A kegyelmi botrány óta sorra érkeztek hírek arról, hogy különböző egyházi személyek státuszukkal visszaélve országszerte zaklattak fiatalokat. Egy pannonhalmi apáca például még közös tetoválást is csináltatott azzal a diákkal, akivel „különösen bizalmas kapcsolatot alakított ki” ( lámpaoltás után is gyakran felkereste). Egy kiskunfélegyházi plébános pedig 14 éven aluliakat ronthatott meg, akiket a gyanú szerint ajándékokkal és kedvességekkel csalt magához.
Amikor napvilágra kerül egy-egy megbotránkoztató ügy, jellemzően hatalmas médiavisszhang követi. Ennek és a Vatikán szigorú fellépésének is szerepe lehetett abban, hogy az utóbbi időben az egyházmegyék, szerzetesrendek igyekeztek gyorsan lépni: felfüggesztették a gyanúba került egyházi alkalmazottat (papot, apácát vagy például civil tanárt).
A további eljárások azonban már a nyilvánosság kizárásával, háttérben folytatódnak.
Így van ez akkor is, amikor az ügy a feljelentések nyomán átkerül a világi hatóságokhoz, a rendőrséghez, majd az igazságszolgáltatáshoz. A HVG összegyűjtötte az elmúlt időszakban nyilvánosságot látott eseteket, és megkérdezte az illetékeseket, hol tart az ügy hónapokkal később. Tömör, kiábrándító válaszokat kaptunk.
Még ki sem hallgatták
A legmeglepőbb talán, ahogy a zuglói Kassai téri templom plébánosának ügye áll.