szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem titok immár, hogy a magyar állam nagy vonalakban mit vár amerikai lobbistáitól – és hogy költ el négy év alatt 1,4 milliárd forintot erre a célra. A Huffington Post által közzétett dokumentum szerint, a lobbitevékenységgel megbízott SLI Group LLC-nak mára már létre kellett hoznia adatbázisokat, döntéshozói térképeket, amolyan Who is who?-t az amerikai politikacsinálókról. És ez csak az első hónap vállalása, a megbízás 2017. április 30-ig érvényes.

2014. október 4-én a Napi számolt be először arról, hogy a Századvég vezette konzorcium nyerte el azt az 1,4 milliárd forintos összértékű közbeszerzést, amelynek célja Magyarország érdekeinek amerikai érdekképviselete. Azaz lobbizás, az amerikai közélet és politikusok befolyásolása, amely feladatra korábban egy Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszterhez köthető konzorcium kapott négy hónapos megbízást.

Lázár a háttérből szervezkedik?
Túry Gergely

A Huffington Posthoz eljutott a századvéges konzorcium (azaz a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, az SLI Group LLC, a Liberty International Group LLC) és a Miniszterelnökség között kötött szerződés szövege, amely részletesen kitér a megbízott feladataira, illetve azok ütemezésére.

Beindul a háttérgépezet

A szerződés az amerikai törvényi szabályozás miatt szükséges dokumentummal indul, amely regisztrálja, hogy a megbízott fél, az SLI Group LLC a magyar kormány képviseletében jár el, közelebbről Lázár János megbízásából. A megbízás 2014. október 31-étől lép hatályba, az amerikai céget Connie Mack IV képviseli, akit a Huffington Post-ra hivatkozva immár a Wikipedia is Orbán hivatalos amerikai képviselőjének nevez meg. A lobbitevékenység regisztrációja 2017. április 30-ig érvényes. Az  SLI Group LLC a magyar Miniszterelnökségnek dolgozik, és nyújt kormányzati kapcsolati szolgáltatásokat, melyeket a dokumentum melléklete részletez.

Az első mellékletből kiderül, hogy a megbízás célja a „magyar kormány döntéseiből következő politikai üzenetek artikulációja” a különböző amerikai politikai szervezetek felé (kongresszus, kormányzat, média, egyéb befolyásos szervezetek stb.). Illetőleg a magyar kulturális, politikai, gazdasági értékek és érdekek képviselete és érdekérvényesítés, lobbitevékenység az USA-ban és Kanadában, valamint a magyar kormány (a szerződésben "Magyar Kormány") részére nyújtott külpolitikai, gazdasági és kommunikációs tanácsadás.

Közelebbről:

1, stratégiai tanácsadás, amelynek része feltérképezni a Magyarországnak fontos döntéshozókat (személyek és intézmények), adatbázist építeni, tanácsot adni az érdekérvényesítés javasolt módszereire, technikáira, speciálisan amerikai prioritások, nemzeti ügyek beazonosítása, követése, tanácsadási anyagok elkészítése, érdekképviseleti stratégia kidolgozása, érdekképviselet és érdekérvényesítés, részvétel, reprezentáció fontos eseményeken, média-adatbázis létrehozása és frissítése.  2, Kommunikáció és PR, 3, Kapcsolatépítés.

A szerződéskötéstől kezdve egy hónapon belül az adatbázisoknak, döntéshozói térképeknek el kell készülniük (vagyis ennek gyakorlatilag mára már kész kellene lenniük - szerk.), a második hónap végére kész a kommunikációs, kapcsolatépítési és érdekképviseleti stratégia, valamint megindul a médiafigyelés. Majd a harmadik hónap végére megindul a „kapcsolati és támogatói háttérrel a kapcsolatfelvétel”, rendszeres kapcsolat indul be a média képviselőivel, megkezdődik a tényleges érdekképviseleti és érdekérvényesítési munka, azaz a lobbizás.

A dokumentumot magyar részről szeptember 3-i dátummal, az SLI részéről pedig október 21-gyel jegyzik a felek. Azaz januárra már dübörögni, mi több, lázasan zakatolni fog a magyar lobbigépezet.

A lobbitevékenység konkrét lépéseit a szerződés egyébként lényegében üzleti titoknak minősíti. A VII-es pont alapján a minősített adatot képező információkon kívül a felek nem jogosultak bizalmas adatok átadására vagy nyilvánosságra hozására. Ami kivételt képez: a szerződés szereplői, tartalma és az ellenszolgáltatás mértéke, illetve azok a rendelkezések, amelyeket a megbízónak, azaz a magyar államnak jogszabályi kötelessége nyilvánosságra hozni.

Erre menne 1,4 milliárd
AFP / Jim Watson

Valódi esély vagy pazarlás?

A szolgáltatást összesen 1,4 milliárd forintért (négy évig havi 28 340 000 forint plusz áfa összegért) nyújtja a konzorcium. Felfoghatjuk úgy is, hogy ezek szerint alaphangon ennyibe kerül Magyarországnak a keleti nyitás politikája, az EU-ból való kikacsintgatás, az illiberális állam koncepciója, a civilek vegzálása stb. lépések kommunikációs korrekciója, amelyek az amerikai-magyar kapcsolatok megromlásához vezettek.

És persze ezzel a lobbitevékenységgel semmi sincs garantálva: sőt, ha a kormány nem lép erőteljesen és látványosan (ahogy az amerikai ügyvivő írta egy Twitter-bejegyzésében nem csak szavak, hanem tevékenység is lesz), akkor ez is csak kidobott pénz lesz az ablakon. A  Huffington Post kongresszusi forrásai szerint a törvényhozók egyébként még mindig információkat gyűjtenek, hogy a következő amerikai lépéseket megalapozzák.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!