Indokolatlan és retorziós célú volt a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) álláspontja szerint az a rendőri intézkedés, amely idén tavasszal történt az egyik budapesti szórakozóhelyen, a Sirályban. A rendőrök a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem tartották be, nevüket, azonosítószámukat nem adták meg, az intézkedés okát pedig nem közölték, csak annyit mondtak, hogy éjszakai ellenőrzést tartanak, majd hogy körözött személyt keresnek, aztán azt, hogy fokozott ellenőrzés keretében igazoltatják a vendégeket – írta a szervezet a rendőri igazoltatásokról és a fokozott ellenőrzésekről készített elemzésében.

A legutóbbi, augusztus 11-én a fővárosban megtartott fokozott ellenőrzés során például ötezer forintra büntették a rendőrök azt az autóst, aki nem vette észre, hogy jogosítványa orvosi érvényessége lejárt. Az irat még figyelembe vehető volt a jármű vezetőjének személyi azonosításra, ami az igazoltatások alapvető célja, ám a férfi nem úszta meg a figyelmetlenséget.

Nem menekültek meg a büntetéstől azok a kerékpárosok és motorosok sem, akik egy hónappal ezelőtt, a Budapesten tartott háromnapos razzia alatt „buktak be”. A fokozott ellenőrzést, mint a hvg.hu is megírta, azért rendelték el, mert a „nyári szezonban, a fővárosban mindennap történik olyan baleset, amelyben kerékpárosok vagy motorosok érintettek”. A konkrét szerencsétlenség pedig, ami az ellenőrzést kiválthatta az a baleset lehetett, amelyben július 17-én egy tanulóvezető elvesztette a motorkerékpárja felett az uralmát, leesett róla, a motor pedig tovább haladva halálra gázolt egy nőt. A razzia során egyébként az egyenruhások 446 járművezetőt igazoltattak; 12 járművezetővel szemben tettek szabálysértési feljelentést, 76 emberre helyszíni bírságot, négyre közigazgatási bírságot szabtak ki. Egy emberrel szemben pedig ittas járművezetés miatt indult eljárás.

Tágabb értelemben

A fokozott ellenőrzések célját tág értelemben határozzák meg a jogszabályok. Budapest főkapitánya szerint azért razziáznak, hogy "fenntartsák a közrendet és a közbiztonságot, megteremtsék a lakosság személy- és vagyonbiztonságát, hogy visszaszorítsák a bűncselekmények és a szabálysértések számát, hogy megakadályozzák a jogellenes cselekményeket, és megelőzzék a közlekedési baleseteket".

Hogy konkrétan miért kellett a főváros pesti oldalát ilyen ellenőrzés alá vonni, nem derült ki. Pedig Krémer Ferenc szociológus, akinek a rendőrség az egyik kutatási területe és egy volt parancsnok is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a fokozott rendőri jelenlét, ellenőrzés okát felesleges titkolni. Krémer ezt a "rendszerváltás előtti szokásos szakmai eljárásnak" nevezte a hvg.hu kérdésére. „A legdilettánsabb hozzáállás. Nem csak szerencsés elmondani az állampolgároknak, hogy mire számíthatnak, és miért működjenek együtt a rendőrséggel, hanem kötelező is közölni, hogy a testület mit, miért csinál. Különben miért bíznának meg az emberek a rend őreiben?” – mondta.

Igazoltatás fokozott rendőri ellenőrzés során: csak a látszat?

MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Krémer Ferenc szerint a fokozott ellenőrzésnek akkor van értelme és eredménye, ha egy adott bűncselekmény esetén a helyszín környékéről távozókat akarják ellenőrizni, vagy mint a Sziget Fesztiválnál, a drogfogyasztás veszélyei miatt lépnek fel a rendőrök. Hogy Tóth Tamás budapesti rendőrfőkapitány az ellenőrzendő területek közé miért nem vette be Óbudát, ahol a rendezvény utolsó napja zajlott, a szakember sem értette. Erről is megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg a testület válasza.

Egy nagy, több kerületre, vagy megyére, esetleg az egész országra kiterjedő razzia rengeteg energiát és pénzt igényel a testület részéről. „Ez a rendőröket is frusztrálhatja, a szabályokat meg nem sértő polgárok pedig zaklatásnak vehetik az igazoltatásokat. Nyugat-Európában nem is divat a magyar gyakorlat; ott csak azok kerülhetnek a rendőrség érdeklődésének körébe, akik szabálytalankodnak vagy gyanúsan viselkednek."

A hvg.hu által megkérdezett volt parancsnok szerint sincs értelme a titkolózásnak a fokozott ellenőrzések céljáról. Úgy vélte, hogy a razziák lehetnek hasznosak, de hozzátette, hogy azoknak megvan a helyük és idejük, az augusztus 11-inek nem látta az okát. Szerinte, ha az a Sziget Fesztiválról távozók miatt lett volna, akkor Óbudának is az ellenőrzött kerületek között kellett volna lennie, bár – tette hozzá: „amit találnának, azt két hónapig sem tudnák feldolgozni”.

Motozás, átvizsgálás?

Az egykori rendőri vezető a fokozott ellenőrzésekről megjelent hírekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az igazoltatások során a járőr csak a ruházatot és az autót vizsgálhatja át, és senkit nem motozhat meg. A motozás egy kényszerintézkedés, amikor az átvizsgálás testüregekre is kiterjed. Ezt csak orvos végezheti, azt határozattal kell elrendelni, és természetesen nem az utcán hajtják végre. Igaz, a ruházat átvizsgálása sem nagyon különbözik ettől hétköznapi formájában, pedig ez egy teljesen rutinnak számító intézkedés, amely" tapogatással történik, és az elrejtett tárgyak megtalálására irányul, kizárólag a ruházatban vagy a testen". A szakma mai szabályai szerint minden rendőri intézkedéskor sort kellene rá keríteni, ahogy a gépjármű-átvizsgálásra is.

Egy egyenruhás sem látta értelmét a fokozott ellenőrzésnek. Szerinte ez nem más, mint látszatintézkedés a rendőrség részéről. Bár az állomány körében vannak, akik szeretik, de főleg azért, mert az azokon való munka túlórának számít, amiért pluszpénz jár. Szintén feleslegesnek mondta a fokozott ellenőrzéseket egy volt nyomozó, aki a hvg.hu-nak azzal érvelt, hogy a körözöttek elfogása vagy a szabálysértések elkövetőinek megbüntetése mindennapos feladatuk kell, hogy legyen a rend őreinek.

A Helsinki Bizottság úgy véli, a fokozott ellenőrzés alatt végrehajtott rendőri intézkedések, amelyek elrendelése esetén a rendőrnek még csak mérlegelnie sem kell az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket, nagyobb eséllyel sérthetik az állampolgárok emberi méltóságát és magánszféráját, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Ezért az igazoltatás indokolatlan használata káros, mert, ha csak rövid időre is, de „személyi szabadságot korlátoz a rendőr, másrészt személyes adatokat ismer meg, mindez együttesen zaklatást eredményezhet a szó köznyelvi értelmében”. Emiatt a jelenlegi szabályozás alkotmányossági aggályokat is felvethet – vélte az MHB.

A helyzet orvoslására pedig az alapvető jogok biztosához fordultak, és kérték, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A Helsinki szerint a fokozott ellenőrzés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét is, és a strasbourgi bíróság 2010-ben egy hasonló szabály miatt elmarasztalta az Egyesült Királyságot. Szabó Máté hivatala azt közölte a hvg.hu-val, hogy egy, a rendőrségi törvény egyes rendelkezéseire irányuló beadványt vizsgálnak, amelynek lezárultával fordulnak csak a nyilvánossághoz.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint egyébként – a rendőrségi érvelés ellenére – egyáltalán nem hatékony a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés tekintetében. Márpedig a testület a fokozott ellenőrzéseket azok pozitív eredményeivel indokolja, a fokozott ellenőrzést "a hatékony közterületi rendőri munka eszközeként" definiálják, melynek célja "mind a jogsértések megelőzése, mind azok felderítése". A rendőrség hvg.hu-nak adott tájékoztatása szerint 2012-ben a rendőrök összesen 4,4 millió intézkedést hajtottak végre. Érdekes, hogy míg tavaly minden hónapban az intézkedések száma 400 ezer alatt volt, addig az új rendőrfőkapitány, Papp Károly beiktatásának hónapjában, 2012 szeptemberében a rendőrök 471 ezer alkalommal jártak el. Ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint a bűncselekmények száma évről évre nő.