Orbán odacsapna a bizonytalan szavazóknak
Bár az előzetes regisztráció helyett feliratkozást tervez a Fidesz a következő országgyűlési választásokra, a most nyilvánosságra került elképzelések szerint jelentős mértékben megnehezítené a kormánypárt az utolsó pillanatig habozó szavazók dolgát 2014-ben. A Fidesz 2002-ben és 2006-ban is a bizonytalanok miatt veszítette el a választásokat. A koncepciónak vannak ellenzői a kormánypárti oldalon is, szerintük a regisztráció bevezetésének komoly kockázatai vannak.
Csak az vehetne részt 2014-től az országgyűlési választásokon, aki előtte hivatalosan is jelzi ez irányú szándékát – erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető elnöke a nagyobbik kormánypárt vezetőségi ülése után nyilatkozott az elnökség hónapok óta lebegtetett döntéséről.
A feliratokzásról szóló döntést Orbán Viktor is megerősítette, aki az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken azt mondta, bevezetik az előzetes választási feliratkozást. Ezt a pártelnök-miniszterelnök szerint az új választójogi eljárási törvénytervezet tartalmazza majd, amiről szeptemberben dönthet a parlament.
Az ötlet nem új, az Index már tavaly ősszel arról írt meg nem nevezett fideszes forrásokra hivatkozva, hogy a feliratkozás bevezetése napirenden került a Fidesz elnökségi ülésein, igaz, akkor még előzetes regisztrációnak nevezték. A még tavaly decemberben megszavazott, az Országgyűlés létszámát 199 főre csökkentő, egyfordulós rendszert bevezető, a választókerületeket jelentős mértékben átrajzoló – kritikusai szerint a Fidesznek kedvező – új választási törvénybe aztán mégsem került bele. Erre nem is volt szükség, hiszen a választások lebonyolításának szabályait tartalmazó sarkalatos törvény kidolgozása átcsúszott az idei évre. Viszont az eljárási törvény koncepciójának kidolgozásakor - ahogy arról korábban a hvg.hu beszámolt - ismét felmerült az ötlet, és bár hónapokig elemezte a kérdést az elnökség, a testület tagjainak többsége támogatta a bevezetését.
Regisztráció vagy feliratkozás?
Bár Kósa Lajos a Magyar Nemzetnek azt mondta, előzetes regisztráció nem azonos a feliratkozással, az alelnök és Orbán pénteki nyilatkozatai szerint a két intézmény nem sokban különbözik egymástól. Korábban a hvg.hu-nak nevük elhallgatását kérő, az elnökségi döntéshozatalra rálátó források azt mondták azt szertné a Fidesz vezetése, ha következő választásokon csak azok szavazhatnának, akik előzőleg – egy-két hónappal a voksolás előtt – jelezték a hivataloknak a választási szándékukat.
Kósa pénteken azt nyilatkozta, a feliratkozásra az elképzelés szerint a teljes választási ciklus alatt lehetőség lenne, de egy adott időpontig, például februárig (2010-ben áprilisban tartották az országgyűlési választásokat - a szerk.). Orbán pedig azt mondta, aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillatanától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap.
A névjegyzék összeállítása jelenleg automatikusan történik, amit a helyi választási iroda vezetője állít össze a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása, továbbá a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján. Ezt meg is lehet nézni a polgármesteri hivatalban a választások előtt, hogy ellenőrizni lehessen, senki nem maradt ki. Ennek alapján ellenőrzik a szervek az urnához járulók választójogosultságát, ennek alapján tudják kiszűrni a többször szavazni próbálókat. (A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a két kifejezés, a regisztráció és a feliratkozás szinónima, jelentésük fedi egymást.)
Most ezt a rendszert fordítanák meg: ahhoz, hogy valaki benne legyen, fel kellene iratkoznia, azaz végső soron regisztrálnia kellene magát. A részletes szabályozást még homály fedi, Kósa Lajos mindenesetre elárulta, hogy a szavazni akaró állampolgároknak egy meghatározott időpontok – például február végéig – fel kellene iratkozniuk. Az előzetes regisztráció intézménye nem ismeretlen Magyarországon, hiszen 2006 óta a kisebbségeknek, nemzetiségeknek előre fel kell vetetniük magukat egy külön névjegyzékbe, ha a kisebbségi önkormányzati választáson részt akarnak venni. (Ezt azzal az indokkal vezette be 6 évvel ezelőtt a parlament, hogy ki tudják szűrni azokat, akik nem tartoznak az adott kisebbséghez, de mégis valamilyen előny reményében indulnak, szavaznak: aki regisztrál, az „jegyzékbe vesz”, aki feliratkozik, az „nevét jelentkezésül valamely jegyzékbe felír(at)ja”.)
A bizonytalanok büntetése?
Egy kormánypárti forrás korábban arról beszélt lapunknak, hogy az előzetes regisztráció ötletét ugyan Orbán Viktor vitte az elnökség elé tavaly, de az eredetileg nem az ő fejéből pattant ki, hanem a tanácsadói körből, vagy az elnökség valamelyik tagjától származik. Forrásaink szerint a pártban az ötlet mellett korábban leginkább a populizmus és a negatív kampány elleni érvek fogalmazódtak meg. A kormánypárt több vezető politikusa ugyanis úgy véli, hogy az előzetes regisztráció bevezetésével nem azok döntenék el a választás eredményét, akik a közélet iránt nem igazán érdeklődnek, csak valótlan ígéretekkel, vagy a lejárató, a másik felet besározó kampánnyal lehet őket kimozdítani otthonról. Mások szerint ezzel a láncszavazásoknak is elejét lehetne venni, azaz annak, hogy a pártok, vagy közeli szervezetek buszokkal szállítsák voksolni a híveseiket. „Többek között annak vége lenne, hogy kisebb ajándékokkal, ételosztással vegyék rá a szegényebb, megtéveszthető rétegeket az utolsó pillanatban a voksolásra” – mondta a hvg.hu-nak május végén az egyik, az ötletet támogató fideszes forrás. Ugyanakkor elismerte, hogy az előzetes regisztráció egy „finoman bújtatott műveltségi cenzus lenne”.
A Fidesz okkal fél a bizonytalan szavazóktól, s okkal bízik a biztosakban. Mint azt már a tervezett regisztráció tervének kiszivárgásakor megírtuk, a a 2010-es választásokat megelőzően rendszerint az utolsó pillanatban, az addig magukat bizonytalannak való szavazókon dőlt el a végeredmény. 2006-ban a Medián 3 ezer fő megkérdezésével végzett, a HVG megbízásából készített felmérése szerint a teljes szavazókorú népességben 19, a részvételüket biztosra mondók között 10 százalékot tettek ki a bizonytalanok, akik még két héttel a voksolás előtt sem tudták megmondani, hogy melyik párt listájára akarnak szavazni. Hasonló adatokat mutatott a Tárki mérése is: egy hónappal a 2006-os választások előtt a Fidesz 27, az MSZP 33 százalékon állt, és a válaszadók 34 százaléka bizonytalan volt. A választási hónapban 20 százalékra zsugorodott a bizonytalanok tábora, amiből főleg a 39 százalékos népszerűséget elérő MSZP tudott profitálni a mérések szerint.
Négy évvel korábban – amikor az előrejelzések a kormányon lévő Fidesz várható győzelmével számoltak – még ennél is nagyobb volt a bizonytalanok tábora. Akkor a Medián szerint a teljes szavazókorú népesség 24, a részvételüket biztosra mondók 15 százaléka volt bizonytalan a pártválasztást illetően. A Tárki a 2002-es választások előtt 30 százalékot mért a Fidesznek, az MSZP-nek csak 24-et, miközben a bizonytalanok arányát 37-re tette. Végül a hajrában az MSZP fordítani tudott, legalábbis az előzetes mérésekhez képest: a szocialisták 42 százalékot, a Fidesz 41 százalékot kapott az első fordulóban.
2006-ban két héttel a voksolás előtt a Medián szerint fej-fej mellett volt a két nagy párt, az utolsó hetekben ugyanis a felmérés szerint a Fidesz újabb támogatókat szerzett, így a szocialistákhoz hasonlóan 35 százalékuk volt. Végül az MSZP 43,2-öt, a Fidesz 42 százalékot szerzett. 2010-ben lényegesen változott a helyzet, hiszen ekkor már csak az volt a kérdés, hogy tud-e kétharmadot szerezni a Fidesz-KDNP pártszövetség.
Tehát a 2010-es voksolást megelőző két országgyűlési szavazáson – amikor két nagy párt határozta meg a politikai életet – a közvélemény-kutatásokban magukat bizonytalanok határozták meg a végeredményt. A legfrissebb felmérések szerint a teljes népesség 38-40 százalékának „nincsen pártja”, ugyanakkor a biztos szavazók körében a Fidesz toronymagasan, 20 százalékkal vezet az MSZP előtt.
Bár az elnökség döntését a Fideszben ritkán írták felül eddig az alsóbb testületek, a hvg.hu-nak több fideszes parlamenti képviselő is azt mondta, megosztottak, a regisztráció bevezetésének vannak kokcázatai. Korábban egy neve elhallgatását kérő jogász szakpolitikus úgy nyilatkozott, egy esetleg erős kormányellenes hangulat mozgosító erővel bírna az ellenzéki táborban. A forrás szerint ráadásul kampányolhatnának is a döntés ellen: „a Fidesz el akarja venni a szavazati jogod, lépj ez ellen! Ez jelentős mozgósító erővel bírna” – magyarázta a politikus.
"Antidemokratikus lépés"
„A Fidesz azért akarja az előzetes feliratkozást bevezetni, mert így akar külföldről új választási bázist teremteni, itthon pedig korlátozni a választók számát, s így szeretné elérni, hogy minél kevesebb bizonytalan menjen el szavazni. Ez mindenképpen antidemokratikus lépés, a választójog korlátozása” – mondta a hvg.hu-nak Tóth Zoltán választási szakértő.
Kósa a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, több európai országban is hasonló rendszer működik, a magyar megoldás nem lenne egyedülálló. Tóth szerint viszont félrevisz a kormánypárt azon érvelése, hogy hasonló rendszer külföldön is van.
A kormánypárti forrásaink korábban az Egyesült Államokat hozni példaként, mondván, a szavazóknak ott is előzetesen regisztrálniuk kell. Tóth szerint a tengerentúl a rabszolgaság felszámolása után vezették be az előzetes regisztráció intézményét, éppen azzal a nem titkolt céllal, hogy a hivataloktól ódzkodó feketéket lehetőleg távol tartsák az urnáktól. Később azonban az államnak már az lett az érdeke, hogy minél többen menjenek el szavazni, ezért ma már az ún. motor vote rendszer van érvényben. Ennek Tóth szerint az lényege, hogy szinte automatikussá teszi a regisztrációt. „Az amerikaiak többségének van jogosítványa. Amikor ezt megszerzik és aláírják a papírokat, akkor a dokumentumon egy csillagozott rész jelzi, hogy az aláírással egyúttal szavazásra is regisztrált a polgár. De ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki katonának áll, hiszen akkor is automatikusan regisztrálják” – magyarázta Tóth, hozzátéve: a nagy amerikai plázákban is lehet regisztrálni, mi több, az így összeállított névjegyzék értékesíthető is. Ugyanakkor a szakértő hangsúlyozta: az európai, kontinentális jogrendszer nem ismer ilyen intézményt.
Az sem igaz, hogy Európán belül Franciaországban élne az előzetes regisztráció intézménye, legalábbis nem úgy, ahogy ezt a kormánypárt kommunikálja – mutatott rá a hvg.hu-nak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Szerinte csupán arról van szó, Franciaországban a választást megelőző év utolsó napjáig lehetett regisztrálni a polgármesteri hivatalokban, ez azonban nem az összes választásra jogosultra vonatkozott, hanem csak azokra, akik a megelőző választás óta töltötték be tizennyolcadik életévüket, illetve azokra, akik időközben elköltöztek korábbi lakhelyükről. „Nem igaz, hogy a franciáknak minden választás előtt be kellene menniük a hivatalba újra és újra megerősíteni, hogy igenis élni kívánnak választójogukkal” – hangsúlyozta László Róbert. A szakértő szerint ráadásul amíg korábban a felnőtté váló vagy költöző választópolgároktól aktív magatartást vártak el annak érdekében, hogy a választói névjegyzékbe bekerüljenek, ma már a helyhatóságok ezt jellemzően elvégzik a választókorúvá váló állampolgárok helyett, így a regisztráció intézményéből fokozatosan eltűnik az állampolgári részvétel igénye.
A Political Capital valasztasirendszer.hu weboldalán László Róbert ezen kívül kifejtette: álszakmai érv a Fidesz részéről az, hogy az előzetes feliratkozás nélkül nem biztosítható a külföldön élő vagy dolgozó magyar választók részvétele a voksolásban. Abban sosem volt vita, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak regisztrálniuk kell, hiszen a magyar állam semmiféle adatbázissal nem rendelkezik a világ magyarjairól - jegyzi meg a szakértő. A Magyarországon élő állampolgárok nyilvántartásával ezzel szemben sosem volt probléma: a névjegyzékeket mindig pontosan vezették, komolyan vehető panasz sosem volt erre. Nincs tehát kényszer, ami indokolná az előzetes regisztrációt. A külföldön tartózkodó, de egyébként Magyarországon élő állampolgárok pedig 2004 óta sikeresen gyakorolhatják választójogukat.
Az előzetes feliratkozás bevezetése ráadásul költségekkel járna, amit az adófizetők állnának, miközben az amúgy is leterhelt és kaotikus állami bürokráciára újabb feladatokat róna, így köszönőviszonyban sem lenne a kormánypárt által oly gyakran hangoztatott hatékony és olcsó állam ideájával. Az Orbán-kormány részben azzal érvelt a kétfordulós helyett az egyfordulós választás mellett, hogy utóbbi kevesebbe kerülne az adófizetőknek. Az előzetes feliratkozással azonban voltaképpen visszatérne a kétfordulós rendszer, hiszen borítékolható, hogy a pártok a regisztrációra is kampányt építenének. Csakhogy korántsem biztos, hogy mindez a Fidesznek kedvezne. „Erős kormányellenes hangulat esetén hogyan győződ meg a választóidat, hogy menjenek el és regisztráltassák magukat hónapokkal a választások előtt?” – mondta korábban lapunknak az egyik, az ötlettel egyébként szimpatizáló fideszes forrás. De az is rizikót jelenthet a kormánypárt számára, hogy a regisztrációs kampány jelentős mozgósítóerővel bírna az ellenzék táborában, a kormány elleni protest szavazók begyűjtésében.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Orbán: fel kellene iratkozni a választásokra
Bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A Magyar Nemzet pénteki számában már arról írt, hogy elvi döntést hozott a Fidesz elnöksége arról, hogy az országgyűlési választásokon csak az vehessen részt, aki előtte hivatalosan jelzi ez irányú szándékát.
