szerző:

A jelenlegi parlamenti ciklus túlpörgetett törvényhozásának kritikájaként is értelmezhető az új házszabály tervezete. A javaslat véget vetne a pénteken benyújtott, hétfőn megtárgyalt törvényjavaslatok korának, vagy épp annak, hogy bármilyen jogszabályhoz hozzácsaphatnak bármit. Vannak ugyanakkor elemei, amelyek a Kövér László-féle szigor bebetonozásának tűnnek, például egy grafikon felmutatása is fegyelmi vétség lenne.

Valószínűleg sokakat az általános iskolai éveikre fog emlékeztetni a parlamenti közvetítés kezdete, ha a mostani tervezet jövőre a jelenlegi formájában lép hatályba: a képviselők ugyanis felállnak majd, amikor az ülés kezdetén az elnök elfoglalja helyét az emelvényen, ahogy annak idején a tanárt kellett köszönteni az osztályteremben. A kedden benyújtott javaslat furcsa magyarázatot ad erre, hiszen a szöveg szerint a képviselők nem elöljárójukat, a házelnököt köszöntik így, hanem „a választópolgárok közösségét”. Ugyanez a tisztelet, a felállva köszöntés illetné meg a köztársasági elnököt.

Ezt a rendelkezést valószínűleg sokan bírálják majd az új házszabály vitájában, tekintélyelvűséggel vádolva a kormánypártokat. Ők viszont várhatóan az Országgyűlés tekintélyét emlegetik majd, és annyiban igazuk is lehet, hogy ma elég furcsa módon kezdődnek el a parlamenti ülések: gyakran már percek óta szól a folyosókon a csengő, de a képviselők még csak lézengenek a teremben, jönnek-mennek, beszélgetnek. A felállás annyit mindenképpen jelezne, hogy mostantól kezdődik a munka, hiszen megérkezett a házelnök.

Az új házszabályra – és az országgyűlési törvény kapcsolódó módosítására –  azért van szükség, mert a jövő évi választások után alapvetően megváltozik a kisebb létszámmal működő parlament munkája. A javaslatot várhatóan jövő kedden kezdi tárgyalni az Országgyűlés, de valószínűleg csak jövő februárban fogadják el. Ez a mostaninál feszesebb keretek közé terelné a jogalkotást, ami részben ésszerűsítés a korábbi tapasztalatok alapján, de van benne olyan szigorítás is, ami egyértelműen a jelenlegi házvezetés rigolyáit tenné kötelező szabállyá.

Grafikon és magnó nélkül

Kövér László házelnök például jó ideje küzd az ülésteremben felbukkanó táblák, molinók ellen, legutóbb például a PM-es Szabó Tímea és Jávor Benedek képviselők tiszteletdíját csökkentették 50-50 ezer forinttal, mivel július 4-én molinóval tiltakoztak Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt. A törvénymódosítás azonban ennél tovább megy, hiszen általában tilos lesz a szemléltetés, vagyis külön engedély nélkül nem lehet például grafikonokat használni, ami pedig indokolt lehet bizonyos bonyolultabb ügyekben (az engedélyt a szemléltetésre a javaslat alapján a plenáris ülésen a házbizottság, bizottsági ülésen az adott bizottsági többség adhatja meg).

Karácsony Gergely és a tiltott szemléltetés
©

Ezt tette például Karácsony Gergely, akkor még LMP-s képviselő, 2011. december 2-án, az új választási törvény vitájában, amikor grafikonon próbálta szemléltetni, milyen trükköket alkalmaznak a kormánypártok a választókerületek kialakításánál. Az elnöklő Jakab István azonnal felszólította, hogy ne használja „a politikai marketingnek e sajátos eszközét”, mert az sérti az Országgyűlés méltóságág. Ebből támadt némi vita, amelyben Schiffer András LMP-frakcióvezető azt kérte: a házbizottság foglaljon abban állást, „hogyan lehet a verbális kommunikáción kívüli egyéb eszközöket használni”.

Az új házszabályhoz kapcsolódó törvénymódosítás értelmében nem csak a molinókat tiltanák ki, hanem tilos lesz például a „hanghordozó útján történő szemléltetés” is. Erre is akadt példa az elmúlt években: 2010. július 21-én a jobbikos Novák Előd az úgynevezett médiaalkotmány vitájában próbálkozott ilyesmivel. A képviselő a pártok tájékoztatási kötelezettségének jogszabályba foglalása mellett érvelt, és elrettentő példaként akarta lejátszani a felvételt arról, hogy a Fidesz sajtóosztálya rácsapja a telefont egy, a Kubatov-listákról érdeklődő újságíróra. Az elnöklő Jakab István azonnal leállította, és utasította a jegyzőkönyvvezetőket, hogy az elhangzottakat nem lehet rögzíteni.

Lassan a testtel!

Akár a kormánypártok önkritikájaként is értelmezhetők azok a rendelkezések, amelyek a rapid törvényalkotást hivatottak lassítani. A legfontosabb változás, hogy egy frissen benyújtott törvényjavaslatot nem lehet azonnal napirendre venni, el kell telnie legalább öt napnak a benyújtás és a napirendet megállapító szavazás, illetve hat napnak az általános vita megkezdéséig. Ez várhatóan azzal a következménnyel jár majd, hogy a mindenkori kormánypártoknak fel kell hagyniuk a törvényjavaslatok péntek esti benyújtásának gyakorlatával, hiszen csak akkor lehet hétfőn napirendre venni egy javaslatot, ha már az előző kedden benyújtották.

A jelenlegi kormányzati ciklus bővelkedik példákban a rapid törvényalkotásra, jelenleg is bevett gyakorlat, hogy a benyújtott javaslatokat szinte már másnap tárgyalják is. Papcsák Ferenc, a XIV. kerültet fideszes polgármestere például vasárnap nyújtotta be a Városliget fejlesztéséről szóló törvényjavaslatát, amit hétfőn napirendre vettek, kedden megejtették az általános vitáját, szerdán pedig a részleteset is. Bár a részletes vita a házszabály szerint kikerülne a plenáris ülésről, azt is előírnák, hogy csak az általános vita lezárását követő héten nyílik meg, ami szintén lassítja a rohamtempójú törvényalkotást.

©

Kormánypárti önkritikaként értelmezhető az a szabály is, hogy újra megtiltanák az úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítványokat, vagyis azt, hogy egy törvényjavaslathoz hozzácsapjanak olyan szabályokat is, amelyeket az eredeti javaslat nem érintett, sőt esetenként teljesen más jogszabályokra vonatkozik. Ez eredetileg is tilos volt, de 2011. december 30-án fideszes javaslatra úgy módosították a házszabályt, hogy az előterjesztő, az első helyen kijelölt bizottság, illetve az alkotmányügyi bizottság lényegében bármit benyújthatott.

A túlterjeszkedő módosítás egyik látványos példája volt az egyéni nyugdíjszámlákról szóló rendelkezések becsempészése egy egészségügyi salátatörvénybe idén áprilisban. A javaslat alapvetően a szakellátás szervezési kérdéseiről szólt, de az egészségügyi bizottság módosító indítványai sok mást is belecsempésztek, többek közt azt is, hogy a kormány egyik fontos ígérete, az egyéni nyugdíjszámla csak fapados módon valósul meg, hiszen csak „a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó” adatokat kell azon nyilvántartani, a korábban államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítást nem.

Az elnök dönt

Ahogy a jelenlegi, úgy az új házszabály sem rendelkezik arról, hogy milyen gyakran kell üléseznie az Országgyűlésnek, de felkészül arra a lehetőségre, hogy nem hetente, hanem ritkábban van plenáris. Kövér László házelnök korábban azt mondta, háromhetes ciklusokat képzel el: egy plenáris és egy bizottsági hét után egy hétig a választókerületben dolgoznának a képviselők, de lehetne minden héten interpellációs blokk, vagy kérdések órája. Erre vonatkozik az országgyűlési törvény módosítása, amely szerint nem kell egyszerre interpellációs és kérdésblokk is egy ülésen, elég az egyik. Ennek azért van jelentősége, mert a kérdésekre adott válaszról nem kell szavazni, vagyis nem szükséges biztosítani a határozatképességet.

©

A törvénymódosítás a jelenleginél egyértelműbben fogalmazná meg, hogy a házelnök joga eldönteni, kit enged be az Országházba és a Képviselői Irodaházba. A belépőknek pedig el kell fogadniuk az elnök által kiadott viselkedési szabályokat, ha nem teszik, kitessékelik őket. Ennek különös jelentőséget ad, hogy idén nyáron – a Jobbik képviselőinek a földtörvény zárószavazását akadályozó akciója után – Kövér kitiltotta az ellenzéki párt összes szakértőjét és a képviselők asszisztenseit.

Szintén a Jobbikhoz lehet köze annak a szabálynak, amely szerint azt a képviselőt is ki lehet tiltani, aki más kivezetését akadályozza. Mivel ilyen még nem történt (eddig még nem kellett bevetni az őrséget, bár Gaudi-Nagy Tamás képviselő épp szerdán akadályozta a teremszolgálatot abban, hogy eltüntessenek egy molinót az ülésteremből), csak egy fiktív példát írhatunk: ha például az elnök kivezettetné a notórius szabályszegő Novák Elődöt, de képviselőtársa, Zagyva György Gyula útját állná az őrségnek, akkor utóbbit is kitiltanák az ülésről.