szerző:
hvg.hu

Összesen nyolc egyetemi, főiskolai képzés alakulna át, vagy szűnne meg a jövőben a hírek szerint, így a kommunikáció mellett veszélyben van az andragógiai képzés és az informatikus könyvtáros is. A felsőoktatási államtitkárság egyelőre nem cáfolt érdemben, március végén derülhet ki, mik a terveik. Az Oktatói Hálózat azt várja, terítse ki a lapjait a kormány. Úgy tűnik, ez az újabb állomása a "romkocsmákban merengő bölcsészek" ellen vívott harcnak.

Még mindig nem lehet tudni semmi biztosat arról, hogy a kormány mit akar pontosan nyolc szakkal köztük a kommunikáció-képzéssel: csak az állami támogatást akarják teljes egészében megszüntetni, vagy az egész akkreditációt.

Az Emberi Erőforrás Minisztérium ugyanazt a sablonnyilatkozatot küldi bármilyen megkeresésre, mióta az eduline megírta, arról tájékoztatták a dékánokat, hogy megszűnhet a kommunikációs képzés a felsőoktatásban, és legfeljebb a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet ilyen szak. "A minisztérium megbeszélésein nem kerültek szóba intézményi meghirdetési kérdések, vagyis sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, sem egyetlen más intézmény neve nem hangzott el", illetve "Az egyes szakokon igénybe vehető ösztöndíjas helyek száma pedig semmiféle összefüggésben nincs a képzési szerkezet átalakítását célzó egyeztetésekkel, így szerintük minden ezzel kapcsolatos híresztelés pusztán hangulatkeltés".

Pedig egyre több, a hvg.hu által is megkérdezett egyetemi vezető ismeri el, hogy valóban volt egyeztetés a dékánok és az Emmi között, ahol elhangzott, hogy az állam több alap- és mesterszakot (melyeket bizonyos mutatók alapján marginálisnak gondol) megszüntetne vagy átalakítana, amire a dékánok túlnyomó többsége úgy reagált, hogy jobb lenne, ha megmaradnának. A végleges döntés március végére várható.

Ezek a halálra ítélt szakok?

Hogy milyen szakokra gondolt a kormány, eddig nem lehetett tudni, de Oktatói Hálózat által kiadott közlemény nyolc szakot említ: kultúratudomány MA, kommunikáció- és médiatudomány BA, nemzetközi tanulmányok BA, társadalmi tanulmányok BA, informatikus könyvtáros MA, andragógia BA, a magyar mint idegen nyelv szak, továbbá a környezettan BSc szak.

Előadás az egyik budapesti főiskolán
©

A szervezet szerint e szakok nemcsak hogy nem korszerűtlenek, hanem kimondottan a jövő szakjai, amelyek fontosak a tudásalapú információs társadalom, a kreatív gazdaság és a rugalmas felnőttkori tanulás feltételeinek megteremtésében. A természettudományi szakok közül pedig éppen az került veszélybe, amely kifejezetten a globális környezeti problémák feltárására készíti fel a jövő nemzedéket.

Az Oktatói Hálózat felszólítja a felsőoktatási kormányzatot, hogy tervei mellett tegye nyilvánossá az azokat előkészítő tanulmányokat is, valamint nyilatkozzon arról, miként kívánja érdemben bevonni az érintetteket a már korábban akkreditált képzések megszüntetéséről szóló vitába. E kérdések fő szakmai fóruma ugyanis az egyetem és a független Magyar Akkreditációs Bizottság.”

Bölcsészek, ne merengjetek!

A nem műszaki irányú szakok ellen évek óta visel hadat a kabinet. Az Orbán-kormány már 2010-ben az oktatás átalakítását célozta meg, így nekiálltak a köznevelés és a felsőoktatás reformjának, ami tulajdonképpen forráselvonást jelentett az olyan szakokról, amelyek a kormányzat szerint nem piacképesek. A miniszterelnök és az éppen aktuális oktatási államtitkár ugyanis két fő célt és érvet hangoztatott: nem kell annyi egyetemista, mivel sokan el sem végzik a megkezdett szakot, és ott álnak szakma nélkül, vagy olyat tanulnak, ami nem kell a Magyarországra települt gyáraknak, ergo munkanélküliek lesznek.

A Matolcsy György nevéhez fűződő Széll Kálmán-tervben már megfogalmazták, hogy a munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő képzési struktúrát alakítanak ki, azokat a képzéseket, amelyekkel nem lehet elhelyezkedni, az állam nem finanszírozza, a hiányszakok esetében azonban kiemelt támogatásra lehet számítani. Mindezzel elsősorban a bölcsészkaroknak üzentek hadat, Matolcsy a konvergeciaprogram ismertetésekor például jelezte, hogy a cél az, hogy a műszaki és természettudományos képzésben részt vevők aránya a ciklus végére a kétszeresére nőjön.

Ezután megindult az a kommunikációs háború, amiben a kormányzat próbálta meg bebizonyítani, a bölcsész diploma értéktelen, az oktatáskutatók meg tanulmányokat lobogtattak, hogy a válság után sem lett több diplomás munkanélküli, azaz a bölcsészek is el tudtak helyezkedni, csak itt végzettek többfelé szóródnak a munkaerőpiacon.

A kormány azonban ezt nem akarta meghallani, a felsőoktatás átalakítása mellett a szakképzési reformnak is hozzálátott, hogy kétkezi munkásokat képezzen a diplomások helyett. A bölcsészképzésről pedig Orbán az azóta szállóigévé vált "romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokról” beszélt 2012-ben. Meg hogy "Magyarország jövője a mérnöki világ irányában található, ezért kell a legtöbb diákot állami képzésben a műszaki, informatikai képzés felé terelni".

És ennek néhány hónap múlva alaposan nekiláttak, a legnépszerűbb 16 szakról így a kommunikáció szak finanszírozásából is ki akart vonulni az állam, és többek között emiatt az év végén folyamatossá váltak a diáktüntetések. A kormány ugyan próbált tárgyalni, de a diákok ellenálltak, így végül az eredeti koncepciótól visszahátráltak, több ponton is engedtek, és maradtak államilag támogatott képzések a népszerű szakoknál is. Igaz, a kormány központilag határozta meg a bejutáshoz szükséges ponthatárokat, Orbán Viktor pedig elvárta, olyan magasra tegyék a lécet, amit nem tudnak átugrani.

A bölcsészek inkább merengnek tovább, és fizetnek

A 2006 óta slágerszaknak számító kommunikáció és médiatudomány az intézkedés előtt a negyedik legnépszerűbb alapképzés volt, azonban a rendkívül magas ponthatár miatt (470) a szak a 24. helyre csúszott vissza. Ezt júliusban 455-re voltak kénytelenek változtatni, különben nem jutott volna be elég diák – végül 25 állami ösztöndíjas elsőéves kezdhette el tanulmányait, több mint ötszázan fizetős helyet szereztek. 2014-ben is ezt a 455-ös ponthatárt kellett elérnie a tanulóknak, ha állami helyet szerettek volna. 2014-ben 1984-en jelentkeztek erre a képzésre, és mindössze 41 állami helyet osztottak ki.

A „kiegyezést” követően sem adta fel a kormány eredeti terveit, a humánszakok továbbra is az üldözendő képzések között maradtak. Hoffmann Rózsa felsőoktatási utódja, Klinghammer István például azt mondta egy 2013-as interjúban: „Azokat a szakokat támogatni és preferálni kell, amelyek valamilyen módon értéktermelők. A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak.”

Aztán a 2014-es választás után érkezett a felsőoktatás élére Palkovics László, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék vezetője, és ő is hamar tisztázta, nem a bölcsészek világának nagykövete – egy kollégája úgy jellemezte őt az eduline-nak "mindig is műszaki területen mozgott, nem sok információja van arról, milyen eredményeket tudnak felmutatni a bölcsészeti, a társadalomtudományi, vagy éppen a jogi karok".

Palkovics még azt is mondta: "Egy dolgot nem szabad elkövetni: azt, hogy az állam olyan diplomát finanszírozzon, amivel az illető utána a munkaerőpiacnak a kettővel alacsonyabb szintjén helyezkedjen el. Ugye ismeri a viccet: „Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztől? ­ – Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?”"

A valóságot persze azóta sem veszik figyelembe: a bölcsészek körében 79%-os a foglalkoztatottság a KSH 2011-13-as felmérései alapján, és a bölcsész-műszaki végzettségűeknek 15-15%-a dolgozik olyan munkakörben, amihez nem kellene diploma, ahol túlképzettnek minősül.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!