„Bármikor iszok belőle” – kiakadtak a helyiek a Balaton-parán
Egyetlen vízbe ürített vitorlásvécé is elintézhette az idei balatoni szezont, már ha tovább erősödnek a tó vízminősége miatt aggódó hangok – erről beszéltek a dühös és aggódó helyiek a hvg.hu-nak. Pedig a tisztifőorvostól a Balaton-kutatóig mindenki esküszik, hogy a tó vizével semmi baj, nem emiatt betegedtek meg az úszók, és pláne nem emiatt pusztultak a gardák. A bizonytalanság viszont egészen vad teóriákat szül, hiszen a lángosostól a kikötőmesterig azon törik mostanság a fejüket, hogy kinek áll érdekében rémhírekkel lejáratni a Balatont.
„Gyártják az összeesküvéselméleteket a helyiek, azon agyalnak, kinek az érdeke tönkretenni a szezont. Óriási a felháborodás, de ez érthető. Előszednek minden hülyeséget, a köztudatba meg az megy át, hogy itt valami szörnyűséges veszély van. Lemegyek a partra, és bármikor iszok belőle” – számolt be a Balaton mellett élők jelenlegi hangulatáról egy balatonlellei forrásunk. Kérte, hogy a nevét azért ne írjuk ki, mert nem akar belekeveredni az elmúlt napokban egyre inkább eluralkodó – már Facebookon, internetes fórumokon zajló – vitába. Az úr olvassa a hozzászólásokat, és haragszik, mert szerinte „már olyan kisgyerek kiütéseit is a Balatonra fogják, aki be sem ment a vízbe”.
Az országos tisztifőorvos, Paller Judit szerdán sajtótájékoztatón igyekezett lehűteni a kedélyeket, hivatalosan bejelentette, hogy „feltételezhetően emberi ürülékből származó calici vírus” okozta a balatonfüredi Magyar Úszás Napján történt megbetegedéseket. A nyíltvízi úszó Európa Kupa-verseny, illetve a több ezer amatőr és profi sportoló részvételével megtartott úszófesztivál után többen megbetegedtek, az olimpiai bajnok Risztov Éva mellett a verseny férfi győztesét, Gyurta Gergelyt is kórházba kellett vinni.
A tisztifőorvos direkt kiemelte, hogy a tavon korábban tapasztalt halpusztulás valószínűleg nem hozható összefüggésbe az esettel, ahogy más tóparti megbetegedések sem, a Balaton vize továbbra is kiváló, a calici és hasonló vírusok ugyanis csak nagyon lokalizáltan és rendkívül kis mértékben életképesek a nyílt vízben. A vizsgálat viszont még mindig tart, mert továbbra sem tudják a fertőzés pontos forrását, de elképzelhetőnek tartják, hogy a vírus egy a versenyre már betegen érkező részvevőtől, vagy „valamilyen illegális szennyvízforrásból” származik.
Egyetlen víz fölé tolt fenék?
Felháborodott balatonlellei forrásunk szerint viszont semmi értelme illegális szennyvíz tóba vezetésére gyanakodni. „A part mentén mindenütt van csatorna, ráadásul kis településekről beszélünk, ha valaki ilyet csinálna, úgyis észrevenné a környezete” – magyarázta. Pár évenként szerinte előfordul ugyan nagyobb mértékű halpusztulás, de ez általában hamar lecseng. „Marhaság összekapcsolni az egyes eseteket, az úszók megbetegedése is helyi dolog. Van egy barátom, aki vitorláshajókat üzemeltet, amikor vizen van, és rájön a dolog, úgy oldja meg, hogy kitolja a víz fölé a fenekét. Lehet, hogy valaki ott is egyszerűen belecsinált a vízbe – de ez csepp a tengerben, ettől még mi tudjuk, hogy a Balaton vize jó” – mondta.
Hasonló elmélete van az úszók tömeges rosszullétének okáról egy hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó balatoni kikötőmesternek is, aki egy másik népszerű vízparti településen dolgozik, és jól ismeri a hasonló úszóversenyek lebonyolításának módját. „Ilyenkor a biztosítást ellátó vitorlások körbeállják a területet, ott állnak horgonyon olykor egész nap, sőt, sokan már a verseny előtt kimennek. Elég, ha az egyiken lévő vécét használta egy vírusfertőzött ember, és azt beleürítették a tóba” – állította. A „víz fölé feneket kitolós” előbbi módszer mellett ugyanis van egy kevésbé kiszúrható, így diszkrétebb, de a végeredmény szempontjából hasonlóan rossz szokás a vitorlázók közt: olyan wc-ket használnak hajóikon, amelyek közvetlenül a vízbe juttatják a fekáliát.
Az emberi lustaság és a megbuherált wc
A kikötőmester szerint ez szigorúan tilos, a hatályos előírások szerint a hajósoknak semmilyen szennyező anyagot nem szabad a tóba engedni, azonban „mindenki tudja”, hogy sokszor ez történik. „Könnyen beszerezhető kémiai wc-ket kellene a hajókon használni, csak annak a kezelésével, tisztításával sokkal több gond van, mintha megnyomok egy gombot, és máris belenyomta az egészet a vízbe. Ezért azt csinálják, hogy a hajó levizsgáztatására az ilyen automata wc-t egyszerűen kiszerelik, utána meg vissza. Hiába, az emberi lustaság” – mondta a kikötőmester. Ő ennek ellenére optimista, szerinte csak megértik az emberek, hogy „semmi okuk a pánikra”.
A hajós körökben nyílt titoknak számító szokás akár még egybe is vágna az tisztiorvosi szolgálat elméletével az emberi ürülékből származó calici vírus miatt bekövetkezett lokális fertőzésről – de aki nem volt az úszók napján, ráadásul egy másik településen lett rosszul fürdés után, azt nehéz lesz meggyőzni. „Mi még június elején mentünk le páran Balatonszántódra, a Pannónia Fesztiválra, az első nap után a parton akartuk kipihenni a bulizás fáradalmait. Már az első csobbanáskor feltűnt, hogy a vízben gázolva kerülgetni kell a haltetemeket, tucatjával lebegtek a víz felszínén. Estére egyikünknek már fájt a gyomra” – mondta a budapesti Varga Szilárd.
Mivel a gyomorfájás enyhült, letudták annyival, hogy valószínűleg az éttermi menü volt a ludas. Másnap viszont a strandolás után máshol ettek, de a gyomorfájdalmak megint jelentkeztek, ekkor már kettejüknél, harmadnap pedig ott kellett hagyniuk a fesztivált, mert a korábbi tünetek mellé már hasmenés is társult, estére pedig egyikük belázasodott. „Akkor kezdtünk a döglött halak miatt a Balatonra gyanakodni, és az interneten keresgélni. Itt olvastuk, hogy máshol, Siófokon strandolók is panaszkodtak a feltűnően sok döglött halra, amiről fotót is posztoltak. Pár hétre rá pedig jött a tömeges megbetegedés a füredi úszóversenyen” – tette hozzá.
A Balaton köszöni, jól van
„A halpusztulás nem következik a víz minőségéből, az mindig halegészségügyi-halkórtani kérdés” – mondta erre Vörös Lajos, az MTA tihanyi limnológiai kutatóintézetének tudományos tanácsadója (az óceanológiával szemben a limnológia az édesvizekkel, mint komplex rendszerekkel foglalkozó tudományterület – a szerk.). A szakértő szerint „a Balaton vízminőségével, ökológiai állapotával semmi baj nincsen”, abból nem következhetnek a több településen tapasztalt különböző megbetegedések.
„Az intézetünkben 50 évre visszamenőleg vannak megbízható mérési adatok, de mi a Balaton ökológiai állapotát követjük évtizedek óta. A vízminőséget a székesfehérvári környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzi folyamatosan, valamint még a tisztiorvosi szolgálat is ott van, amely a strandokon mér mindent, még a kórokozó baktériumokat is” – sorolta a tó vizére ügyelőket.
Vörös Lajos szerint a „Balaton köszöni szépen, jól van, a vize tiszta és jó”, ami sok milliárd forintos beruházások eredménye. Az 1980-as évek végén, és a ’90 évek elején a vízgyűjtő területről annyi szennyezés került a tóba, hogy a WHO szerint nem is volt alkalmas fürdésre. „A vízgyűjtőn a legnagyobb szennyező régen Zalaegerszeg városa volt, amelynek a szennyvize a Zalán keresztül a keszthelyi öbölbe jutott. A megépült zalaegerszegi tisztító viszont mára szinte ivóvízé tisztítja a szennyvizet” – mondta.
A parton fekvő települések szennyvize pedig még tisztítva sem folyik már a Balatonba, mert ezt elszállítják a tótól – tette hozzá. Így 1995 óta a tó teljes területe megfelel a WHO-kritériumoknak, a jelenlegi tisztaság pedig a tudományos kutató szerint közelít az 1960–as évek – még a szennyezés előtti – tisztaságához. Vörös szerint érthető, hogy az úszók tömeges megbetegedése sokkolóan hangzik, de mint megjegyezte, időről időre szokás rémhíreket kelteni a Balatonról, „már hozzá vagyunk szokva, éppen ideje volt több év szünet után”.
Még horvát apartmanlobbiról is suttognak
Az egymás után bekövetkezett gardapusztulás és az úszók lebetegedése leginkább a balatoni turizmusnak árthat, nem véletlen, hogy valóban nemcsak rémhírek, de kész összeesküvés-elméletekig menő pletykák is terjednek a helyi vállalkozók köreiben. Egy ebben a körben forgó névtelen forrásunk szerint vannak, akik egyenesen más kedvelt turistacélpontok szándékos akciójának tartják a nyaralókat elriasztó híreket. Mint mondta, pletykálnak például arról, hogy mára több ezer magyarnak van kiadott apartmanja, nyaralója a horvát tengerparton, viszont szerintük az utóbbi években már kevesebben választották a nyaralásnak ezt a formáját. „Inkább itthon maradtak, mert ott minden drágább, míg a Balaton egyre népszerűbb lett” – utalt az egyik „ellencsoportra”. Persze nyíltan senki sem meri állítani, hogy szándékosan gerjesztené bárki a Balaton vizét veszélyesnek tituláló híreket, de forrásunk szerint a „kinek áll érdekében” gondolkodás kitermeli az ehhez hasonló elméleteket.
„Próbálom magam távol tartani az összeesküvés-elméletektől, de szakmán belül valóban hallani olyan hangokat, hogy a gazdasági érdek mindent felülír” – fogalmazott sejtelmesen diplomatikusan Kertész Rezső, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) Somogy megyei társelnöke. Mint mondta, javában benne vagyunk az előszezonban, ezért „gyorsan a végére kell járni a fertőzés okának, és objektíven lezárni a vizsgálatot, mielőtt az emberek teóriákat kezdenek gyártani”. Attól tartanak, másként tömegével mondhatják vissza a foglalásokat, főleg a kisgyerekes családok. „Egy vödör fekáliával befertőznek egy öblöt, aztán ez évekre kihathat” – mondta Kertész.
A következő nagyszabású balatoni rendezvény a július 5-re meghirdetett Balaton-átúszás lesz. A szervezői már előre bejelentették, hogy „a víz minőségének ellenőrzésére kérték az illetékeseket, de bíznak benne, hogy meg tudják tartani a rendezvényt”. Szóval a bizonytalanság érezhető, a népszerű sporteseményt teljesen a vizsgálattól tették függővé: ennek eredményei – illetve természetesen az időjárási előrejelzések alapján – két nappal a verseny előtt, jövő csütörtökön döntik el, úsznak vagy halasztanak.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
