„Nem egy olyan szolgáltatót ismerek, amelynél a középszintű vezetők is meglehetősen nagy értékű szolgálati autóval tudják ellátni a feladataikat. Nem biztos, hogy erre a jövőben lehetőség lesz” – mondta kedden, a kormánypártok gyulai frakcióülése előtt tartott sajtótájékoztatóján Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője arra célzott, hogy szerinte a közszolgáltatók képesek lehetnek végrehajtani a kormány tervét a vízszolgáltatás és hulladékkezelés költségeinek lefaragásáról.

A kormány és a Fidesz már a 2014-es választásokra készül, aminek első és legbiztosabb jele volt, hogy rendeletileg 10 százalékos díjcsökkentésre kötelezték az áram- és gázszolgáltatókat. Ráadásul külön fel kell tüntetni a számlán, hogy mennyit köszönhet a fogyasztó a kormánynak. Ezzel azonban még nincs vége a rezsicsökkentésnek, Gyulán döntés született arról, hogy július elsejétől csökkentik a víz-, a szemét-, a csatornadíjakat, illetve a palackos gáz és a kéményseprési kiadásokat is.

Ezek a lépések azonban már nem váltottak ki egyöntetű lelkesedést a kormánypárti képviselők soraiban, hiszen e lépésekkel a kormány már az önkormányzatok zsebébe is belenyúl: a vízművek és a hulladékkezelő cégek jelentős része ugyanis önkormányzati tulajdon, és közülük több is jelentős bevételt hoz a helyhatóságoknak. Azt Rogán is elismerte, hogy hat órán keresztül vitatkoztak a rezsicsökkentésről, illetve arról, hogyan kompenzálják a kieső önkormányzati bevételeket

Túry Gergely

Önkormányzati fejőstehenek

A hvg.hu gyűjtése alapján a legnagyobb hasznot néhány nagyvárosi vízmű hajtja a tulajdonosoknak: a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2011-ben több mint ötmilliárd forint adózott eredményt ért el, míg a Fővárosi Vízművek Zrt. 1,4 milliárdot, amiből 4,2 és 1,1 milliárd osztalékot fizettek ki. Utóbbi cég részvényeinek negyedét a fővárosi önkormányzat épp tavaly vásárolta vissza a francia Suez Environnement S. A.-tól. Az ügylet fedezete a cég nyeresége, ami komolyan megnőhet, ha nem kell menedzserdíjat fizetni a franciáknak.

Néhány önkormányzati tulajdonú vízmű nyersége. Forrás: céges mérlegbeszámolók, hvg.hu gyűjtés

A vidéki szolgáltatók közül a legnyereségesebb a Debreceni Vízmű, ami 2011-ben több mint 1,3 milliárdos adózott nyereséget könyvelhetett el, amit majdnem teljes egészében ki is fizetett osztalékként a tulajdonosnak. A Szegedi Vízmű nyeresége tavalyelőtt 927 millió forint volt, és a teljes összeget kifizette osztalékként. A pécsi önkormányzat által 2009-ben – a korábbi cégben érdekelt Suez kizárása érdekében – létrehozott Tettye Forrásház Zrt. is termelt 327 millió forint hasznot, amiből 150 milliót ki is vettek.

A hvg.hu által megvizsgált cégek közül azok termeltek kevesebb nyereséget, amelyek nagyobb területet látnak el: a Győrben és környékén szolgáltató Pannon-Víz Zrt. és a Fejér megyei Fejérvíz Zrt. nyereséges volt ugyan, de 2011-ben nem fizetett osztalékot a tulajdonos önkormányzatoknak. A Miskolci Vízmű Zrt. különleges eset, hiszen a borsodi megyeszékhelyen az elmúlt években nagy beruházásokra volt szükség: a 2006-os tömeges fertőzés után például új víztisztítót kellett építeni.

Néhány önkormányzati tulajdonú vízmű bruttó árai. Forrás: céges honlapok, hvg.hu gyűjtés

*a legkisebb átmérőjű mérő esetén
**az áthárított vízterhelési díjjal együtt

A kormányzati parancsra végrehajtott rezsicsökkentés a vízszolgáltatásban jóval bonyolultabb lesz, mint az áram vagy a gáz esetében. Ezek ugyanis olyan termékek, amelyek a megfelelő infrastruktúra birtokában bárhová eljuttathatók egy jelentős regionális piacon, míg a vízszolgáltatás erősen függ a helyi adottságoktól: honnan és milyen minőségű vizet lehet nyerni, milyen messzire és milyen állapotú csővezetéken kell eljuttatni, milyen elterjedt a csatornázottság és a milyen technológiát használnak a szennyvíz tisztítására?

Ez meg is látszik a víz- és csatornadíjakon, amelyeket nehezen lehet összehasonlítani: Szegeden például csak bruttó 200 forint egy köbméter ivóvíz, de 520 forintos alapdíjat kell fizetni, és a csatornadíj is 447 forint. Pécsen 480 forint egy köbméter víz, viszont nincs alapdíj, és a csatornadíj is csak 357 forint. A csatornadíj Debrecenben a legalacsonyabb, de itt a szennyvízcsatorna használatáért is kell alapdíjat fizetni (a csatornadíjakba beleszámoltuk az állam által a szolgáltatóktól beszedett, de a fogyasztókra áthárított vízterhelési díj is).

Nem ma kezdték

A Fidesz és a kormány egyébként már régóta tervezi a központilag megszabott vízdíj bevezetését, de – valószínűleg a bonyolult árképzés miatt – egyelőre nem sikerült előrelépni a kérdésben. Pedig már a 2011-ben elfogadott víziközmű-törvényben felhatalmazták a vidékfejlesztési minisztert, hogy rendeletben állapítsa meg „a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját”. 2011-ben megjelent ugyan egy rendelet, de ebben csak az állami tulajdonú, regionális vízművek árait szabályozták, az önkormányzati vízművekét nem.

A törvény ugyanakkor megkötötte az önkormányzati közműcégek kezét is, mert előírta, hogy 2012-ben legfeljebb 4,2 százalékkal emelhetik az áraikat. Ez alól is volt persze kivétel: ha a közművek fejlesztéséhez felvett hitel törlesztését be kellett építeniük az árba, akkor joguk volt a 4,2 százalékon felül is árat emelni. 2013-ra nincs külön rendelkezés, csak az az általános szabály, hogy a miniszternek a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kellene meghatározni a hatósági díjat. A hivatalnak a törvény szerint első alkalommal idén szeptember 15-ig kell javaslatot tennie.

A Fidesz ugyanakkor már a nyár folyamán szeretne dönteni a rezsicsökkentésről, hogy ősszel már alacsonyabb összegről szóló számlákat postázzanak. A Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) elébe menne a kormánydöntésnek, és a „birtokában lévő szakmai információkra” hivatkozva segítséget ajánlott az új tarifák kidolgozásához. A díjcsökkentés részleteit egy munkacsoportnak kell kidolgoznia, amelynek Fónagy János államtitkár, a fideszes Németh Szilárd és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere lesz a tagja.