A csalódott nagykoalíció, a nevető harmadik és a félreértelmezett pályázat
Nem ment zökkenőmentesen az idei iskolaigazgató-választás sem, napról napra derülnek ki újabb és újabb abszurd történetek. A pályázati kiírás ellenére nem nyelvtanári szakos tanárt neveztek ki a Hajdú-Bihar megyei Ebesen található két tannyelvű iskola élére. Újpalotán még a kormánypárti képviselők véleményét sem vette figyelembe Hoffmann Rózsa, Szegeden viszont olyan nyert, akit senki sem támogatott.
„Azt jelenti, hogy a két tanítási nyelvű általános iskolában a szakos tanári szakképzettség mellett egy nyelvtanári, vagy az adott nevelés-oktatás nyelvének megfelelő műveltségi területet is magában foglaló tanítói szakképzettség igazolása szükséges” – így értelmezte a hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy iskolaigazgatói pályázat egyik követelményét, ahol egyébként végül egy olyan iskolaigazgatót választottak meg, akinek nincs nyelvtanári képesítése.
Igaz, a tárcának küldött kérdésünkben nem árultuk el, pontosan melyik iskolaigazgatói pályázatban szerepel az értelmezendő feltétel, a válaszból viszont egyértelműen kiderült: az államtitkárság szerint – ha ilyen kritérium szerepel a kiírásban – egy angol-magyar két tanítási nyelvű iskola élére olyan vezető kerülhet, aki angol szakos, vagy a tanítóképzőt végzettek esetén rendelkezik az angol nyelv oktatására jogosító pluszképzettséggel. Így viszont felvetődik a kérdés: hogyan nevezhetett ki maga a pályázatot kiíró minisztérium igazgatónak egy olyan jelöltet, aki informatika-fizika szakos tanárként nem rendelkezik nyelvszakos végzettséggel, de – saját pályázati anyaga alapján – még csak nyelvvizsgája sincs.
Az ország sok más iskolájához hasonlóan április végén írta ki az emberierőforrás-miniszter a Hajdú-Bihar megyei Ebesen található Arany János Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában is az intézményvezetői pályázatot. Az öt évre, 2018-ig meghirdetett vezetői posztért három pályázó szállt ringbe: az iskolát tíz éve irányító, és a két tannyelvűvé fejlesztést levezénylő igazgató, Érckövi Katalin, Szabó Gyula földrajz-könyvtár szakos tanár és Szűcs Norbert informatika-fizika szakos tanár.
Az eset hasonlít a Szegedi Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában történtekre: Ebesen hasonlóképpen alakult a vetélkedés annyiban, hogy a nevelőtestület túlnyomó része (25 igennel 5 nem ellenében) a jelenlegi igazgatót támogatta, míg Szűcs Norbertre kilencen voksoltak 21 nem szavazat mellett (a harmadik jelölt 13 igen, 15 nemet kapott 2 érvénytelen szavazat mellett). Csakhogy a köznevelési rendszer átalakításával 2013 januárjától a nevelőtestületnek, az iskolaszéknek, illetve a szülői munkaközösségnek, de a település önkormányzatának is már csak véleményezési joga van. Az államhoz került oktatási intézmények vezetőit a felelős miniszter, Balog Zoltán bízza meg, magát a döntést a tárcavezető jogkörében eljáró köznevelésért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa hozza meg.
Ebes hivatalos honlapjára kikerült intézményvezetői véleményekből világosan kiderül, hogy az igazgatóválasztásnál az egyik központi kérdés a jelöltek nyelvtudása volt. Nem véletlenül, hiszen az iskolában a 2006-os tanévtől tudták elindítani az angol-magyar két tannyelvi képzést, amit egyértelműen a jelenlegi igazgató érdemének tulajdonítanak.
Azonban a pályázaton újrázásáért induló Érckövi Katalin sem felel meg az idén kiírt pályázat kifejezetten angol szakirányt megkövetelő kitételének, bár a jelöltek közül egyedül ő nyelvszakos, csak épp magyar, orosz és német. A másik jelöltnek középfokú nyelvvizsgája van, a végül igazgatóvá kinevezett Szűcs Norbert pályázatában viszont semmilyen információ nincs arról, hogy beszélne valamilyen nyelven.
Az önkormányzati képviselő-testület egyébként a végül megválasztott Szűcs Norbertet támogatta. "A képviselő-testület meghallgatta az iskolaigazgatói állásra pályázó jelölteket, részletesen megvitatta a pályázati anyagokat, és megismerte az illetékes bizottság álláspontját. Mind a szakbizottság, mind a képviselő-testület egyhangúlag azt a véleményt fogalmazta meg, hogy az intézményvezetői állásra Szűcs Norbert pályázót tartja a legalkalmasabbnak” – mondta a hvg.hu-nak Szabóné Karsai Mária polgármester, hozzátéve, hogy a tankerületi igazgató kísérőlevelében egyértelműen szerepelt, hogy mindhárom jelölt megfelel a kiírási feltételeknek.
Szandai Kázmér tankerületi igazgató először részletesen nyilatkozott a pályáztatással kapcsolatban, később azonban azt visszavonta arra hivatkozva, hogy az igazgatói kinevezésekkel kapcsolatban Hoffmann Rózsa államtitkár nyilatkozik.
Tantestületi ülés önkormányzati „megfigyelőkkel”
A polgármester – aki szerint azért Szűcs Norbert lett a befutó, mert az ő „elképzelései illeszkednek legjobban a település, és a gyerekek érdekeihez” – abban sem látott kivetnivalót, hogy az önkormányzati képviselő-testület két tagja részt vett az ülésen, amelyen a tanárok, iskolai alkalmazottak véleményezték a pályázatokat. Kérdésünkre, hogy miért jelentek meg az iskola tantestületének ülésén, és ott miért olvasták fel a Szűcsöt támogató véleményüket, elmondta: ők csak éltek a jogszabályok adta lehetőséggel, hogy ismertessék – a többi véleményezésre jogosulttal egyidejűleg – a testület álláspontját.
Egy, az ülésen részt vevő tantestületi tag viszont azt mondta, "úgy éreztük, hogy befolyásolni akartak, a választási bizottság elnöke még mondta is, hogy ne olvassák fel közvetlenül a szavazás előtt az önkormányzat döntését. Már azt sem értettük, milyen alapon vannak ott, de a tankerületi igazgató, Szandai Kázmér megengedte nekik, hogy benn legyenek ’mint megfigyelők’." A retorzióktól tartva neve elhallgatását kérő véleményező szerint megjegyzéseket tettek továbbá, például amikor a munkaközösségek felolvasták az önkormányzat jelöltjéről alkotott véleményüket. Mint mondta, az ülésen is többször felmerült a nyelvtudást előíró pályázati feltétel. „Többször is rákérdeztünk, de a tankerületi igazgató azt mondta, hogy nincs ilyen korlátozás” – mondta.
Máshol is van baj
Noha Hoffmann Rózsa az iskolaigazgatók bejelentésekor hangsúlyozta, „mérlegelte a szülői munkaközösségek, a diákönkormányzatok és a települési önkormányzatok véleményét", számos példa bizonyítja, hogy ez nincs így, a véleményeket ugyan kikérik, de sokszor nem veszik figyelembe.
Az eddig legnagyobb botrány a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóváltása körül tört ki. A július végén elbírált pályázatra ketten jelentkeztek: Fazekas Csaba, aki több mint 20 éve a Kölcsey népszerű tanára, és a tantestülettől 67-ből 66 szavazatot kapott; valamint Bazsáné Szabó Marianne, Szolnoki Főiskola docense, aki korábban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője, majd a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója volt.
Kiderült, Bazsáné pályázata számos ponton egyezik Navrasics Endre balatonszentgyörgyi iskolaigazgató tavalyi pályázatával, de a pályázatot a szülői munkaközösség és a tantestület is élesen bírálta, szakmaiatlannak nevezték. Sok tanárt és szülőt is felháborít, hogy ezek után nem nevezték ki Fazekas Csabát, hanem a pályázatot eredménytelennek nyilvánították, és hamarosan ismét kiírják azt. Már egy petíció is útnak indult a napokban az interneten, „Fazekas Csabát kérjük a Kölcsey élére!” címen.
Csalódott képviselők
Egy másik példa a XV. kerületben lévő Hubay Jenő Zeneiskola esete, ahol az igazgatóváltásnál az egységes véleményen lévő ellenzéki és fideszes önkormányzati képviselők döntését vette semmibe a szaktárca. A zeneiskola igazgatói posztjára a nyár elején írtak ki pályázatot, amelyen három jelölt indult: Kőrösy Róbert akkori igazgató, Barsi Botond, az iskola igazgatóhelyettese és a külsős, egyébként a szakmában dolgozó Bokor György. Az önkormányzat egyöntetűen a volt igazgatót, míg a tantestület 60 százalékban Bokor Györgyöt támogatta, az oktatási államtitkárság döntése alapján végül utóbbi lett a befutó.
Az ügyében felkerestük a XV. kerület önkormányzatának képviselőit, kiderült, sokan nem is tudtak a végső döntésről. „Engem nem értesítettek, csak most hallok először a Bokor György megválasztásáról. Nem tudom elképzelni, mi az a körülmény, ami ezt a helyzetet idézte elő. Kőrősy Róbert szakmailag a legmegfelelőbb jelölt volt.” – mondta Bárdosi György, a XV. kerület önkormányzatának kormánypárti képviselője. „Nem tudtam a végleges döntésről, de nagyon meglep, mivel Kőrösy Róbert nagyon jó igazgató volt, a regnálása óta sokat fejlődött az iskola” – fejtette ki a hvg.hu-nak Gyurcsánszky János, a XV. kerület önkormányzatának MSZP-s képviselője.
Szerettük volna megkérdezni a tantestület véleményét is, de senki sem akart nyilatkozni.
Népszerűtlen nyugdíjazás
„Az önkormányzat képviselőtestülete egyöntetűen engem támogatott, eddig az ő döntésük volt mérvadó, senkinek sem volt szakmai kifogása a munkámmal” – mondta Kőrösy Róbert, a hvg.hu-nak. Az öt évig az iskola élén álló (volt) igazgató szerint „sok szülőt is kifejezetten meglepett a döntés, interneten és telefonon többen is sajnálatukat és megdöbbenésüket fejezték ki, nem értik, hogy miért esett egy külsős jelöltre a választás”.
Kőrösy szerint, azért akarták sokan a tantestületből leváltani őt, mert 2012 szeptemberétől elkezdte felmenteni a nyugdíjas korú, illetve nyugdíjba menő dolgozókat. „Más okot nem tudok elképzelni, hiszen szakmai problémájuk nekik sem volt a munkámmal” – magyarázza.
Bokor György, szeptembertől kinevezett új igazgató annyit mondott a hvg.hu-nak, úgy tudja, hogy a tantestület nagy része őt támogatta. Mint elmondta, van szakmai múltja, eddig a Bartók Béla zeneművészeti szakközépiskola és gimnáziumot vezette.
| Marad a szájzár? |
| Csak azután jelenhetett meg Kőrösy Róbert igazgató nyilatkozata, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) jóváhagyta. Ez azért érdekes, mivel a KLIK azt nyilatkozta a hvg.hu-nak is, hogy az intézményvezetők „az iskolák életét érintő szakmai kérdésekben az iskolaigazgató, a tankerületet érintő szakmai kérdésekben a tankerületi igazgató, a szervezet egészét érintő ügyekben pedig az elnök jogosult nyilatkozni”. Ebben az esetben nehéz lenne azt bizonyítani, hogy ez az ügy „szakmailag” nem az iskolát érinti. A helyi tankerület annyival egészítette azt ki, hogy „amennyiben valaki nem nyer egy pályázaton, az nem jelenti, hogy leváltották volna, csupán lejárt a mandátuma, és újra kellett pályáznia az intézményvezetői állásra. A döntésben nyilvánvalóan fontos szerepet játszik maga a pályázati anyag, amelyet benyújt a pályázó.” |
A nevető harmadik
A Csongrád megyei iskolában viszont sem az önkormányzat, sem a tantestület akarata nem érvényesült. A Csanytelek és Felgyő iskolái alkotta, összevont intézmény élére a csongrádi képviselő-testület egy fiatal, szegedi pedagógust, Erdélyi Margitot javasolta, míg a nevelőtestületek egyöntetűen a jelenlegi megbízott igazgatót, (Csanytelek polgármesterének feleségét) Forgóné Balogh Erika akarták volna – ám végül Váradi Gáborné, a tömörkényi katolikus iskola korábbi igazgatója lett a befutó.
„A beadott szakmai pályázatok alapján Erdélyi tűnt a legalkalmasabbnak, azonban elfogadjuk a döntést, és sok sikert kívánunk Váradinénak” – mondta Kőrösi Tibor, a csongrádi polgármester. Az esetről már korábban beszámoló Délmagyar cikke szerint egyáltalán nem fogadták az önkormányzatban ilyen „békésen” a szaktárca választását. Mint írják: „a tankerület értetlenül áll a történtek előtt, az érintettek felháborítónak találják, hogy fölöslegesen játszatták le velük a véleményezés színjátékát. Politikai csatározást, a háttérben meghúzódó személyes alkut sejtenek, nem értik, miért azt az aspiránst hozták ki győztesként, akit a belső, iskolai szavazáson mindkét kérdésben utolsó helyre soroltak a megkérdezettek”
„Rendre és fegyelemre van szükség”
Megkeresésünkre érintettség miatt Csanytelek polgármestere, Forgó Henrik nem kívánt nyilatkozni. Azonban a Felgyőt irányító Horváth Lajos elmondta a hvg.hu kérdésére, hogy szerinte „nem szerencsés”, hogy Váradiné mellett döntött az államtitkárság. Mint mondta, az új igazgatónak nincsen helyismerete, amellett, hogy senki nem támogatta őt, a fideszes országgyűlési képviselő, Vincze Lászlón kívül. „Az is probléma, hogy az érintett felgyői képviselő-testületet senki nem kérdezte meg, a pályázatokat mi nem is láttuk” – fogalmazott. A delmagyar.hu értesülése szerint az igazgatóválasztásban leginkább a személyes problémák játszottak szerepet: Vince és Forgó se politikai, se gazdasági kérdésekben nem értenek egyet. A lap szerint igazgatóváltás csak egy jó „apropó volt”, hogy Vince leváltathassa a polgármester feleségét.
Vincze László szerint a nyertes Váradi Gáborné magasan a legjobb jelölt volt. A csongrádi országgyűlési képviselő elmondta a hvg.hu-nak, hogy a helyi híresztelésekkel ellentétben nem vezérelték személyes motivációk, a nyertes nőhöz nem fűződik semmilyen érdeke, nem befolyásolta a tárcánál hozott döntést. Mint mondta, az államtitkárság „bölcs döntést hozott”, amit ő egyáltalán nem befolyásolt. „Váradiné nagy múltú, sokak által elismert pedagógus, fontos, hogy van rálátása az egész rendszerre. Az oktatásban nem szabadosságra, hanem rendre és fegyelemre van szükség, amit Váradiné is képvisel.”
Emellett azt is elmondta, hogy az önkormányzat által favorizált jelöltnek, Erdélyi Margitnak nem volt elegendő szakmai tapasztalata, éppen ezért rossz döntés lett volna az iskola élére kinevezni. A delmagyar.hu szerint valóban nem lehet pontosan tudni miért választotta pont Erdélyit a képviselő-testület, mivel nem tudni sokat a fiatal, szegedi tanárnő szakmai kvalitásaitól.
Már nem dönthetnek
A két esetben felkerestük az illetékes Emmit, akik azt az írásos választ adták, hogy az ügyekben pályamunkákat a tantestületek, az önkormányzatok, a szülői és diákszervezetek mind véleményezték. Mint írják: „az érintettek javaslatait, ajánlásait Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a hozzá érkező információk birtokában megfontolta”. Hangsúlyozzák, hogy az új jogszabály szerint „a véleménynyilvánításra jogosultak véleménye nem köti a döntéshozót, ennek ellenére ezek a döntések a vélemények figyelembe vételével születtek meg. A pályaműveket véleményező jogosultak köréből mindkét pályázó (Váradi Gáborné és Bokor György egyaránt) jelentős számú támogatói szavazatot kapott.” Ez valóban igaz Bokor György esetében, akit a tantestület nagy részben támogatott, azonban Váradi Gábornét – a sokak szerint személyes motivációkkal vezérelt – Vincze Lászlón kívül senki nem akarta igazgatónak.
Radó Péter oktatásszakértő a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az általunk bemutatott esetek egyáltalán nem egyediek, sőt szinte általános az, hogy az oktatási államtitkárság úgy nevez ki az intézményigazgatókat, hogy nem veszi figyelembe az érintett tantestület vagy az önkormányzat döntését. „Ugyan korábban is felülbírálható volt az érintettek (tantestületek, szülők) véleménye az önkormányzatok részéről, azonban ők ritkán vétózták meg a tantestület döntéseit, mivel el akarták kerülni a konfrontációt” – tette hozzá. „Az igazgatók választásának legfontosabb szempontja a lojalitás. Az igazgatók pozíciója sokat veszített a súlyából, alig hoznak döntéseket a munkaügyi, gazdálkodási kérdésekben, de még a pedagógiai programokat sem ők szabják meg – ezek most már a tankerületek feladatai" – mondta Radó Péter.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
