szerző:

Nem lesz olyan család Magyarországon, amelyik ne ütközne bele az internetadóba, ha azt jövőre valóban bevezetik. Mivel minden megkezdett gigabájt után fizetni kell, így pénzbe kerül, ha valaki hivatalos ügyben keresi fel a magyarorszag.hu oldalt, ha adóbevallást készít, esetleg csupán megnézi a gyereke jegyét az e-naplóban. És akkor nem beszéltünk még a vállalkozásokról, amelyeknek kötelező az online pénztárgépek használata. Összeszedtünk pár területet, ahol egyszerűen kikerülhetetlen lesz, hogy internetadót fizessünk.

Egyelőre nehéz értelmezni és logikát találni abban, hogy a kormány miért találta ki az internetadót. Gumicsontnak (azaz olyan ügynek, ami elfed egy másikat, és közvélemény helyette azon rágódik) elég erős. Nem lehet tudni azt sem, mennyi bevételt vár el tőle a kormány (az eredeti törvényjavaslat szerint ugyanis 200 milliárdos is lehet a bevétel, az NGM államtitkára viszont csak 20 milliárdról beszél), és hogy egyáltalán mire kell. Főleg úgy, hogy az internetadó szembe megy a kormány eddigi terveivel, ígéreteivel és céljaival, azaz a kabinet nem csak kommunikációs szempontból hozza magát nehéz helyzetbe. De lássuk, még mivel.

Előbb akartunk széles sávú netet mindenkinek, mint az EU

Évek óta halljuk: a kormány célja, hogy 2018-ra mindenki számára biztosítsa a széles sávú intenetet. Lázár János például egy évvel ezelőtt így fogalmazott: "...a széles sávú internetkapcsolat minden magyar háztartás számára versenyképességi szempontból és életminőség szempontjából kiemelt jelentőségű..." Annyira élen akarunk járni az internethasználatban, hogy bár az uniós célok 2020-ra írják elő, hogy a háztartások 50%-át 100 Mb/s letöltési irányú, és 100%-át 30 Mb/s letöltési irányú internetszolgáltatás igénybevételének lehetőségével kell ellátni, hogy ezt a kormány 2018-ra akarja elérni. Mint ahogy egyes városok is – joggal – jelentették be sikerként, ha például a főterükre ingyen wifit szolgáltatnak lakosaiknak.

Munka a Parlamentben
©

A jó egészségügyhöz internet kell

Ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyabbá váljon, az elektronikus megoldásoknak kulcsszerepük van – mondta tíz nappal ezelőtt a volt egészségügyi államtitkár egy olyan konferencián, ahol az e-egészségügy állt a középpontban. Merthogy az elmúlt négy évben a gyógyszergyárak megadóztatása és a kórházak államosítása mellett a központi téma az e-egészségügyre való átállás volt. Többmilliárdnyi uniós forrást költöttek el erre, és még Mikola István is, aki most (még) a külügyben dolgozik, azt mondta, hogy a népegészségügyi kihívásokra az egyik lehetséges válasz az e-egészségügy, ami amúgy Magyarországon még a többmilliárdos uniós forrás ellenére is gyerekcipőben jár.

Megéri majd háziorvosnak lenni – ez egy másik kormányzati nyilatkozat a napokból. Valószínűleg akkor még nem számolt az internetadóval az egészségügyi államtitkárság. Hiszen annak bevezetése a háziorvosokat is érinti, nem is kicsi mértékben. Jelenleg ugyanis netes kapcsolatban állnak az OEP-pel, leleteket küldenek és fogadnak. Az adóval viszont mindez többe fog kerülni, még ha  a kormány most több pénzt is akar adni az ágazatnak.

Mi egyszer startupnagyhatalom leszünk

Hat év alatt Budapest lesz a régiós startupközpont – jól hangzik, főleg, hogy a startupok többsége netes vállalkozás, és mindez az internetadó fényében biztosan meg is valósul. A kormány annyira meglovagolta az utóbbi egy évben a startupokat, (főleg, hogy a fontosabb ügyeket elvették a tárcától), hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumot átnevezhetnénk startupminisztériummá. Varga Mihály minden héten átad valamilyen ifjú, innovációs vállalkozói díjat, startupos adócsomagot ígér, vagy egyszerűen csak kijelenti:  innováció, fejlesztés és hozzáadott érték nélkül a magyar gazdaság nehezen juthat előre.

A MÁV új marketingfogása: az internet

Egyre többen használják a MÁV ingyenes wifi szolgáltatását a vonatokon és a vasútállomásokon – jelentette be a MÁV hurráközleményében a szombaton. 2013 óta ugyanis néhány vonalon 770 vasúti kocsiban már lehet ingyen netezni, az indulás óta már a nyolcmilliót is meghaladta a csatlakozások száma. A MÁV további fejlesztéseken is gondolkodik, kérdés, hogy kalkuláltak-e azzal, mennyi adófizetéssel jár majd.

Ingyenes internetezés a Nyugati pályaudvaron
©

Online pénztárgépek

Augusztus 31. óta már nincs pardon, a boltokban csak a NAV-hoz bekötött, ún. online pénztárgépek lehetnek. A kereskedőknek a jelenlegi árak alapján ez nettó 60 és 160 ezer forint közötti kiadást jelentett, amiben már benne van az igényelhető 50 ezer forintos állami támogatás is.

Ám ha jön az internetadó, ez akkor is további 60 ezer forinttal ugrik meg évente, ha végül mégis bevezetik a plafont az adóra, és ez cégeknél valóban ötezer forint lesz. Ha nem, akkor jóformán megjósolhatatlan, mennyiben fog ez fájni. Megúszni pedig ugyebár nem lehet, hiszen az adó is, az online pénztárgép is kötelező.

Sőt ugyanez vár a szolgáltatókra is: a tervek szerint például orvosokra, fodrászokra, taxisokra is az vár, hogy online pénztárgépet szerezzenek be, és így netadót fizessenek. 

E-napló, Neptun és társaik

Az iskolákban gyakorlatilag eltűntek az ellenőrzőfüzetek, a szülők már nem ezeket követelik a gyerekektől, csak belépnek a központilag ajánlott (és néha működésképtelen) vagy az iskolák által választott e-napló-rendszerbe, és nemcsak a jegyeket tudják meg, hanem órarendtől kezdve fogadóórákig, dicséretektől intőkig bármit megtudhatnak. Sőt több rendszeren keresztül közvetlenül is levelezhetnek a tanárokkal.

Varga Mihály internetadója azonban itt is közbeszól. Jövő januártól tehát a szülőknek vagy fizetniük kell a netforgalom után, hogy megtudják, milyen jegyet kapott a gyerekük az iskolában, vagy egyszerűen lemondanak erről, végül is majd csak lesz félévkor vagy év végén ez bizonyítvány. Hogy mindez mennyiben járul hozzá az oktatás színvonalának javításához, azt nyilván az NGM-ben kiszámolták.

De fizetniük kell ezután a forgalom után az egyetemistáknak is, akik tantárgyakat akarnak felvenni, illetve vizsgákra jelentkeznének, a Neptun és ehhez hasonló rendszerek ugyanis szintén csak online érhetők el.

 E-ügyintézés, NAV

A magyarorszag.hu kormányzati portál adatai szerint a legtöbben lakóhelyváltozásról szóló bejelentő lapot töltenek le innen, majd következik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezetteknek szóló adatbejelentő lap, tulajdoni lap hiteles másolata iránti kérelem, illetve autó vételét-eladását igazoló magánokirat. De használnak innen indulva e-építési naplót, ez kell az adó- és járulékbevalláshoz, miként magyarorszag.hu regisztráció kell ahhoz is, hogy később valaki a szintén a kormány által meghirdetett pályázatokon (például a mostanság éppen nagy családosoknak és nyugdíjasoknak kiírt) hűtőcsere pályázaton elinduljon. Utóbbiakra ugyanis más lehetőség nincs – csak az internet. Az e-ügyintézés keretében egyre többen adják le interneten az adóbevallásukat is, és ezt előszeretettel hangoztatja a NAV. Igaz, felületük nagyon bonyolult.

Nem erről volt szó
©

És ez még semmi. Lázár János ugyanis szeptemberben még arról beszélt, hogy az elektronikus ügyintézés ma nem jelent semmit, "egy lufi". Szerinte tulajdonképpen kevés ügyet lehet ma a magyar államnál elintézni. A következő négy évet alkalmasnak tartja arra, hogy technikailag és tartalmi szempontjából megpróbáljanak eredményeket elérni. Sőt fontosnak nevezte az állami eljárás díjának a csökkentését is.

Hát, ehhez képest Varga Mihály netadója éppenséggel az ellentétes irányba mutat: amint életbe lép, onnan már minden ügyintézés plusz adatforgalmat, ebből következően pluszterhet jelent a lakosságnak.

Kormány.hu

Fájdalom, de jövőre már kevesebben fogják látni Varga Mihályt, amint éppen újabb nagyszerű adókat jelent be. A nemzetgazdasági miniszter és a kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóját, ahol előállt az internetadó tervével, a kormány.hu élőben közvetítette. Csakúgy, mint jóformán az összes kormányzati médiaeseményt. De a jövőben pénzbe kerül majd a rajongás is Orbán Viktorért – a kormányfő oldalán ő vagy a stábja rendszeresen oszt meg képeket, videókat különböző eseményekről, ahol megjelent. Pénzért a jövőben is megnézhető!

És amiről elveheti a reflektorfényt
Az internetadó gumicsontként is értelmezhető, egyre több legalább annyira fontos ügyről és adóemelést homályosít el.
1. Kitiltási botrány: csütörtöktől kedden 14 óráig az utcán, a buszmegállókban is azt találgatták, hogy milyen kormányzati tisztviselők lehetnek az USA-ból kitiltottak listáján. Az Egyesült Államok intézményesült korrupcióról tud.
2. Bármire kivethető adó: ha nem lenne internetadó, akkor a közvélemény rágódhatna azon is, hogy mostantól az önkormányzat bármire kivethet adót, amire csak akar. Így ha kedve van, szedhet pénzt a kerékpárutak után, a járdák után, az ajtók vagy az ablakok után
3. Brutálisan megadóztatják a cafeteriát is.
4. Különadót vetnek ki a befektetési alapokra.
5. Megadóztatják a szappant és egyéb tisztálkodási eszközöket is.