokat. Balogot mégis kárpótolták: ő lett a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke.

Balog Pintér társaságában - nincs különvéleménye

Fotó:

A 2006-os őszi zavargások után a testület vezetőjeként évekig követelte a szerinte törvénytelen rendőri fellépések kivizsgálását – rengeteget szerepelt a médiában, ekkor vált ismert politikussá. Amikor az MSZP-sek azért bírálták, mert szerintük csak a rendőröket bírálta, a szélsőjobboldali zavargókat nem, így válaszolt kritikusainak: "ha hatóság lépi át a törvényes keretet, az mindig súlyosabban sérti a jogállamot, mint ha a civilek tévednek meg". Ugyanakkor interjúiban többször is „lopakodó diktatúráról” beszélt.

Bizottsági elnökként keresztülvitte, hogy a parlamenti testület 2007 decemberében ítélje el a Magyar Gárdát, ezzel egyidőben a jogvédő szervezetek élesen bírálták egy másik megnyilatkozása miatt. A Heti Válasznak 2009 februárjában azt mondta interjújában, vannak olyan speciális bűncselekménytípusok, amelyeket elsősorban a cigány közösségekben követnek el, így ebben az értelemben lehet „cigánybűnözésről” beszélni – a kifejezés ekkor már a Jobbik vesszőparipája volt. Igaz, az interjúban azt is hangsúlyozta, hogy ő nem rasszista, mert ez kizárólag a társadalmi-szociális környezettől függ és nem a származástól.

Szemben a püspökkel

A rendszerváltás előtt többször meggyűlt a baja az állambiztonsággal, de a gimnáziumi és az egyetemi évei alatt az egyházi vezetők sem kedvelték a kompromisszumokra képtelen fiatalembert – az 1980-as években kétszer is összeütközött egyházi feljebbvalóival.

Az Ózdon született, és egy borsodi bányászfaluban, lelkészcsaládban felnőtt Balog az általános iskola elvégzése után a debreceni református kollégiumba került, ahol egy diákcsínye miatt majdnem kivágták. Halásznak Zsuzsának, a KDNP korábbi sajtófőnökének egy hat évvel ezelőtt megjelent interjúkötetben (Mélység és magasság, Budapest, 2006.) azt mondta, hogy néhány barátjával a helyi pártház előtt elénekelték az akkoriban tiltott nótának számító székely himnuszt, amit viszont egy munkásőr is meghallott, és felnyomta őket. Balogot az internátusból kicsapták, viszont hagyták leérettségizni.

Ifjabb Hegedűs (balra) Csurka István mellett - a leváltott püspökcsalád

Fotó:

Az interjúkötetben részben a pártállammal együttműködő egyházzal szembeni haragjával magyarázta, hogy a gimnázium elvégzése után "istennélkülinek" deklarálja magát, majd 1976-ban jelentkezett egy diósgyőri esztergályos-tanfolyamra. A tanfolyam végén kérvényezték, hadd alkossanak külön brigádot a gyárban, és legyen Balog a vezetőjük, viszont a református gimnáziumban végzett lelkész fia nem kaphatott ilyen posztot az előző rendszerben.

A diósgyőri kitérő után 1978-ban beiratkozott a debreceni teológiára. A tanulmányai alatt a feleségül vett egy Debrecenben tanuló keletnémet lányt, ám ehhez nem kérte ki a tiszamelléki püspök engedélyét, amit az egyházi vezetés nem hagyott szó nélkül: eltávolították az egyetemről. Kirúgása után, 1980-ban a református lelkész fia a katolikusoktól kért munkát: egy rövid ideig a püspökszentlászlói szociális otthon gondnokaként dolgozott, majd a tiszántúli egyházfővel szemben álló dunamelléki püspök bejutatta a budapesti teológiára, majd tanulmányait Berlinben és Halléban folytatta.

Háború a Hegedűs-famíliával

A miniszteri szék várományosa az ezredfordulón kulcsszerepet játszott Hegedűs Lóránd dunamelléki református püspök megbuktatásában. A kilencvenes évek végén a kálvinista felekezet országos vezetője, Bölcskei Gusztáv többször megpróbálta elszigetelni a nemzeti radikális MIÉP-et támogató püspököt: 2002-ben az egyház vezetése kimondta, hogy a politizáló lelkészeknek szüneteltetniük kell egyházi tevékenységüket, de a parlamenti képviselő ifjabb Hegedűs Lóránd ezt figyelmen kívül hagyta.

Végül 2002-ben Balog szervezte meg a püspököt leváltani akaró csoportot: augusztus 30-án az ő templomában gyűltek össze a Bogárdi Szabó István püspökké választását szorgalmazó reformátusok. Ezen az eseményen Orbán Viktor is megjelent, jelezve, hogy kinek a pártján ál. Erre válaszul a pár utcányival odébb lévő Szabadság téri templomából Hegedűs szétharangozta a Fidesz Medgyessy-kormány ellen szervezett tüntetését. Végül Bogárdi az egyházi választáson 61:39 arányban legyőzte a Hegedűs-családot.

Szemben a rendszerrel

Hazatérése után újból az állambiztonság látókörébe került, mert az egyik rendszerellenes mozgalom révén kapcsolatba lépett a pártállamot bíráló demokratikus ellenzékkel. Bekapcsolódott az állampárttól függetlenül szerveződő békemozgalom, a Dialógus-csoport szervezésébe. Ebben az időszakban ismerkedett meg a rendszerváltás után az MSZP-nél kikötő Donáth Lászlóval, a később SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánnal és Tamás Gáspár Miklóssal, illetve a népi ellenzékhez sorolt, később MDF-es Csengey Dénessel. Miután a Dialógus nem akart különbséget tenni "a rossz amerikai" és a "jó szovjet" atomfegyverek között, a rendőrség folyamatosan szemmel tartotta, és zaklatta a mozgalom tagjait, amit 1984-re fel is számoltak.

Balog 1983-ban tette le a lelkészképesítő vizsgát, majd a fővárostól harminc kilométerre fekvő Maglódon dolgozott pár évig lelkészként. 1990-ben újranősült, ami – a Halásznak adott interjú szerint – ismét felbosszantotta az egyházi feletteseit: ugyan a reformátusoknál nem szentség a házasság, az egyház nem igazán tolerálta a válást.

Balog a Gandhi Gimnázium évnyítóján

Fotó:

A rendszerváltás évében az akkor tiltott Beszélő nevű folyóiratban, illetve a Hitelben is olyan írásokat jelentetett meg, melyekben élesen bírálta a történelmi egyházakat. A Vitairat a református egyházról Magyarországon című tanulmány szerint az egyházi vezetők a pártállammal való együttműködés során cserbenhagyták a híveiket. "Kritikusan szembe kell nézni azzal, hogy milyen szerepet játszottunk az elmúlt negyven évben. Az elkészítendő analízis csak akkor segít tovább bennünket, ha szóhoz jutnak benne azok, akik áldozatul estek ennek a társadalmi szerepnek" – írta az 1989-es cikkében. Ekkor szólalt fel a romák érdekében is először: "az erdélyi helyzet miatt tiltakozó egyházi politikának van itthon egy aktuálisabb mércéje is. Mikor fog nekünk annyira fájni a magyarországi cigányság szociális és kulturális periferikussága, mint az erdélyi magyaroké?".

Az 1990-es évek elején többször követelte az egyházak átvilágítását. A lelkészcsaládból származó fideszes képviselővel, Németh Zsolttal és Iványi Gábor metodista lelkésszel együtt azt javasolta, szedjék össze az állambiztonsági irattárakból az egyházakat érintő dokumentációt, és küldjék át a felekezeteknek. Olyan egyházi személyekből álló bizottságokat akartak létrehozni, melyek áttekintik az iratokat és elbeszélgetnek az érintettekkel.

Orbán megtérítője

Miután többször ütközött az egyházi vezetéssel, nem számíthatott arra, hogy teológiai vagy lelkészi karriert futhat be a reformátusoknál – ismerte el Halász Zsuzsának. Ekkor került kapcsolatba az ügynöktörvény kidolgozását szorgalmazó, az egyházat rendszerint élesen bíráló Fidesszel, ahol 1991-től a frakció egyház-politikai tanácsadója, illetve az egyház-politikai munkacsoportot vezető Fodor Gábor szakértője lett.

Az 1994-es kormányváltás után felkérték, hogy vegyen részt a kormány mellett működő egyházügyi munkacsoportban, de miután meglátta, hogy a listára több, az előző rendszerrel együttműködő lelkész is felkerült, inkább Bonnba utazott, ahol az egyetem tudományos munkatársaként dolgozott. 1996-os hazatérése után a fővárosi Hold utcai gyülekezet lelkésze lett. Ekkoriban tért meg Orbán Viktor és Kövér László is, egy ideig pedig Balog volt a lelkészük. Az 1998-as győztes választások után a párt református képviselői nem a Bazilikába tervezett ökumenikus miséről, hanem a Balog féle istentiszteletről mennek át esküt tenni az Országgyűlésbe.

A kormány megalakulása után a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója lett, majd 2002-ben Mádl Ferenc államfő társadalompolitikai hivatalát vezette. 2003-ban visszatért a Fideszhez: ekkor lett a pártalapítvány irányítója, majd 2009-ben átvette az Orbán évértékelő beszédeit szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület irányítását is.

Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén
Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén

Civil szervezetek sokaságának működése kerül veszélybe, mert az adózók fele nem rendelkezik az 1%-ról. Ennek a furcsa „közömbösségnek” az okát kutatjuk.

Hirdetés
21 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2012. május 6., 10:05 Marton Margó

Ahogy az egyházak tiltakoznak a világi alkalmazottak ellen én mint ateista tiltakozom ez ellen az ember ellen. Ez egy nyálgúnár. De hát kell a gerinctelen tipust szaporitani a parlamentbe és a minisztériumokban. Továbbiakban kifogásolom hogy Réthelyi lemondás után a fizetése másfélszeresét kapja, mivel ha egy alkalmazott mond fel neki semmilyen végkielégités nem jár mert ő mondott fel. Továbbiakban alkalmaznám az alap 20 nap szabadságot amit az új munkatörvénykönyvbe megszavaztak és a 10 nap adható kiegészitő napot meg még véletlenül sem fizetném ki, mivel az ország nem áll olyan jól. Meggyöződésem, hogy már rég kimeritette a szabadság keretét is.

2012. május 4., 08:30 bakegya

Na magam részéről -nem kis dinamizmussal-némasági fogadalmat teszek.

2012. május 4., 08:20 Nagy Károly

nem vagyok rasszista,de lerí róla,a származása... szerintem ezért látni őt oly sokat Farkassal együtt..már mint Flóriánnal. ha az ő érdeme Orbán megtérítése,nagyon rossz munkát végzett,mert Orbán nem térült meg, nála nagyobb szegényeket lenéző nincs az országban,Lázár barátja mellett.Nem nézek én ki ebből az emberből semmilyen okosságot vagy bölcsességet,de még szorgalmat sem,annál inkább a lustaságot és a helyezkedő ál-politikust. Egy újabb parazita fog megélni dúskálva a költségvetés terhére.Nagyon szegény a Fidesz káder lehetősége,ha ilyen kaphat státuszt,és alig találtak KE-öt,mert,ha nincs Áder.... nem igen maradt más választás, szóba jöhető megfelelő ember.

2012. május 4., 07:02 Csillag Tamás

mi ment cigányútra ?

2012. május 4., 07:00 Csillag Tamás

Mi ment cigányútra ?

További 16 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Orbán egykori lelkésze és feltétlen híve örökli a legnagyobb minisztériumot




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
Hirdetés
HIRDETÉS
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X