Pusztítóbb lehet egy nukleáris tél, mint azt eddig gondolták a tudósok – az általuk készített szimulációk alapján már egy regionális atomháborúnak is súlyos következményei lehetnek.
Egy atomháború pusztító hatással lenne a Földre, és így az emberiségre nézve. A témával élénken foglalkozik a tudományos-fantasztikus irodalom, valamint a részben ezekre épülő filmipar is – és hát a legtöbb történet egy elég sötét, élhetetlen világot fest le.
Persze a tudományt is érdekli a téma, és szerencsére eddig csak elméleti síkon lehetett vizsgálni, vajon mi történne, ha a Föld nagyhatalmai atombombákkal esnének egymásnak. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói most azt vették górcső alá, hogy egy nukleáris háború miként zavarná meg az élelmiszerbiztonságot szerte a világon, főleg a kukorica termelését, ami legnépszerűbb gabona globálisan.
Az eredmények – amelyeket a Environmental Research Letters folyóiratban publikáltak – cseppet sem szívderítőek. Kiderült ugyanis, hogy amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor a nukleáris fegyverek használata olyan zavart válthat ki a légkörben, amely akár 87 százalékkal is visszavetheti az éves kukoricatermelést.
A szimulációikhoz a kutatók 38 572 kukoricát termelő helyszínt vettek górcső alá, és hat különböző nukleáris háborús forgatókönyvet vettek alapul. Ezek fokozatosan egyre súlyosabbak voltak, és mind egy „nukleáris tél” körül forogtak, mely egy pusztító nukleáris háború utáni, elméleti forgatókönyv.
Egy ilyen nukleáris tél során a robbanások által keltett tűz fekete szénrészecskékkel terítené be az égboltot, ami elzárná a napfényt. Ennek következtében gyakorlatilag bezuhanna a globális hőmérséklet, akár egy évtizeden át – ez olyan hosszú idő, hogy ami rendkívül súlyos hatással lenne a mezőgazdaságra.
A kutatók a növények UV-B-sugárzásnak való lehetséges kitettségét is megvizsgálták – ez ellen alapvetően védve vannak az ózonréteg által, de egy nukleáris háború meggyengítené. Mivel ez a sugárzás károsítja a DNS-t, és gátolja a fotoszintézist, a szakemberek azt modellezték, hogy milyen hatásai lennének, ha a talaj-növény-légkör rendszer fokozottan ki lenne téve neki. Ami a növénytermesztés alapja.
Az eredmények rendkívül aggasztóak: még a „legjobb esetben”, avagy egy regionális nukleáris háború esetén is annyi korom kerülne a légkörbe, hogy az az 7 százalékkal visszavetné éves kukoricatermelést. Már ennek is súlyos hatásai lennének. Egy globális nukleáris háború azonban már 165 millió tonnányi kormot küldene a légkörbe, ami 80 százalékkal vetné vissza a globális kukoricatermelést – összegez a Gizmodo.
Ha azt hitte, ennél már nem lehet rosszabb, nos, de: a sugárzás okozta károk az első bomba robbantását követő 8–9. évben érné el a csúcspontját, ami további 7 százalékos terméshozam-csökkenést okozna.
Jól látszik tehát, hogy egy atomháború még a konkrét összetűzések után is nagyon súlyos következményekkel járna, és hosszú távú hatásai lennének a környezetben, így a mezőgazdaságban is. A kutatók sürgetik, hogy az emberiség halmozzon fel egy készletet olyan növények magjaiból, amelyek az alacsonyabb hőmérsékleten is megteremnek. Bár ez nem tűnik megugorhatatlannak, még egyszerűbb megoldást jelenthet, ha az emberiség egyszerűen nem dobál egymásra atombombákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A könnyűzene mindig is elitellenes volt, nem kell csodálkozni, hogy az előadók ma is be-beszólnak a kormánynak – véli a szociológus-médiakutató és egyben punkzenész Hammer Ferenc. Szerinte a popzenét nem lehet a hatalom által megrendszabályozni, de azt nem tudni, hova vezet a fiatalok nyári fesztivál- és koncertlázadása. Interjú.
Hadházy Ákos szerint „Orbán smasszerei” voltak a tettesek, elküldte a picsába a minsizterelnököt.
