szerző:
hvg.hu

Összesen nyolc egyetemi, főiskolai képzés alakulna át, vagy szűnne meg a jövőben a hírek szerint, így a kommunikáció mellett veszélyben van az andragógiai képzés és az informatikus könyvtáros is. A felsőoktatási államtitkárság egyelőre nem cáfolt érdemben, március végén derülhet ki, mik a terveik. Az Oktatói Hálózat azt várja, terítse ki a lapjait a kormány. Úgy tűnik, ez az újabb állomása a "romkocsmákban merengő bölcsészek" ellen vívott harcnak.

Még mindig nem lehet tudni semmi biztosat arról, hogy a kormány mit akar pontosan nyolc szakkal köztük a kommunikáció-képzéssel: csak az állami támogatást akarják teljes egészében megszüntetni, vagy az egész akkreditációt.

Az Emberi Erőforrás Minisztérium ugyanazt a sablonnyilatkozatot küldi bármilyen megkeresésre, mióta az eduline megírta, arról tájékoztatták a dékánokat, hogy megszűnhet a kommunikációs képzés a felsőoktatásban, és legfeljebb a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet ilyen szak. "A minisztérium megbeszélésein nem kerültek szóba intézményi meghirdetési kérdések, vagyis sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, sem egyetlen más intézmény neve nem hangzott el", illetve "Az egyes szakokon igénybe vehető ösztöndíjas helyek száma pedig semmiféle összefüggésben nincs a képzési szerkezet átalakítását célzó egyeztetésekkel, így szerintük minden ezzel kapcsolatos híresztelés pusztán hangulatkeltés".

Pedig egyre több, a hvg.hu által is megkérdezett egyetemi vezető ismeri el, hogy valóban volt egyeztetés a dékánok és az Emmi között, ahol elhangzott, hogy az állam több alap- és mesterszakot (melyeket bizonyos mutatók alapján marginálisnak gondol) megszüntetne vagy átalakítana, amire a dékánok túlnyomó többsége úgy reagált, hogy jobb lenne, ha megmaradnának. A végleges döntés március végére várható.

Ezek a halálra ítélt szakok?

Hogy milyen szakokra gondolt a kormány, eddig nem lehetett tudni, de Oktatói Hálózat által kiadott közlemény nyolc szakot említ: kultúratudomány MA, kommunikáció- és médiatudomány BA, nemzetközi tanulmányok BA, társadalmi tanulmányok BA, informatikus könyvtáros MA, andragógia BA, a magyar mint idegen nyelv szak, továbbá a környezettan BSc szak.

Előadás az egyik budapesti főiskolán
©

A szervezet szerint e szakok nemcsak hogy nem korszerűtlenek, hanem kimondottan a jövő szakjai, amelyek fontosak a tudásalapú információs társadalom, a kreatív gazdaság és a rugalmas felnőttkori tanulás feltételeinek megteremtésében. A természettudományi szakok közül pedig éppen az került veszélybe, amely kifejezetten a globális környezeti problémák feltárására készíti fel a jövő nemzedéket.

Az Oktatói Hálózat felszólítja a felsőoktatási kormányzatot, hogy tervei mellett tegye nyilvánossá az azokat előkészítő tanulmányokat is, valamint nyilatkozzon arról, miként kívánja érdemben bevonni az érintetteket a már korábban akkreditált képzések megszüntetéséről szóló vitába. E kérdések fő szakmai fóruma ugyanis az egyetem és a független Magyar Akkreditációs Bizottság.”

Bölcsészek, ne merengjetek!

A nem műszaki irányú szakok ellen évek óta visel hadat a kabinet. Az Orbán-kormány már 2010-ben az oktatás átalakítását célozta meg, így nekiálltak a köznevelés és a felsőoktatás reformjának, ami tulajdonképpen forráselvonást jelentett az olyan szakokról, amelyek a kormányzat szerint nem piacképesek. A miniszterelnök és az éppen aktuális oktatási államtitkár ugyanis két fő célt és érvet hangoztatott: nem kell annyi egyetemista, mivel sokan el sem végzik a megkezdett szakot, és ott álnak szakma nélkül, vagy olyat tanulnak, ami nem kell a Magyarországra települt gyáraknak, ergo munkanélküliek lesznek.

A Matolcsy György nevéhez fűződő Széll Kálmán-tervben már megfogalmazták, hogy a munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő képzési struktúrát alakítanak ki, azokat a képzéseket, amelyekkel nem lehet elhelyezkedni, az állam nem finanszírozza, a hiányszakok esetében azonban kiemelt támogatásra lehet számítani. Mindezzel elsősorban a bölcsészkaroknak üzentek hadat, Matolcsy a konvergeciaprogram ismertetésekor például jelezte, hogy a cél az, hogy a műszaki és természettudományos képzésben részt vevők aránya a ciklus végére a kétszeresére nőjön.

Ezután megindult az a kommunikációs háború, amiben a kormányzat próbálta meg bebizonyítani, a bölcsész diploma értéktelen, az oktatáskutatók meg tanulmányokat lobogtattak, hogy a válság után sem lett több diplomás munkanélküli, azaz a bölcsészek is el tudtak helyezkedni, csak itt végzettek többfelé szóródnak a munkaerőpiacon.

A kormány azonban ezt nem akarta meghallani, a felsőoktatás átalakítása mellett a szakképzési reformnak is hozzálátott, hogy kétkezi munkásokat képezzen a diplomások helyett. A bölcsészképzésről pedig Orbán az azóta szállóigévé vált "romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokról” beszélt 2012-ben. Meg hogy "Magyarország jövője a mérnöki világ irányában található, ezért kell a legtöbb diákot állami képzésben a műszaki, informatikai képzés felé terelni".

És ennek néhány hónap múlva alaposan nekiláttak, a legnépszerűbb 16 szakról így a kommunikáció szak finanszírozásából is ki akart vonulni az állam, és többek között emiatt az év végén folyamatossá váltak a diáktüntetések. A kormány ugyan próbált tárgyalni, de a diákok ellenálltak, így végül az eredeti koncepciótól visszahátráltak, több ponton is engedtek, és maradtak államilag támogatott képzések a népszerű szakoknál is. Igaz, a kormány központilag határozta meg a bejutáshoz szükséges ponthatárokat, Orbán Viktor pedig elvárta, olyan magasra tegyék a lécet, amit nem tudnak átugrani.

A bölcsészek inkább merengnek tovább, és fizetnek

A 2006 óta slágerszaknak számító kommunikáció és médiatudomány az intézkedés előtt a negyedik legnépszerűbb alapképzés volt, azonban a rendkívül magas ponthatár miatt (470) a szak a 24. helyre csúszott vissza. Ezt júliusban 455-re voltak kénytelenek változtatni, különben nem jutott volna be elég diák – végül 25 állami ösztöndíjas elsőéves kezdhette el tanulmányait, több mint ötszázan fizetős helyet szereztek. 2014-ben is ezt a 455-ös ponthatárt kellett elérnie a tanulóknak, ha állami helyet szerettek volna. 2014-ben 1984-en jelentkeztek erre a képzésre, és mindössze 41 állami helyet osztottak ki.

A „kiegyezést” követően sem adta fel a kormány eredeti terveit, a humánszakok továbbra is az üldözendő képzések között maradtak. Hoffmann Rózsa felsőoktatási utódja, Klinghammer István például azt mondta egy 2013-as interjúban: „Azokat a szakokat támogatni és preferálni kell, amelyek valamilyen módon értéktermelők. A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak.”

Aztán a 2014-es választás után érkezett a felsőoktatás élére Palkovics László, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék vezetője, és ő is hamar tisztázta, nem a bölcsészek világának nagykövete – egy kollégája úgy jellemezte őt az eduline-nak "mindig is műszaki területen mozgott, nem sok információja van arról, milyen eredményeket tudnak felmutatni a bölcsészeti, a társadalomtudományi, vagy éppen a jogi karok".

Palkovics még azt is mondta: "Egy dolgot nem szabad elkövetni: azt, hogy az állam olyan diplomát finanszírozzon, amivel az illető utána a munkaerőpiacnak a kettővel alacsonyabb szintjén helyezkedjen el. Ugye ismeri a viccet: „Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztől? ­ – Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?”"

A valóságot persze azóta sem veszik figyelembe: a bölcsészek körében 79%-os a foglalkoztatottság a KSH 2011-13-as felmérései alapján, és a bölcsész-műszaki végzettségűeknek 15-15%-a dolgozik olyan munkakörben, amihez nem kellene diploma, ahol túlképzettnek minősül.