A Zsidó Közösségi Kerekasztal Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár részvételével csütörtökön ült össze a Parlamentben. Mint azt az államtitkár a zártkörű tanácskozás sajtónyilvános kezdetén megjegyezte: ezt a plénumot jellemzően akkor hívják össze, ha komoly, fajsúlyos témákat kell megvitatni.

A tanácskozáson a zsidó szervezetek javaslatára felvették a napirendi pontok közé a német megszállás emlékművének kérdését, Szakály Sándor történészprofesszor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését, valamint a tervek szerint az idén átadandó Sorsok Háza nevű intézménnyel kapcsolatos észrevételeket.

Szakály Sándor történész a közelmúltban azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. 

A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén az előzetes tervek szerint szóba kerültek ezenkívül a Nemzeti alaptanterv magyarországi zsidóságot érintő vonatkozásai, valamint a magyarországi antiszemitizmusról szóló szociológiai kutatási eredmények.

Fazekas István

A tárgyaláson részt vettek többi között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Tett és Védelem Alapítvány képviselői. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija levélben tájékoztatta távolmaradásáról Lázár Jánost. A vezető rabbi a zsido.com honlapon közzétett levelében megismételte: a holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett emlékév jó lehetőség az egész magyar társadalom számára, hogy "a ki nem beszélt történelem, egy építő társadalmi párbeszéd témájává lehessen".

"Mint holokauszttúlélők gyermekei és unokái kötelességünk a megemlékezéseken részt venni, de a történelmi felelősség őszinte megismerése és megküzdése nem a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom ügye. Ezért káros, ha ez a téma a zsidó közösség és a kormány 'alkudozásává' silányul" – írta levelében a rabbi, miután megismételte korábban megfogalmazott kritikus véleményét a német megszállás emlékművével kapcsolatban.

A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet közötti párbeszédre. A Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a rendezvényen lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására.  

Orbán jövő héten szólal meg

Az ülés után a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, hogy „korrekt, indulatoktól mentes vita” folyt a három fő kérdésben. Az elhangzottakról tájékoztatja a miniszterelnököt, aki a jövő héten választ fog adni mindenre.

Lázár János szerint a magyar kormány célja, hogy a megemlékezés közös legyen, és fontosnak tartják a tényfeltárást, amely közelebb visz a felelősség kérdéséhez.

A Sorsok Háza kiállításáról azt mondta: a tartalomra koncentráló korrekt vitát szeretne, és úgy véli, hogy nincs értelme az egész emlékhelynek, ha annak szellemisége, koncepciója nem találkozik a zsidó szervezetek elképzeléseivel.

A német megszállás emlékművével kapcsolatban Lázár úgy vélte: néhány félreértést el kell oszlatni, szerinte például történelemhamisítás lenne azt állítani, hogy az 1944. március 19-i megszállással Magyarország nem vesztette el a szuverenitását, és úgy tenni, mintha a náci Németországnak nem lenne felelőssége a zsidók elhurcolásában.

Németország felelőssége elvitathatatlan, ugyanakkor a németek által elkövetett bűnök nem mentesítenek a saját magunk, vagyis az aktív és passzív magyarok bűneinek felelőssége alól – fogalmazott.

Feszült volt a hangulat

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta, a megbeszélés feszült, de őszinte hangulatú volt, sokan elmondták a problémáikat, ugyanakkor "nem kaptunk választ a kérdéseinkre".

Heisler András közölte: azt az ígéretet kapták Lázár Jánostól, a Miniszterelnökséget vezető államtitkártól, hogy tájékoztatja Orbán Viktor miniszterelnököt a  problémákról.

Heisler hozzátette, a felmerülő három témában "végig konzekvensek voltak, nem akartak alkudozni", és el akarják kerülni a történelem "nem hiteles tárgyalását". Szakály Sándor történész Kamenyec-Podolszkról tett kijelentésével kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy "egy ilyen fontos kormányintézménynek ennél méltóbb vezetőre van szüksége".

A Mazsihisz elnöke szerint a német megszállás emlékművét "nemcsak mint zsidó szervezet, hanem mint magyar állampolgárok károsnak tartjuk az ország vonatkozásában", ami "konfliktusokat gerjeszt és félreértelmezésekre ad lehetőséget". Szólt arról is, hogy az emlékmű felállítását nem javasolják, már csak "szimbolikája és kétes értékű esztétikája" miatt sem. Megjegyezte: pillanatnyilag nem látnak semmiféle együttműködési készséget a Sorsok Háza projektvezetője részéről. A Mazsihisz azon az állásponton van, hogy biztosítani kell az intézmény hiteles történelemszemléletét – tette hozzá.