Fantomhivatallal küzdünk a korrupció ellen
Működésképtelen törvénnyel harcolunk a korrupció ellen. Magyarországon egy két éve hatályba lépett jogszabály alapján elvileg jutalomban részesülhetnek a korrupciós ügyeket bejelentők, a gyakorlatban azonban a díjazást intéző hivatal nem állt fel, és ilyen nemű feladatát egyik állami szerv sem vette át.
2010 áprilisában azzal a céllal lépett hatályba a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény, hogy hatékony védelmet biztosítson azoknak a munkavállalóknak, akik a korrupcióról, vagy annak veszélyéről tesznek bejelentést. A jogszabály szerint a bejelentő díjazásban is részesül ha a hivatal a tisztességes eljárás követelményének megsértése miatt bírságot szabott ki, akkor a bírság 10 százaléka a "nyomravezetőé".
A törvényben említett intézmény, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal azonban nem jött létre, pedig Magyarország minden antikorrupciós felmérés szerint nagyon rosszul áll, ráadásul a parlament "külön kategóriát jelent" még ebben is. Így az előző kabinet által 2009-ben kezdeményezett antikorrupciós csomag azóta is működésképtelen, és úgy tűnik, a megoldásra nem törekszik az Orbán-kormány. (Annak idején a Fidesz nemmel szavazott a parlamentben.)
Várta a jutalmat
Pedig úgy tűnik, az embereket a pénzjutalom mégis arra készteti, hogy a visszaélésekről tájékoztassa a hatósáágokat. Egy Bács-Kiskun megyei településről egy férfi azért tett bejelentést, mert egy bányában a megengedettnél nagyobb mértékű, több milliárd forint értékű kitermelést folytatnak. A nyomozás megállapította, hogy valóban megtörtént a túltermelés, de azt nem tudták kideríteni, hogy ki követte el, mert az ügy a rendszerváltás előtti időkre is visszanyúlik. Az esetet feltáró férfi azt mondta a hvg.hu-nak, szeretett volna az adóhivataltól a 2009-es törvény alapján nyomravezetői jutalmazásban részesülni, de nem foglalkoztak vele.
Mint megkereséseinkből kiderült, a létre nem jött hivatal funkcióját egyetlen létező hatóság sem vette át. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) úgy tájékozatta lapunkat, hogy ők „hatáskör hiányában” a tisztességes eljárás követelményének megsértése miatt egyetlen esetben sem szabhattak ki bírságot, és így bejelentői díjat sem állapíthattak meg. „Vizsgálati eljárásban hatóságként a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv jár el az ország egész területére kiterjedő illetékességgel” – írták a hvg.hu-nak válaszlevelükben, a törvényből kimásolt passzussal utalva a létre sem hozott Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalra.
Az Országos Rendőr-főkapitányság is hasonlóan nyilatkozott: „az említett törvényben kijelölt Hivatal nem a rendőrség, így az annak alapján folytatott eljárásokat sem a rendőrség folytatja, arról információja sincs. A rendőrség nyomozó hatóságaihoz csak a hatáskörébe tartozó büntetőeljárások lefolytatása tartozik.” A Legfőbb Ügyészség is úgy tájékoztatott, hogy ők nem tölthetik be a törvényben kijelölt Hivatal feladatait.
Fantomhivatal
Megkeresésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is azt a választ adta, hogy a hivatal nem létezik, nem is gyakorolja senki a funkcióját – sőt erre későbbi szándék sincsen. „A Hivatal nem jött létre, a Hivatal létével összefüggő törvényi szabályok pedig emiatt nem alkalmazhatóak” – írták válaszukban a hvg.hu-nak. Ugyanakkor a törvény rendelkezései hatályban vannak, ezért „a közérdekű bejelentés egyes jellemzői kapcsolódnak a törvényben foglaltakhoz” – olvasható a Transparency International (TI) közérdekű bejelentésekről szóló 2010-es jelentésében.
Ennek értelmében a munkavállalót nem érheti káros következmény a bejelentése miatt. Ha a tudomására jut valamilyen közérdeksérelem, közérdekvédelmi bejelentéssel fordulhat a munkáltatóhoz, továbbá a „munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult munkáltatói szervhez”, vagy az eljárásrendben meghatározott szervhez. A munkavállaló kérhet jogi tanácsadást, jogi képviseletet és anyagi támogatást, illetve díjazásban is részesülhet, ha az általa jelentett visszaélésről megállapítják, hogy valóban megtörtént.
„Féllábas kezdeményezés”
Az antikorrupciós csomag megalkotását, melynek a fent említett jogszabály része volt, még az előző kabinet kezdeményezte 2009 őszén. A másik törvény, mely a stratégia részét képezte, létrehozta volna a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény intézményi működési kereteit. Az akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon szándéka az volt, hogy a Közbeszerzések Tanácsa átalakításával létrehozzák a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt (melyet a törvény „Hivatalként” említ).
Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot az akkori igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor még 2009-ben benyújtotta a parlamentnek, melyet a parlament meg is szavazott. Sólyom László viszont az Alkotmánybíróságnak továbbította a jogszabályt, mert többek között nem értett egyet azzal, hogy a törvény egyes rendelkezései 2009. december 31. és 2011. január 1. között hat különböző időpontban lépnek hatályba. A parlament így nem szavazott újra a hivatalt létrehozó törvényről.
A bejelentők díjazásának kérdése mindig viták tárgyát képezi, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazi „nagy bejelentők” sohasem a várható pénz miatt fordulnak a hatóságokhoz, hanem amiatt, mert a tudomásukra jutott ügy nagyon zavarja őket – mondta el Alexa Noémi. Szerinte sokkal lényegesebb, hogy „a bejelentő életét, jövedelembiztonságát ne tehesse tönkre az, hogy hírt adott egy visszaélésről”.
„Magyarországon a bejelentő díjazásának lehetősége önmagában nem elég ösztönző a korrupciós bűncselekményekről való bejelentések növekedéséhez. Ehhez az is kell, hogy a bejelentett ügyekben szülessen feljelentés, folyjon eljárás, hisz a bejelentő csak a kiszabott bírság után kaphat jutalmat. Korrupciós ügyekben csak az ügyészség emelhet vádat, ha ez nem történik meg, akkor az egész folyamat elakad. Itt nagyon fontos tényező az ügyészek szakmai autonómiája és az ügyészség függetlensége” – mondta lapunknak Földes Ádám, a TI jogi igazgatója.
Ahol jár a pénz
Bár korrupciós cselekmény bejelentéséért még nem szabtak ki jutalmat, a díjazási rendszer más területeken működik Magyarországon – a mindenki által ismert rendőrségi nyomravezetői díjon túl is. 2009-ben a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény végéhez ragasztották hozzá a jogalkotók a versenytörvény módosítását. Eszerint informátori díjban részesülhetnek azok, akik kartellezésről szolgáltatnak fontos információkat.
A NAV-ról szóló 2010. évi törvény is tartalmaz pénzügyi jutalmazásról szóló részt, az ún. együttműködő díjazását. Eszerint „a felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak”. Ez azonban kizárólag a NAV Bűnügyi Igazgatóság és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek titkos információgyűjtő tevékenysége során alkalmazható, itt pedig a szervekkel együttműködő személy nem azonos a közérdekű bejelentést benyújtóval.
Új tervek
Mint a KIM válaszaiból kiderül, az Orbán-kormány máshogy képzeli a korrupció elleni harc intézményrendszerét. „A 2010-ben megalakult Fidesz–KDNP-koalíció a korrupció kapcsán érvényesítendő állami büntetőjogi igényt a hivatali struktúra helyett, az egyébként, erre a célra megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyészség keretében kívánja érvényesíteni. Ennek érdekében a Központi Nyomozó Főügyészség berkein belül az ahhoz szükséges emberi erőforrás biztosításával 2011-ben létrejött a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya, amely a megalakulása óta fokozott hatékonysággal tud fellépni a korrupcióval szemben” – írta a hvg.hu kérdésére a KIM. A TI szerint azonban ez nem lesz elég.
A kérdéses osztály tavaly április óta több mint 100 esettel foglalkozott, jelenleg több mint 40 kiemelt korrupciós ügyben folyik náluk nyomozás. Ezek között „több olyan nagy tárgyi súlyú, bonyolult ügy is van, amelyen külön nyomozó csoport dolgozik” – válaszolta megkeresésünkre Farkas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A TI örül, hogy „az ügyészségen külön erőforrást fordítanak korrupciós ügyekre, de szerintük az osztály hatékonyságáról ennyi idő után még nem lehet következtetéseket levonni”. A bejelentők díjazásáról nincs szó.
| Még nehezebb helyzetben a Közgép-vetélytársak |
Elment a kedve a vállalkozásoknak attól, hogy megtámadják a gyanúsnak vélt közbeszerzési eljárások eredményeit – derül ki egy levélváltásból, amely a parlament honlapján olvasható. Karácsony Gergely LMP-s képviselő arról érdeklődött Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e a kormány korrupcióellenes programjával a közbeszerzési jogorvoslati díjak „brutális megemelését”.
A kérdés előzménye, hogy idén január 1-től ugyanis új kormányrendelet szabályozza, hogy mennyi igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetniük azoknak, akik a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtt kívánnak megtámadni egy közbeszerzési kiírást vagy annak eredményét. Korábban mindenkinek egységesen 150 ezer forintot kellett fizetnie, aki megtámadt például egy kiírást, és 900 ezer forintot, ha az eljárás lezárását támadta meg.
Az új kormányrendelet szerint azonban január 1-től nem fix díjat, hanem a közbeszerzés értékének egy százalékát kell. Az úgynevezett uniós értékhatár feletti beszerzéseknél a díj legfeljebb 25 millió forint lehet, az ez alatti beszerzéseknél pedig legkevesebb 200 ezer, legfeljebb 6 millió forint. Ez az esetek többségében megdrágítja a közbeszerzési kiírások elleni jogorvoslatot: jól járnak ugyan, akik 90 millió forintnál kisebb értékű beszerzés eredményét támadnák meg, de mindenképpen többet fizetnek azok, akik a szerintük mutyit rejtő kiírás ellen tennének panaszt. A rendelet szerint a díj részben visszajár, ha a KDB helyt ad a panasznak, de 200 ezer forintot mindenképpen megtart a bizottság.
Túl sok volt a panasz
„Az új szabályozás célja, hogy csak indokolt esetben, megfelelő jogalappal, megfontoltan, ne az eljárás lassítása érdekében indítsanak jogorvoslatokat” – magyarázta válaszlevelében Némethné, miért kötötték az eljárási díjat a közbeszerzés értékéhez. A miniszter szerint több esetben előfordult, hogy egy eljárást többször is megtámadtak, csak azért, hogy hátráltassák a lezárását, ami „visszaélésszerű joggyakorlat”, és „a közpénzek ésszerű felhasználása ellen hat”.
Karácsony viszont a kérdésben épp azt kifogásolta, hogy az új kormányrendelet szándékosan megszüntette a korábban a díjakban is jelentkező különbséget a gyanúsnak, vagy jogsértőnek tűnő kiírások bejelentése, és a között, hogy a vesztes fél esetleg szándékosan hátráltassa a szerződéskötést. Az új rendszerben ugyanis akár 25 millió forintot is kockáztatnia kell annak, aki például bejelentene egy feltűnően egy cégre szabott kiírást.
Kevesebben panaszkodnak
Bár Némethné szerint az ellenzéki képviselőnek nincs igaza, válaszában olyan adatokat közöl, amelyek részben alátámasztják Karácsony aggodalmait. 2012. január 1. és 2012. július 24. között 455 jogorvoslati ügy keletkezett, amelyből 349 esetben, az összes ügy 76,7 százalékában kérelem alapján járt el a KDB (a többi ügyben hivatalból indított eljárást). A miniszteri levél szerint a KDB eddig 92 esetben járt el az új rendelet alapján, ebből 54 esetben (az összes ügy 58,7 százalékában) indult az eljárás kérelemre.
Mivel a kormányrendeletet csak a január 1. után kiírt közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni, nem érdemes az abszolút számokat összehasonlítani, csak a belső arányokat. Ez viszont azt mutatja, hogy jelentősen megváltozott az eljárások összetétele, 18 százalékponttal csökkent a kérelemre indult eljárások aránya a hivatalból elindított vizsgálatokkal szemben.
A január 1. óta indult 455 eljárás közül 394 zárult le július 24-ig. Ezek közül 165 esetében állapítottak meg jogsértést a KDB, vagyis az esetek 41,8 százalékában valami nem volt rendben az eljárással. Az új szabályok szerint, kérelemre indult 54 eljárásból eddig 29 zárult le, és a KDB csak 5 esetben találta megalapozottnak a jogsértést, ami azt jelenti, hogy 17,2 százalékra csökkent a problémás közbeszerzések aránya.
A 29 lezárt ügyből csak 7 esetben utasították el érdemben a kérelmet, 3 ügyben megszüntették az eljárást, 14 ügyben viszont azért hozott elutasító végzést a KDB, mert a kérelmező nem teljesítette a hiánypótlást, amelyre kötelezték. A látványos változás ellenére Németh Lászlóné azt írta: a KDB „nem vagy nem kizárólag az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére hívta fel” a kérelmezőket, így a miniszter szerint „az elutasítás fő indoka sem az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése volt”. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Rendőri korrupció: az ügynek nincs vége Polt Péter szerint
A rendőri vezetőket is érintő korrupciós ügynek még nem ért végére az ügyészség, újabb eljárások várhatók - mondta a legfőbb ügyész az InfoRádió Aréna című műsorában. Polt Péter szerint a bíróságra került büntetőügyek mintegy 0,4 százaléka évült el évente.
Pártfinanszírozás: a Fidesz saját nyilatkozatát veszi semmibe
A pártok állami támogatásának megvonása súlyos korrupciós kockázatokat rejt magában, e javaslat pedig a párt- és kampányfinanszírozásnak csak egy részkérdését érinti, de magában semmire nem kínál megoldást - közölte véleményét a Transparency International a pártfinanszírozás tervezett új rendszerével kapcsolatban. Szerintük a rendszer átfogó rendezésére volna szükség.
Pártfinanszírozás: "ha komolyan gondolják, akkor a Fidesz oligarchákkal szövetkezik"
A kormánypártok szerint a nehéz gazdasági helyzet indokolhatja, hogy a pártok ne kapjanak átmenetileg állami támogatást. Az ellenzék szerint Orbán vagy blöfföl, vagy ha komolyan gondolja javaslatát, akkor "kimondta, hogy szövetkezik az oligarchákkal".
Másodszor fúrja meg a Fidesz a pártfinanszírozás reformját
Már a második alkalommal buktatja el a Fidesz a párt- és kampányfinanszírozásról folyó pártok közti egyeztetést. 2009-ben több hónapos tárgyalás után a parlamenti beterjesztés előtt új ötletekkel álltak elő. Most egy hónap alatt háromszor mondták le az egyeztetést arra hivatkozva, hogy nem jó nekik a kijelölt időpont. Az ellenzék nem is akart tárgyalni, a Transparency International (TI) győzte meg őket, hogy érdemes lenne megegyezni a Fidesszel. A kormánypártok halogatása miatt a TI mégis bedobta a törölközőt. A jelenlegi rendszer miatt az ombudsman is az Alkotmánybírósághoz fordult. Lázár János tavaly szeptemberben még azt ígérte, 2011. decemberig teljesen új törvényt fogadnak el.
Ötven euró zsebbe: azt hitte a rendőr, korrupciós teszt zajlik
Útlevélkezelőt akart megvesztegeti egy szerb férfi a tompai határállomásnál, olyan okmányokba kért belépést igazoló pecsétet, amelyeknek tulajdonosai nem voltak a helyszínen - értesült pénteken az MTI Hírcentrum.
Legalizáljuk a korrupciót!
A hálapénzt annyira utálja az orvos és a beteg, annyira megvetendő és mindenki számára megalázó dolognak tartják, hogy mindent megtesznek a megmentéséért.
