Kormányzati felkérésre mégis készült terv a Hajógyári-sziget déli részének hasznosítására, miután az állam visszaszerezte a területet az izraeli befektetőtől. A tervezetet a Magyar Kajak-Kenu Szövetség készíttette az egyik legnevesebb hazai városfejlesztési tervezőiroda bevonásával. A hvg.hu megszerezte a JövőSziget fantázianévre hallgató, 26 oldalas "hasznosítási előtervet", melynek további sorsáról az Orbán Viktor vezette Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság dönthet.

Több mint 8 hónapja annak, hogy a kormány az óbudai Hajógyári-sziget déli részén 4 milliárd forintért visszaszerezte azokat az ingatlanokat, melyek hasznosítási jogát 2006-ban értékesítette a Gyurcsány-kormány izraeli befektetőknek, akik egy nagy kaszinóközpontot létesítettek volna az "Álomszigetre". Ezzel gyakorlatilag köztulajdonba került a sziget minden négyzetmétere. Az ingatlanvásárlást elrendelő tavaly szeptemberi kormányhatározat (1663/2013.) egy „széleskörű aktív és passzív rekreációt elősegítő – elsődlegesen kulturális és sportcélú –" közösségi tér létrehozásáról rendelkezett. A hasznosítási koncepció kidolgozásával a miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízták meg – az ingatlanok megszerzésétől számított három hónapos határidővel.

 

Látványterv a Margit-sziget felől
©

Mint ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, az Álomsziget Kft. november 14-én keltezett levélben értesítette a területen telephelyet bérlő cégeket, hogy egy nappal később a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő  Zrt. birtokába kerül a terület, és hogy azonnali hatállyal felmondja a bérleti szerződéseket. A cégeknek három hónapos határidővel kellett kiköltözni, ez idén február 15-én járt le. A szerződés meghosszabbításáról egyik ügyfél esetében sem lehetett szó – annak, aki nem ment időre, a bérleti díj helyett használati díjat, az eredeti összeg dupláját kellett fizetnie.

 

A belső öböl. Itt gyalogoshíd és fedett kajak-kenu sprintpálya épülne.
©

Nagyon sürgős volt

Nagyjából a nagy kiköltöztetéssel egy időben járt le az a három hónap, amit Lázár János kapott arra, hogy valamiféle hasznosítási és fejlesztési koncepciót prezentáljon, de azóta sem került semmilyen tervezet napvilágra. A napokban azonban a hvg.hu birtokába került egy hasznosítási előterv, amelyet a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) és annak elnöke, az urbanisztikai és fejlesztéspolitikai szakemberként is ismert, építész végzettségű Baráth Etele megrendelésére készített a Város-Teampannon Kft. (A városrendezési tervezőirodát Koszorú Lajos építész vezeti, a cég az 1993-as megalakulása óta számos önkormányzatnak készített településfejlesztési, terület- és településrendezési terveket, egyebek mellett olyan nagy projektekbe bedolgozva, mint a belvárosi Budapest Szíve-program. Az Óbudai Hajógyári területfejlesztési előterve tavaly december 15-i keltezésű.)

6 részre osztja a 108 hektáros szigetet
©

A „JövőSziget” munkanévre hallgató, mindössze 26 oldalas fejlesztési koncepció nemcsak a kormányhatározatban szereplő, újonnan visszavásárolt területek hasznosítására tesz javaslatot, hanem megtervezi a teljes 108 hektárnyi Hajógyári-sziget rekreációs, nevelési és sportparkként elképzelt jövőjét. „Nem láttuk értelmét egy olyan terv elkészítésének, amely nem képes tágabb összefüggésekben gondolkodni” – magyarázta a hvg.hu-nak Baráth Etele, miért készítették el a sziget északi részének hasznosítási tervét is (ahol egyebek mellett a Sziget Fesztivált rendezik), miközben a kormányzat csak a déli területre adott megbízást.

Az MKKSZ elnöke a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy a kormányzattól tavaly októberben, tehát közvetlenül a visszavásárlást követően keresték meg, és december végi határidővel kértek tőle egy kész fejlesztési javaslatot. Baráth szerint ilyen rövid idő alatt nem lehet kiforrott és részletes terveket produkálni, ezzel indokolta például, hogy a dokumentumban nem szerepel, körülbelül mennyibe kerülne, "ha a terv egy az egyben megvalósulna". A tervezetet megrendelő kormányzat egyébként nem adott semmilyen iránymutatást az MKKSZ-nek, nem is támasztott elvárásokat az eredménnyel kapcsolatban, és tervezés munkadíját is az MKKSZ fedezte saját költségvetéséből.

 

Bejárat a Kis-szigetre
©

Baráthnak nincs tudomása arról, hogy az MNV Zrt, vagy a Miniszterelnökség más szervezeteket is felkért volna hasonló tervek elkészítésére, és őt is megleptük azzal, hogy az anyagukról érdeklődtünk. Az MKKSZ-t ugyanis, miután decemberben határidőre elküldték a hasznosítási előtervet a vagyonkezelőnek, csak idén márciusban keresték meg azzal, hogy „a tervezetet befogadták”, és az „az illetékes szaktárcák javaslataival kiegészítve” a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé kerül. (Ez utóbbi a fejlesztéspolitikai döntések előkészítéséért és meghozataláért felelős kormányzati szerv, elnöke a miniszterelnök, tagjai a miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzetgazdasági miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter.)

 

Baráth Etele
©
Azóta semmi hír a JövőSziget sorsáról, az MKKSZ elnöke szerint a közbejött országgyűlési választások miatt még el sem jutott az anyag a kormánybizottság asztalára.

„Mi nem egyedül szeretnénk kidolgozni a sziget részletes fejlesztési tervét. Azt javasoltuk, hogy a projektnek szerves résztvevői legyenek a nevelési, sport és népjóléti szakterületekkel foglalkozó szövetségek, állami intézmények és civil szervezetek” – mondta Baráth, aki még nem tudja, hogy a terveikből mennyi kerül be a hivatalos fejlesztési koncepcióba.

Milyen lenne a JövőSziget?

Az „JövőSziget” terv a dokumentum tanulsága szerint az MKKSZ Országos Vízi Turizmus és Sportfejlesztési Koncepciójával és a „Budapest 2030” – Hosszú távú Városfejlesztési Koncepcióval összhangban készült, és a vezetői összefoglalóban „keretjavaslatnak” nevezik a szerzői. A „Budapest 2030” koncepcióban valóban szerepel a Margitsziget és az Óbudai Hajógyári-sziget, mint „Szigetek” céltérség, „ahol a rekreáció, turizmus, minőségi zöldfelület-fejlesztés és funkcióbővítés megvalósítása szükséges”.

 

Elképzelt jövő
©

A szóban forgó dokumentum a 108 hektáros Hajógyári-szigetet két nagy szerkezeti egységre, a sűrűbben beépített, városiasabb, „intenzívebb használatú” déli, és a parkos, ligetes, erdős, „extenzívebb használatú” északi részre osztja. A 37 hektáros déli terület – amely nagyjából egybeesik a tavaly ősszel visszavásárolt 32 hektárral – tovább tagolódik három funkcionálisan különböző részre: a római emlékekre szervezett régészeti parkra, a reformkori Budapestet és a hajógyár történetét, valamint a vízgazdálkodást bemutató múzeumokra, illetve éttermekre, szórakozóhelyekre és irodákra.

A tervezet leghangsúlyosabb eleme a belső öböl és a délkeleti szigetcsúcs hasznosítási terve, amely egy „új kiépítésű sport- és rekreációs negyedet” szán a 12,2 hektáros területre. Ezek közül a legszembetűnőbb látványelem egy 250 méteres kajak-kenu sprintpálya, az öböl északi végén egy félkörívben kialakított vízi színpaddal. Az augusztusi szakági vb-n is kimagaslóan szereplő kajak-kenu sport ezzel egy fantasztikus létesítményhez juthatna, amelyet eredményei alapján valóban megérdemelne.

A belső öböl fölé az óbudai bejáró híd folytatásaként épülne egy gyalogoshíd, ami keresztül el lehetne érni a területrész főterét, a „Duna teret". Itt állnának a JövőSziget fedett sportlétesítményei – uszoda, wellness központ, sportegyesületi csarnokok, sportszimulátorok, labdajáték-komplexum, sportakadémiák és egészségközpont –, továbbá rendezvénytér, mini konferenciaközpont, illetve szállodák. A déli szerkezeti egységhez tartozóan a K-híd és a Kis-sziget között megmaradna a jelenlegi nagy befogadóképességű parkoló.

Lenne hely a Szigetnek is

Hajógyári-sziget 71 hektáros északi része, aminek legnagyobb részét a Sziget Fesztivál helyszínéül is szolgáló Május 9. park 46 hektárja teszi ki, a tervezet szerint kevesebbet változna a mai karakteréhez képest. Megmaradnának, de megújulnának a játszóterek, lenne szánkódomb és csúszdapark, az erdős, part menti zónákba pedig új kalandpark és extrém sportok űzésére alkalmas gyakorlópályák települnének. A Május 9. park törzsterülete megmaradna rendezvénytérnek, és bár a Sziget Fesztivállal a tervezet szövegében nem találkoztunk, Baráth Etele szerint az új koncepció nem veszélyezteti az indulása óta a Hajógyárin helyet kapó rendezvény jövőjét.

 

A Sziget Fesztivál ezentúl is itt lenne
©

További újdonság a tervezetben, hogy a sziget északi csücskébe az MKKSZ merész módon kiépítene egy 5,5 hektáros szabad strandot, mondván, a szigetcsúcson néhány év alatt megteremthetőek a fürdőzés feltételei. Másik új elem még a sziget eddigi hasznosításához képest, hogy a Nagy-Duna menti szakaszon elhelyezkedő parkrészeket bérbe adhatná a terület kezelője például esküvőkre, céges alkalmakra, találkozókra, civil rendezvényekre.

A Hajógyári-szigetnek a terv szerint ezen a részén többségében ingyenesen használható létesítmények lennének, mint szabadtéri foci-, tenisz-, streetball- és kosárlabdapályák.

A megújuló szigetet a terv szerint egy új építésű Árpád hídi lejáróról is meg lehetne közelíteni, a mostani Kis-szigetre vezető híd helyett az óbudai Fő térről egy új, kerékpáros-gyalogos híd vezetne a Vasarely Múzeum északi homlokzata magasságában a területre. A tervezet kalkulál még egy másik gyalogos-kerékpáros szárazföldi összeköttetéssel is, a nyugati, kisebb Duna-ág fölött a Graphisoft park, Záhony utca közelében.

Kérdéseinkkel megkerestük a Lázár János vezette Miniszterelnökséget és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt Zrt-t. Szerettük volna megtudni, hogy valóban volt-e ilyen megrendelés az MKKSZ felé, és a februárra ígért hivatalos hasznosítási tervek mennyiben egyeznek a birtokunkban lévő dokumentumban foglaltakkal, illetve mikorra várható a nyilvánosságra hozataluk. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Döntésre várnak a megmaradt bérlők

Fél évvel a sziget kiürítése után a Hajógyári szigeten öt céget még mindig az eredeti telephelyükön találtunk: egy designbolt, egy filmprodukciós stúdió, egy fitneszterem, egy golfklub és egy yachtklub az óta sem költözött ki, bár tavaly novemberben a szerződést egyikük kivételével mindegyikükkel felbontották. A Reebok CrossFit fitneszterem munkatársa arról tájékoztatott minket, hogy utolsó megkeresésünk óta sem bontott velük szerződést a vagyonkezelő, és az ígéretek szerint határozatlan ideig maradhatnak, mert a tevékenységük beleillik a hasznosítási koncepcióba. A biztos maradásra garanciát ők sem kaptak – nem tudni: hónapokat vagy éveket jelent-e a határozatlan idő. Azt nem kívánták nyilvánosságra hozni, hogy az eredeti vagy a megduplázott összegért bérlik-e a telephelyet.

 

A fitneszteremhez hasonlóan a Golf Tanya golfklub is a hely tervezett profiljába illő tevékenység miatt maradhat még a szigeten, de ők is dupla áron. „Nem sokáig tartható számunkra az a bérleti díj, amit jelenleg az MNV-nek fizetünk” – mondta a hvg.hu-nak egyik munkatársuk. Ezért is szeretnék minél hamarabb megismerni a végleges fejlesztési tervet, amiből kiderül, számol-e velük a kormányzat.

 

Egy üzlethelyiségnél több vesztenivalója van a Wiking Yachtklubnak is. Vezetője, Varga Miklós a hvg.hu-nak elmondta: a tulajdonosváltás óta levelezésben áll a Miniszterelnökséggel, és ígéretet kapott, hogy a tevékenységük specifikussága (ők üzemeltetik az egyetlen folyami üzemanyag töltőállomást a Dunának e szakaszán) és különleges helyigénye miatt valamilyen kompromisszumos megoldást találnak a cég számára, azonban Lázárék rendszeresen elodázzák a konkrét válaszadást. „Azóta fizetjük a dupla bérleti díjat, most pedig úgy próbáljuk csökkenteni a költségeinket, hogy a hajók javítását és tárolását átvinnénk a Népszigetre” – mondta Varga. A cég területe ezzel a felére csökkenne.

 

„Egyelőre még a Hajógyári-szigeten vagyunk, terveink szerint szeptember végén, október elején költözünk el. Sajnos ennyi ideig tartott mire megfelelő helyet találtunk” – írta megkeresésünkre válaszlevélben Rabb Sándor, a közel száz főt foglalkoztató filmprodukciós cég, a Digic Pictures Kft tulajdonosa. Ez idő alatt ők is a dupla bérleti díjat fizették.

 

©

 

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!