szerző:
Bogár Zsolt - Mizsur András
Tetszett a cikk?

Az állami szerepvállalás bújtatott erősítésével folyik a profi sport "simicskátlanítása". Az MVM Veszprém már eddig is gyanúsan többre vitte, mint amit hivatalos költségvetése megengedne, a Balaton promotálásával a jelenlegi szint megtartását támasztaná meg a kormány. A jégkorongszövetség élén pedig az az Andy Vajna veheti át a Közgép vezére lemondása után csak ideiglenesen betöltött elnöki pozíciót, aki megvásárolta a TV2-t – már amennyiben Simicska Lajos be nem előzte.

Andy Vajna (saját állítása szerint a TV2 új tulajdonosa) filmügyi kormánybiztos is szóba került a Magyar Jégkorongszövetség megüresedett elnöki posztjára, tudta meg a hvg.hu. Az előző elnök, Németh Miklós, a Közgép vezére májusban köszönt le, azóta id. Kovács Csaba szakmai alelnök vezeti megbízott elnökként a jéghokiszövetséget, a tisztújítás még az ősszel várható.

Vajna mellett eddig Soltész Miklós (KDNP) egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkárt, Cser-Palkovics Andrást (Fidesz), Székesfehérvár polgármesterét, valamint Such Györgyöt, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatóját, a Kanadai–Magyar Hokiklub elnökét tartották esélyesnek. Vajna a felsoroltakkal szemben olyan személy, akinek nemcsak erős kormányzati támogatottsága van, hanem üzleti érdekeltségei és kapcsolatrendszere révén képes nem állami pénzeket is mobilizálni a sportág számára.

MTI / PAP / Stanislaw Rozpedzik

Tudomásunk szerint Németh is azért döntött önként a távozása mellett, mert azt látta, Közgépnek és a vállalathoz kötődő beszállítói rendszernek az állami megrendelések megszűntével nem lesz akkora bevétele, hogy abból – a sportcélú támogatásokra nyújtott társasági adókedvezményt (tao) kihasználva – elvárt mennyiségű támogatást tudjon becsatornázni a sportágnak. Ez egy évben százmilliós nagyságrendet, 500 és 1 milliárd forint közötti összeget tett ki.

Vajnát hívták, nem vállalja

Cikkünk megjelenése után Andy Vajna sajtóirodáján keresztül a következő üzenetet juttatta el szerkesztőségünkbe: "Valóban felkérték, vállalja el a Magyar Jégkorong Szövetség elnöki tisztségét, a megtisztelő felkérést azonban nem fogadta el tekintettel arra, hogy egyéb elfoglaltságai miatt nem tudna elegendő időt fordítani erre a fontos feladatra."

A Veszprém nehéz eset

Míg a jéghoki „simicskátlanítása” önkéntes visszavonulással ment végbe, a veszprémi férfi kézilabda esetében, ahol rekordbajnok, Final Four-döntős a csapat, ez korántsem ilyen egyszerű történet. Ugyan az MVM-Veszprémnél (illetve a klubot működtető MVM Veszprém Kézilabda Zrt.-nél) sem visel Simicska Lajos semmilyen formális posztot, gyakorlatilag úgy viselkedett, mint egy veszprémi Florentíno Pérez vagy Roman Abramovics: mint ahogy arról a Magyar Narancs riportja is beszámolt. A hazai meccseken övé volt a központi VIP-páholy, és az ő kívánságait leste a két társelnök, Fonyó Károly (csütörtök ótasaját bevallása szerint szintén a TV2 tulajdonosának üygvezetője), Simicska bizalmasa, aki a zrt. pénzügyeit intézte, valamint Kálomista Gábor, aki Marian Cozma halálakor került közel a csapathoz, és a médiával is ő állt kapcsolatban.

Simicska veszprémi kötődését jelzi, hogy tavaly ősszel belengette, elindul a Navracsics Tibor lemondása miatt megüresedett országgyűlési helyre kiírt idén februári időközi választáson. Erre végül nem került sor, de Budapestnek mégis hátat fordított, iskolás korú fiát idén már egy veszprémi iskolába íratta, és a város központjában újíttatott fel a családjának egy patinás ingatlant. Mint ahogy arról a HVG-ben is írtunk, szeptember végén a fővárosi önkormányzat szerződést bontott a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel, valamint kötelezte a céget, hogy egy hónapon belül bontson el minden hirdetőoszlopot.

Túry Gergely

Bár ezt a sajtó egyszerűen a Simicska Lajos elleni támadássorozat újabb lépésének tudta be, a lépés levezethető a kézilabdasportban végbemenő változásokból is. A korábbi elnököt, a szakmai berkekben súlytalannak tartott Vetési Ivánt 2011-ben a veszprémi lobbi juttatta az elnöki székbe (állítólag Navracsics Tibor bizalmasa volt), de Nagy László hazahozatala érdekében már sokkal nagyobb erők mozdultak meg a Fideszen belül. A barcelonai rekordigazoláshoz kapcsolódott az MKB Veszprém üzleti-sportszakmai léptékváltása is, amely végül a tavalyi Final Four-szereplésben csúcsosodott ki. A felépítményben fontos szerepe lett a Balatonhoz-Veszprémhez egyaránt kötődő Simicska–Kálomista-párosnak, illetve a háttérembernek, Fonyó Károlynak.

Balatonnál sej, haj de jó

Míg a Közgép piacának ellehetetlenítése a jégkorongszövetségben egyszerű képletet teremtett, Vetési lemondása, majd Kocsis Máté fideszes polgármester megválasztása a kéziszövetség élére, nem késztette meghátrálásra Simicskáékat. Pedig előbb az állami tulajdonba került MKB vonta vissza a profi csapat támogatását (az elmúlt tíz évben kétmilliárdot adott a klubnak), majd kiderült, az MVM sem lesz az új szezonban a csapat mezszponzora.

Az elmúlt két hétben viszont két fontos dolog is történt: a szövetség magához vonta az állami társaságoktól érkező támogatások elosztásának jogát, ami még az erősen átpolitizált és központilag vezérelt sportgazdasági környezetben is példátlan megoldás, majd jött a Mahir Cityposter Kft.-vel kapcsolatos bejelentés. Ez utóbbinak fele-fele arányban az Euro-AWK Kft., Fonyó Károly cége, valamint a Mahír Kereskedő Zrt., Simicska médiabirodalmának egyik pénzgyára, a tulajdonosa. Csak, hogy mindenki értse: az állam kitette az asztalra, hogy ő mit tud beletenni a kézisportba, majd odamutatott a jelentős részben szintén állami pénzen felhizlalt cégek képviselőinek, akik Veszprémben a legnagyobb befolyással bírtak, hogy most ti jöttök.

Kovács Anikó MTI

Már eddig is megkérdőjelezhető volt, hogy miért ad az állam akár a tulajdonában lévő cégeken keresztül is pénzt a profi versenysport működtetésére. Az még inkább, hogy egyes esetekben miért fizeti a nagyobbik részt. (Nagyon fontos elkülöníteni, hogy itt nem infrastuktúrafejlesztésről vagy az utánpótlás-támogatásáról beszélünk – a szerk.). Az állam zavarát jelzi, maga is érzi, hogy kilóg a lóláb. Erre utal, hogy az MVM mezszponzorként való visszatérése mellett a kézicsapat ezentúl a Balatont is reklámozni fogja: az indok valami hasonló, mint a Forma–1 állami támogatása esetében, még ha az nem is teljesen látszik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium milyen csatornán keresztül száll be. De míg a Forma-1.nek köszönhetően milliárdos nézettséggel és azonnali turisztikai bevételekkel számolhatunk a verseny közvetlen hatásaként, a Final Fourdöntő televíziós nézettségének hatása (a döntőt 2010 óta Kölnben rendezik, tehát még csak Magyarországra se jön) lemérhetetlen.

A magyar csoda

Az MVM Veszprém valós költségvetését tekintve ma akkora, amit, bármennyire is fájó, piaci alapon nem tudna kitermelni. Az európai elitbajnokságok, illetve a Final Four négyes döntőjének legjobb csapatai, német, francia és spanyol klubok költségvetései rendre 6 és 9,5 millió euró között konvergálnak. A topjátékosok fizetése 20-25 ezer eurótól indul havonta. Az MKB Veszprém Kézilabda Zrt. tavalyi árbevétele 1,27 milliárd forint volt (nagyjából 4 millió euró) volt, ami egy német középcsapat büdzséje. Ennyiből nem lehet ezen a szinten versenyképesnek lenni vagy nincs minden pénz kirakva az asztalra. Márpedig sztárokkal teletűzdelt gárda a szerződtetett szakmai teammel joggal aspirál Európa négy legjobb férfi kézilabdacsapata egyikének helyére. A klubok költségvetései nehezen hasonlíthatóak össze, mert mindenütt vannak bújtatott támogatások – kizárt, hogy a Veszprém költségvetése ne ilyen legyen. Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy Magyarország a jelenlegi fejlettségi szintjével férfi vonalon Final Four-résztvevőt tud felmutatni, miközben még a legnépszerűbb kézilabda csapata, az MVM Veszprém esetében is elhanyagolhatók az eladott jegyekből vagy a merchandisingból származó bevételek, és a kereskedelmi televíziózásban a főműsoridőben még a tematikus csatornákon is csak a topmeccsek eladhatóak - a futballhoz képest jóval kevesebb pénzért.

Kocsis Máté, az MKSZ elnöke a sportágfejlesztés köntösébe öltöztette a MVM Veszprém történetében beköszönő rendszerváltást. Tehát nemcsak a klubok állami finanszírozását központosítják, hanem elindítanának egy méretében felelőtlennek tűnő csarnoképítési programot: 60 kisebb csarnok épülne országszerte, és mellettük még jó néhány nyolcezres nagyobb. Ha hozzávesszük, hogy a stadionok mellett ezres nagyságrendben épültek műfüves focipályák az országban, melyek fenntartására, karbantartására, későbbi felújítására semmilyen rendszerszintű megoldás nincs, akkor elképzelhetjük azt a szituációt, hogy a helyi politika milyen nyomás alá fogja helyezni a központi kormányzatot, ha ehhez még hozzájönnek a kézis létesítmények - és egy nap elzárják a pénzcsapot. Jól látszik, az Orbán-kormány a profi sportban is évtizedekre előre ráállította a szereplőket egy olyan pályára, amiről nehéz lesz letérni.

Visszatérve a jégkorongra: ez a sportág megmutatta, hogyan lehet szerves építkezéssel, szívós munkával eredményeket elérni. Ha az A-csoportba jutástól elvakítva a hokiban is túlterjeszkedik az állam, akkor ott is nagy pofáraesés következhet be – a sportéletben jelenleg a legkevésbé sem kívánt rendszerváltás esetén.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!