szerző:
Hann Endre, Lakatos Zsuzsa

Az Együtt 2014 Mozgalom színre lépése új helyzetet teremtett a szavazóközönség attitűdjeiben is: a HVG számára készített Medián-elemzés szerint Bajnaiék szövetsége lett a legjelentősebb ellenzéki erő.

Bár az október 23-ai tömegmegmozdulások létszámát övező „számháborút” a Fidesz nyerte, a közvélemény a Milla megmozdulásának tulajdonított nagyobb jelentőséget. Az október utolsó hetében készített Medián-felmérésben megkérdezettek 16 százaléka ugyanis Bajnai Gordon fellépését, illetve az Együtt 2014 Mozgalom megalapítását tartotta a felmérést megelőző hét legfontosabb belpolitikai eseményének, és további 8 százalék (Bajnai konkrét említése nélkül) a Milla rendezvényét hozta fel, míg az úgynevezett békemenetet összesen 16 százaléknyian tartották a legkiemelkedőbbnek. Az új ellenzéki szövetség létrejöttéről egyébként a megkérdezettek 61 százaléka értesült, és az ő 84 százalékuk (a teljes szavazókorú népesség 53 százaléka) azt is tudta, hogy a mozgalmat a volt miniszterelnök neve fémjelzi.

Az új csoportosulás megjelenése alaposan felbolygatja a pártok erőviszonyait. Ha csak az eddig is csatasorban álló pártokra lehetne szavazni, az október végi pártpreferenciák nem sokban térnének el a szeptemberiektől. A Fideszre a szavazókorúak 22 százaléka voksolna, ami megfelel az utóbbi hat hónap átlagának. Az MSZP mostani, 17 százalékos támogatottsága viszont az elmúlt időszak legjobb eredménye lenne, miután a párt ezt a szintet 2009 eleje óta mindössze egyszer érte el, meghaladni pedig egyszer sem tudta. A Jobbik népszerűsége szintén az utóbbi hónapok átlagának megfelelő (10 százalék), az LMP-é pedig kissé elmarad a korábbiaktól (4 százalék).

Egészen más viszont a helyzet, ha a kérdésfeltevés során a szavazócédulára felkerül az Együtt 2014 Mozgalom is. Bajnaiék szervezete máris a teljes választókorú népesség 14 százalékának támogatására számíthat, ami a választani tudó „biztos” szavazók (jelenleg még csekély jelentőségű) csoportjában 22 százaléknyi voksot jelent.

Az új ellenzéki formáció támogatóinak döntő része két forrásból származik: több mint négytizedük eredetileg az MSZP-t választotta volna, további 36 százalékuk viszont ezt megelőzően egyik pártot sem támogatta. A szövetség megjelenése ezek szerint nem hagyja érintetlenül az MSZP szavazótáborát, bár a szocialisták még a Bajnai-féle szövetség jelenléte mellett is maguk mögött tudhatják a népesség 10 százalékát kitevő „kemény mag” támogatását. És bár az ellenzéki pártok szavazatait nem lehet egyszerűen összeadni, szembetűnő, hogy az új alakulat belépésével a „demokratikus ellenzéki” erők támogatottsága együttesen megközelíti a 30 százalékot, ami a választani tudó „biztos” szavazók csoportjára leszűkítve már 44 százalékot jelent.

A mozgalom a jelek szerint képes lehet megszólítani az eddig „aktív elkötelezetlenek” csoportjának egy részét is. A választópolgárok szavazási kedve nagyon alacsony szinten stagnál, mindössze 40 százalékuk gondolja biztosnak, hogy egy mostanában tartandó választáson elmenne szavazni. Ráadásul, ha az Együtt 2014 nem jelenik meg a választható alternatívák között, még a „biztos” szavazók közül is 22 százaléknyian nem támogatnának egyetlen pártot sem. Az új ellenzéki szövetség színre lépése ez utóbbi arányt 15 százalékra csökkenti, a szervezet tehát máris mozgósító hatással van az eddig „várakozó” polgárok egy részére.

Bajnaiék centrista stratégiáját látszik igazolni, hogy az Együtt 2014 a jelek szerint hatásosabban tudja megszólítani a politikai „balközepet”, mint az MSZP vagy a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció. Erre utal, hogy a Mozgalom támogatói átlagosan közelebb helyezik magukat a bal–jobb skála közepes értékéhez, mint az MSZP vagy a DK szavazótábora, igaz, az LMP szavazótáborától jócskán balra helyezkednek el. A politikai bal–jobb skálán az önbesorolás érdekessége egyébként, hogy a Fidesz szavazótábora átlagosan erősebben jobboldalinak vallja magát, mint a radikális Jobbik szavazói.

Bajnai Gordon népszerűsége egyébként már miniszterelnökségének végétől, de különösen a tavalyi év közepe óta emelkedő tendenciát mutat, és május óta rendre megelőzi Orbán Viktort is (HVG, 2012. október 20.). Az exkormányfő tetszési indexe ráadásul az előző hónaphoz képest 7 százalékponttal javult (34-ről 41 százalékra), és ennél nagyobb támogatottsága jelenleg egyedül Áder Jánosnak van (43 százalék). Bár még ez év elején is jellemző volt a népszerűségi listára, hogy az első felét kormánypárti politikusok foglalták el, most a köztársasági elnököt Bajnai mellett további két ellenzéki politikus követi a rangsorban: az LMP-s Karácsony Gergely és a szocialista Mesterházy Attila (36, illetve 35 százalék).

Az általános közhangulat és a kormány munkájának megítélése egyébként kismértékben ingadozott az utóbbi időben, de az október végén mért eredmények nagyjából megfelelnek az elmúlt fél év átlagának. A második Orbán-kormány eddigi teljesítményét négyből hárman gyengének minősítik, ráadásul a Fidesz mellett kitartó szavazók 23 százaléka is kritikusan szemléli a kormány munkáját. Eközben a szeptemberinél 3 százalékponttal magasabb, 76 százalék azok aránya, akik úgy érzik, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok, és ezt már tíz fideszes szavazó közül is hárman így látják.

HANN ENDRE, LAKATOS ZSUZSA