Hadititok, kik felügyelik az új állami tankönyveket
Az asztaltól felállás nem megoldás – mondta az új tankönyvek fejlesztésével megbízott Nemzeti Tankönyvtanács egyik tagja azt követően, hogy egy kollégája demonstratívan kivonult a testületből, miután nyílt levélben fogalmazott meg erős kritikákat a tankönyvek létrehozásának folyamatáról. Más tagokat nem tudtunk elérni, mert a tanács tagjainak listája nem nyilvános, viszont meg nem erősített hírek szerint a tankönyvtanács alakuló ülésén megválasztott elnök sem vesz már részt a tanács munkájában. A minisztérium szerint természetes, hogy vannak eltérő álláspontok, más szerint elfogadhatatlan élesben tesztelni tankönyveket.
„A mi időnkben is tanultunk rossz történelemkönyvekből, mégsem lett belőle bajunk” – jelentette ki a hvg.hu-nak Hermann Róbert történész, aki szintén tagja a Nemzeti Tankönyvtanácsnak, amelyet jelentős vihart kavarva hagyott ott Tél Tamás fizikus. A Magyar Tudományos Akadémia által delegált Tél lépését nyílt levélben indokolta meg, amelyben elég erős kritikát fogalmazott meg az új könyvek szakmai kontrollját ellátó testület munkájáról. Többek közt kapkodásra, információhiányra panaszkodott, de arról is írt, hogy az egész folyamatot menedzselő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek (OFI) nem volt hajlandó az akadémikus számára elektronikusan továbbküldhető formában eljuttatni a véleményezésre váró anyagokat, pedig ő ezeket szerette volna más szakmai szervezeteknek, kollégáknak is megmutatni.
A legaggasztóbb felvetése viszont az volt, hogy a szeptemberben megjelenő, állami fejlesztésű környezetismeret és matematika kísérleti tankönyveknél vannak sokkal jobb, már bevált tankönyvek a piacon, a Szakismeret 9., 10. könyv Természetismeret fejezete például olyan bonyolult nyelvezetű, hogy teljesen alkalmatlan az adott korosztály számára. Tél Tamás koncepcionális hibákról beszélt, amelyek szerinte a tankönyvek kipróbálása során sem javíthatóak.
Névtelen forrásból származó információink szerint voltak más kritikák és viták a testület működése során, jóval azelőtt, hogy Tél Tamás kilépésével borított. Az akadémikust nem tudtuk elérni, információink szerint nyaral. A tankönyvtanácsban szintén ott ülő, és a történelemkönyvekkel foglalkozó Hermann Róbert – aki számos, az 1848/49-es forradalommal és szabadságharccal foglalkozó publikációjáról ismert – állította: a hatodikos általános iskolai, illetve a másodikos gimnáziumi történelemkönyvben csak kisebb hibák vannak, de ezek menet közben könnyen kijavíthatóak, alapvető koncepcionális problémákat ő nem vett észre. Az elsős és a kilencedikes tankönyvek viszont szerinte kitűnőek.
Tél távozásáról Hermann azt mondta, hogy „az asztaltól felállás nem megoldás”, addig tudnak tenni a jó tankönyvekért, amíg a tankönyvtanács tagjai. Hermannt elmondása szerint Kaposi József, az OFI főigazgatója kérte fel, akit többen is a tankönyvfejlesztés motorjaként emlegettek. De azt pontosan nem tudta megmondani, hogy melyik szervezet delegálta: mivel az OFI az Emmihez tartozik, feltehetően az oktatásért felelős miniszter.
Hermann megjegyezte, hogy valóban lehetett volna alaposabb munka után felállítani a testületet, de szerinte ez nem az Oktatási Hivatalon múlt, és alapvetően úgyis „a végeredménytől függ” a tankönyvtanács megítélése.
Így demokratikusabb és átláthatóbb
„A Nemzeti Tankönyvtanács egyik feladata a kísérleti (megújuló) tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos javaslattétel az oktatásért felelős miniszter számára. Többkörös tárgyalás után a tagok véleménye alapján a testület javasolta az oktatásért felelős miniszternek, hogy a megújuló könyveket engedje kipróbálásra. Egy testületben természetes az, hogy nem mindenkinek egyezik álláspontja a többségi véleménnyel” – reagált a hvg.hu-nak eljuttatott közleményében az OFI, a „természetes” szót így, dőlt betűvel kiemelve. Ez egyben a felügyeletet ellátó Emberi Erőforrások Minisztériumának állásfoglalása.
Mint írták, a tankönyvtanács javaslata alapján a tankönyvek egy hároméves folyamatba kerülnek be, ezalatt „az iskolák és pedagógusok – akik ezt vállalták – folyamatosan értékelik a kísérleti könyveket minden szempontból”, a „véleményük alapján a fejlesztő módosíthat a könyvön”. Szerintük ez az eljárás így a „korábbinál demokratikusabb, átláthatóbb és a közvetlen felhasználók véleményének figyelembe vételét garantáló eljárás”.
A hvg.hu megkeresésére az MTA Titkársága Kommunikációs Főosztálya péntek délelőtt közölte, "folyamatban vannak az egyeztetések a Nemzeti Tankönyvtanács MTA által delegált tagjának kiválasztása kapcsán". Kérdéseinkre, hogy Tél Tamás az MTA álláspontját fogalmazta-e meg, és hogy a kritikák miatt nem tervezi-e az MTA, hogy a tankönyvkészítési folyamat javítása érdekében javaslattal álljon elő, két nemleges választ kaptunk. Vagyis "Tél Tamás saját szakmai álláspontját fogalmazta meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat honlapján közzétett levelekben, és az MTA nem tervezi reformjavaslat benyújtását az Oktatási Hivatal felé".
"Már elvállalni se lett volna szabad"
A kormányzat egy tavaly decemberben kivételes sürgősséggel elfogadott törvénnyel alakította át gyökeresen a tankönyvpiacot: 2014. január elsejétől állami feladattá tették a tankönyvellátást, ezzel a piaci elvekre épülő tankönyvellátás megszűnt. A felhasználható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni, az iskolák a fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A könyvek magas minőségének a „garanciájaként” harangozták be a felálló Nemzeti Tankönyvtanácsot, amely azt a feladatot kapta, hogy a tankönyvekre vonatkozó döntéseket előkészítse, meghatározza a fejlesztési irányokat, és a szakmai kontrollt jelentve véleményezze az anyagokat.
„Már elvállalni sem lett volna szabad ilyen feladatot egy felelős szakembernek” – reagált Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szerinte elfogadhatatlan, hogy élesben teszteljenek gyerekeken kísérleti tankönyveket. Ha valóban jelentős hibák vannak, akkor mit fognak utólag mondani a diákoknak, hogy „bocs, ez nem sikerült”? – tette fel a kérdést. Szerinte ezért várható volt, hogy a testület valamely tagja feláll, mert a „szakmai renoméjára valamit adó szakember ezt felelősséggel nem vállalhatja fel”.
Miért nem nyilvános a tagok listája?
„Úgy tudom, hogy Tél Tamás mellett az elnöki tisztséget betöltő Károly Krisztina is lemondott. Legalábbis nekem személyesen ezt írta vissza, amikor júniusban egy anyagra szerettem volna felhívni a tankönyvtanács figyelmét, és megkerestem” – mondta a hvg.hu-nak Trencsényi László tanár, a Hálózat a Tanszabadságért alapító tagja.
Más szakmai forrásból is azt hallottuk, hogy a tavasszal megalakult testület elnöke távozott, de nem sikerült elérnünk Károly Krisztinát, hogy ezt megerősítse. Sőt, az OFI-tól hiába próbáltuk megtudni a tankönyvtanács tagjainak a listáját, szerintük ezt az Oktatási Hivatal adhatja oda, hiszen hivatalosan itt látják el a tankönyvtanács titkársági feladatait. Az Oktatási Hivatalon belül viszont egymás után irányítottak más-más kollégához, mindenki arra hivatkozott, hogy nem illetékes, vagy hogy szerintük egy olyan kolléga adhatná ezt ki, aki szabadságon van. De még az is felmerült akadályként, hogy péntek van. Végül felvetésünkre, hogy ez egy állami testület, a lista nem lehet titkos, és a honlapon is közzé kéne tenni, tájékoztatást ígértek későbbre. Azt is kértük, hogy jelöljék meg, még mindig Károly Krisztina-e az elnök.
„Még mi, szakmán belül sem tudjuk, kik vannak benne. De általában is igaz, hogy a tankönyvekkel kapcsolatos kérdéseket a hadititok szintjén kezelik” – mondta Trencsényi, aki korábban tagja volt a köznevelési tanácsnak, éppen Tél Tamással együtt. Szerinte nevetséges, ahogy a jelenlegi kormányzat a tankönyveket „kiemelt stratégiai kérdésként” kezeli. „Anakronizmus az az elképzelés, hogy a tankönyveknek is képviselniük kell a nemzeti kánont. Manapság, amikor minden információ elektronikusan elérhető, a diákok a tudásuk jelentős részét úgysem a tankönyvekből nyerik, kár ezeket kultúrpolitikai demonstrációnak felfogni” – tette hozzá.
Trencsényi nem ért egyet az „erőszakos állami beavatkozással”, amellyel átformálták a tankönyvpiacot. „Minden baj forrása, hogy az illiberális demokrácia az oktatásban előbb beköszöntött, mint hogy a Tusványoson meg lett hirdetve” – jelentette ki. Szerinte eddig a tankönyvek terén is eddig valódi pluralizmus volt, és bár voltak államilag támogatott, akkreditált tankönyvek, bármiből lehetett tanítani. „Most majd 1-2 tankönyv kizárólagos használata jön, amihez társul a beígért tanfelügyelet. Bejönnek majd a nyelvtanórára, és ha azt látják, hogy nem az államilag előírt könyvet veszik elő a diákok, meg is róhatják a tanárt” – magyarázta az oktatáspolitikai területet jól ismerő Trencsényi.
Furmányos állami kényszer kontra gyakorlatias bűvésztrükkök
A kényes, és mostanra átpolitizált téma miatt névtelenséget kérve nyilatkozott egy iskolaigazgató is, aki szintén nem ért egyet azzal, hogy – ahogy arra az OFI hivatkozott – „demokratikusabb, átláthatóbb” lenne a tankönyvfejlesztés. „A rendszerváltás előtt például egy matematika szakos kísérleti tankönyv akár tíz évig is készült, neves oktatók koordinálásával úgy, hogy több száz tanárt vontak be a gyakorlati tesztelésébe. A visszajelzések alapján folyamatosan formálódtak, és csak ez után vetették be élesben. Most pedig úgy kellett kísérleti szakban lévő könyveket választani, hogy még nem is láttuk azokat, nem is tudjuk mi a tartalmuk, de így kellene ezekből tanítani” – magyarázta. Nonszensznek tartja, hogy ő is iskolaigazgatóként az internetre kikerülő szemelvényekből próbál tájékozódni, és képben lenni „ebben a tankönyvmizériában”.
Szerinte a rendszerváltás után kialakuló plurális tankönyvpiac alapvetően jól működött, mert megvolt a lehetőség, hogy megválaszthassák, miből tanítanak. „A piac szabályozta önmagát, a jobb tankönyveket többen vették, a kiadóknak érdeke volt, hogy a kevésbé keresetteket leváltsák, jártak ki hozzánk, megkérdezték a véleményünket” – mondta az intézményvezető. A megfogalmazása szerint most viszont „furmányosan kényszerítik rá" az iskolákra a jóval olcsóbb kísérleti könyveket, mint ahogy erről a hvg.hu is korábban írt, csak ezek megrendelésével férnek bele a 12 ezer forintos egy főre eső limitbe. A drágább tankönyvcsomag különbözetét még akkor sem lehet kifizetni, ha a szülők azt vállalnák, ezért sok helyen marad az olcsóbb verzió.
Az általa vezetett iskolában mégsem rendeltek kísérleti tankönyvet, inkább „mindenféle bűvésztrükk” segítségével próbálnak beleférni az ingyenes keretbe: például a tizenkettedikes diákokat megkérik, hagyják ott jó állapotú tankönyveiket, hogy a következő évfolyamoknak kevesebbet kelljen venni, de azok jó, minőségi könyvek legyenek.
A tankönyvtanácsot otthagyó Tél Tamás nyílt levelében felmerült problémák közül főleg azt tartja aggasztónak, hogy a testületi tag koncepcionális gondokról beszélt. „Ha így van, akkor azt lehetetlen módosítani utólag. Egy-egy részt simán ki lehet javítani, ennek megvan a módszertana. Korábban a kipróbálásra alkalmasnak talált fejezeteket külön-külön tesztelték, és a gyakorló tanárok visszajelzése alapján javították. Egy tankönyvet nem lehet íróasztal mellett tökéletesre írni, aztán rögtön bevetni” – mondta az iskolaigazgató. Szerinte az is aggasztó, hogy még tovább sérül az eltérő szintű iskolák miatt egyébként is csak elviekben létező esélyegyenlőség elve. „A legkiválóbb, legfelkészültebb tanárok, akikből egyre kevesebb van, eddig sem igen használtak tankönyvet, hanem saját óravázlataik, anyagaik alapján tanítottak. És mindenki tudja, hogy ők a jól menő iskolákban koncentrálódnak.”