szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A nemzetiségi törvény csak akkor teszi lehetővé a választás kitűzését, ha a 2011-es népszámláláson a település lakói közül legalább 30 ember az adott nemzetiséghez tartozónak vallotta magát. Az önbevallásra alapozni azonban nem hiteles az ombudsman szerint.

Az alapvető jogok biztosa törvénymódosítást javasol annak érdekében, hogy a népszámlálási adatoktól függetlenül is kitűzhető legyen a nemzetiségi önkormányzati választás jövőre azokon a településeken, ahol az ott élő nemzetiségi közösség létszáma, illetve a lakosságon belüli aránya indokolja a helyi szintű képviseletet.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala szerdai közleményében emlékeztetett arra, hogy a nemzetiségi törvény csak akkor teszi lehetővé a választás kitűzését, ha a 2011-es népszámláláson a település lakói közül legalább 30 ember az adott nemzetiséghez tartozónak vallotta magát.

Utalt arra, a törvényalkotó azért kötötte meghatározott létszámhoz a választás kitűzését, mert az elmúlt években számos településen annak ellenére jöhetett létre nemzetiségi önkormányzat, hogy ott nem is volt jelen az adott közösség.

Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az önbevalláson alapuló népszámlálási adatok nem tükrözik vissza pontosan a nemzetiségek valós létszámát. Jelezte: a népszámlálás idején még nem volt ismert, hogy ezeket az adatokat választási célokra is fel fogják használni.

Szabó Máté ombudsman azt közölte, módosítási javaslata összhangban áll a Velencei Bizottság 2012-ben kialakított véleményével, amely szerint a népszámlálás adatai mellett célszerű lenne tudományos kutatási adatokat is felhasználni a nemzetiséghez tartozók létszámának meghatározásához.

Nem zárható ki a visszaélés

Az ombudsman szerint a 2014-től hatályba lépő új törvényi szabályozás nem zárja ki a visszaélés lehetőségét a nemzetiségi önkormányzati választásokon. A népszámlálási adatok figyelembevétele pedig egyes településeken azt eredményezi, hogy a nemzetiségi közösségek nem alakíthatnak helyi szintű önkormányzatot.

Tájékoztatása szerint számos fővárosi kerületben, több nagyvárosban és egyes községekben a népszámlálási adatok szerint viszonylag nagy létszámú nemzetiségi közösség él, miközben ennek tényszerűségét maguk az érintett nemzetiségek országos önkormányzatai is megkérdőjelezik. Így fennáll a veszélye annak, hogy továbbra is megalakulhatnak "álnemzetiségi" önkormányzatok - mutatott rá.

Kitért arra is, több olyan településen pedig, ahol a valós nemzetiségi közösség igényelné saját önkormányzatának létrehozását, erre azért nem lesz lehetőség, mert a népszámlálás során nem vallották meg elegendő számban a nemzetiségi identitásukat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!