Miközben a kormány a futball kerettantervbe emelésével 400 ezer gyereket vonna be a labdarúgás alapjainak oktatásába, a kötelező pedagógusi továbbképzések leállásával parkolópályára került a sakk-logika oktatás egy két tannyelvű általános iskolában. Pedig Telkibe külföldről is zarándokolnak iskolaigazgatók, hogy hazavigyék magukkal a módszertant, amely segíti a beilleszkedési zavarral küzdő diákok integrációját és rendkívüli mértékben javítja a hosszú távú memóriát.

Ha nem lenne elég, hogy az állam irdatlan pénzeket öl a labdarúgás népszerűsítésébe és az infrastruktúra fejlesztésébe (lásd stadion- és pályaépítések), az Emmi legújabb törvénytervezete a labdarúgás-kerettanterv bevezetésével végre az iskolásoknak is lehetővé tenné, hogy elsajátítsák a támadás vagy a védekezés alapjait.

Már eddig is lehetőség volt arra, hogy sportágakra fűzve építsenek fel egy-egy kerettantervet, így például vitorlázásra, lovaglásra és a kajak-kenura. Azonban míg ezek alig, vagy egyáltalán nem működnek a köznevelésben, addig van egy általános iskola Telkiben, ahol önerőből, mindenféle állami támogatás nélkül világszínvonalú programot valósítottak meg az ott megírt sakk-kerettantervben.

A problémás gyerekre is hat a sakk

A Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában több mint 10 éve vágtak bele a sakkoktatásba és öt éve annak, hogy órarendi keretek között, heti két órában tanítják a sakk-logika tantárgyakat. „A sakknak különleges képességfejlesztő hatása van; egyszerre fejleszti a kreativitást, a nyelvi képességeket és a logikai és kritikai gondolkodást”, magyarázta Sarlós Erzsébet, az iskola igazgatója. A Pipacsvirágban azért is egyedülálló a sakkoktatás, mert egy logika tantervvel is kiegészítették a tananyagot, ami más tantárgyak elsajátítását is megkönnyíti.

Sakkelemi
©

A pszichológiai mérések is a sakkoktatás létjogosultságát igazolták, azt tapasztalták ugyanis, hogy alig egy év után a sakk-logikás osztályok hosszú távú vizuális memóriája szignifikánsan jobb volt, mint a „normál” két tannyelvű osztályoké, és látványosan javult a gyerekek írásképe is. A problémás gyerekekre is hatott a sakk, javult a fegyelmük és jobban tudtak koncentrálni – meséli az igazgató. A sakk-logikás osztályok eredményei azért is voltak figyelemre méltóak, mert a diákok között több magatartási, tanulási és beilleszkedési nehézséggel küzdő diák volt.

A kézikönyvet is maguk írták

Az iskola sakk-logika kerettanterve (az új Nemzeti alapterv bevezetése után kerettantervként kellett akkreditálniuk a programot) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) figyelmét is felkeltette, olyannyira, hogy felkérték az iskolát, dolgozzanak ki egy 60 órás továbbképzést a pedagógusok számára, hogy a Pipacsvirág mintájára más iskolák is beépíthessék pedagógiai programjukba az első négy évfolyam számára kidolgozott sakk-logika kerettantervet. (Külön képzésre azért van szükség, mert sakkoktatók sincsenek felkészítve, hogyan tanítsanak 25-30 gyereket tanórai keretek között, a tanítók 80-90 százaléka pedig nem tud sakkozni.)

Ehhez az iskola nem kapott semmiféle állami támogatást, saját zsebből dolgozták ki a „Sakkhatás” névre keresztelt képzés részleteit, igaz, az ötfős csapat egyik tagja az OFI munkatársa volt. A team munkatankönyvet és tanári kézikönyvet is írt, az utóbbi részletezi a feladatok képességfejlesztő hatását, valamint pontos módszertani utasításokat ad a pedagógusoknak.

Kajaktól a lovassportig
Az eddigi harminc speciális kerettanterv között van ének-zene, vállalkozói és katonai alapismeretek, de a tanyapedagógia is választható. Szétnéztünk más sportos kerettantervek között, működnek-e a gyakorlatban. A 3-4. és az 5-6. évfolyam számára kiírt Bringaakadémia címmel futó tantervről kiderült, hogy csak papíron létezik, alkalmi programok, bemutatók vannak, de rendszeres foglalkozások, sportkörök már nem igazán. A Magyar Lovas Szövetségnél úgy tudják, hogy a 3-5. évfolyamosok számára kiírt „Nemzeti lovaskultúra” elnevezésű kerettanterv nem indult el. Kajak-kenu vonalon sem sokkal jobb a helyzet, kb. 5-6 iskola kerettantervében van kajak-kenu oktatás, de ezek az iskolák eddig is a Magyar Kajak-kenu Szövetség kapcsolati körébe tartoztak. Parti Zoltán, a Szövetség kajak-kenu programjának vezetője elmondta, már dolgoznak azon, hogy a testnevelési órákon is elérhető legyen a Bejárható Magyarország elnevezésű kerettanterv vízi orientációs változata. A Magyar Kézilabda-szövetség sem szeretne lemaradni: 2017-től a kézit is a Nemzeti alaptanterv részévé tennék.

A bürokrácia közbeszól

A tanárok részéről  hatalmas volt az érdeklődés, első körben 120 tanár jelentkezett, de volt olyan vidéki iskola, ahonnan az egész tantestület elutazott Telkibe, hogy a szakmai napokon megnézzék a bemutató órákat. Azért is érdeklődtek sokan a Sakkhatás iránt, mert minden pedagógusnak hétévente kötelező valamilyen továbbképzésen részt vennie, összesen 120 órában, de messze nem mindegy, hogy mit és mennyiért végeznek el. Sok képzés eleve nem ingyenes (a Klikk már nem ad támogatást ilyen célra) és nem is feltétlenül hasznos.

Mindennek immár egy éve, azóta a szervezők és a tanárok is arra várnak, hogy történjen valami és beinduljanak a továbbképzések. A késlekedés oka mindössze az, hogy az OFI még nem adta át a képzés szervezésének jogait az Oktatási Hivatalnak, de ameddig ez nem történik meg, addig egy képzés sem indulhat el.

©

Ha itthon nem kell, majd külföldön

A Pipacsvirágban zajló sakkoktatásra külföldön is felfigyeltek.  Az iskola igazgatója elmondta, főleg Nagy-Britanniából érdeklődtek, ahol „a magyar mintára” szeretnék bevezetni az órarendi keretek között történő sakkoktatást, de a menekültek integrációjában is felhasználnák a módszert.

Egy cambridge-i sakknagymester, Rita Atkins is felkereste az iskolát, aki csak annyit kérdezett az oktatás színvonalát látva, hogy „mennyit fizetnek ezért a gyereket?” – meséli a Pipacsvirág igazgatója, de voltak érdeklődők Kanadából, Szingapúrból és Dániából is. Az iskola esetében az az ironikus, hogy ha sokáig folytatódik a az Oktatási Hivatal és az OFI kötélhúzása, akkor a Pipacsvirág egyedülálló tanterve és a képzési program is előbb terjed el külföldön, mint Magyarországon.

A testnevelők is szkeptikusak

Ehhez képest megkérdeztünk a labdarúgás kerettantervbe illesztéséről gyakorló szakembereket, de maguk a testnevelők sem voltak elájulva az új kerettanterv ötletétől. A Pipacsvirág igazgatója, aki maga is testnevelés szakosként végzett, azt mondta, hogy „a foci játéknak jó, de az állóképességen kívül túl sok képességet nem fejleszt”, és azt is hozzátette, hogy szerinte nincs átgondolva az Emmi javaslata.

„Nagyon kevés pedagógus alkalmas a labdarúgás megfelelő színvonalú oktatására, főként az alsó tagozaton tanító tanítók közül. Arról nem is beszélve, hogy egy kispályán vagy tornateremben, hogyan focizik 25-30 gyerek úgy, hogy annak a fejlesztés és a sportág technikájának szempontjából értelme is legyen?”

„Elismerem, hogy a foci a legnépszerűbb, de most már minden erről a sportágról fog szólni?” – tette fel a költői kérdést egy kollégája. Más az anyagi oldalt találta problémásnak: „a focicipő és a sípcsontvédő nem olcsó, ma melyik szülő tudja ezt megengedni magának?”. Több pedagógus pedig úgy vélekedett, az iskolaigazgatóknak nem lesz választásuk, mert „félni fognak, hogy nem kapnak támogatást, ha nem a focit választják”.

MLSZ: A játékot kell megszerettetni

A Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) is megkérdeztük a kerettantervről, a szövetségnél hangsúlyozták, hogy nem lesz kötelező alternatív kerettanterv alkalmazása, csak azok az iskolák fogják bevezetni, ahol a tantestület vagy az igazgató úgy látja, hogy van megfelelő pálya, felszerelés és van hozzáértő pedagógus is. „Nem labdarúgókat kell képezniük, hanem a labdarúgást mint játékot kell megszerettetni a gyerekekkel” – írták a kerettanterv céljáról.

A szövetség szerint a legtöbb iskolában adottak a feltételek, de ahol nincs tornaterem vagy sportudvar pályával, ott fejlesztésre lesz szükség, „ami nem az MLSZ feladata” – tették hozzá válaszukban. A fociszövetség a pedagógusok felkészítésében segíthet, jövőre kezdődik ugyanis a testnevelő tanárok és tanítók továbbképzése, új élmény- és játékorientált tartalmat és módszertant ismerhetnek meg a pedagógusok. A foci most is népszerű az iskolákban, az MLSZ tájékoztatása szerint a Bozsik-program keretében jelenleg több mint 1300 általános iskolában van a tanórákon kívül labdarúgás, ezeken a foglalkozásokon közel 65 ezer gyerek kergeti a labdát.