szerző:
Gergely Zsófia

A kormány úgy is fenntartja a migrációs válsághelyzetet, hogy a törvényben foglalt indokok már nem állnak fenn. A hvg.hu-nak arra hivatkoztak, hogy a határainkon kívül még mindig vannak migránsok.

Ebben a pillanatban is tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van Magyarországon, miközben a déli határzár létesítése óta ennek már semmi oka. Az Orbán-kormány szeptemberben rohamtempóban elfogadta a menedékjogi törvény módosítását, amelyben meghatározta, milyen esetben vezethet be rendkívüli jogi helyzetet. Ez még ma is érvényben van, pedig a körülmények  rég megváltoztak.

Másképp csökkenne az ország biztonsága

„A válsághelyzet azért szükséges, mert  2015. szeptember 15. és 2015. október 14. között a magyar határt – Szerbia és Horvátország felöl – összesen 177 182 fő lépte át” – válaszolta a válsághelyzet fenntartását firtató kérdésünkre a Rogán Antal felügyelte Kormányzati Tájékoztatási Központ. Vagyis maguk is szeptember-októberi menekültekre hivatkoztak, miközben a kérdés az volt, hogy decemberben erre miért van szükség.

©

Elismerték, hogy „azóta a magyar megoldásnak köszönhetően töredékére csökkent ez a szám, a védelmet fenn kell tartani, mert határainktól délre naponta tízezrek áramlanak az Európai Unió országaiba”. Mint leírták, a magyar kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet mindaddig fenn akarja tartani, ameddig az ellenőrizetlen beáramlás határainktól délre nem szűnik meg. „Ellenkező esetben határvédelmi képességeink csökkennek, és ez veszélyeztetné az ország biztonságát.”

Saját törvényüket nem tartják be

Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint minimum mulasztásos törvénysértésnek számít, hogy a kizárólag súlyos körülmények esetén kihirdethető, rendkívüli helyzetet máig nem oldották fel, ráadásul nem is lehet tudni, meddig marad meg ez az állapot. „A migrációs válsághelyzet jogintézményét szeptemberben hozták létre a menedékjogi törvény módosításával, vagyis csináltak egy törvényt, amiben szigorú konjunktív feltételeket szabtak, mikor lehet kihirdetni” – mondta.

A törvényben valóban pontosan meghatározták, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a menedékkérők száma meghaladja a jogszabályba foglalt mennyiséget, illetve a tranzitzónákban tartózkodók száma elér egy adott mértéket.

A harmadik lehetséges indok az, ha valamilyen migrációs helyzettel összefüggő körülmény, például zavargás, erőszakos cselekmény miatt valamely település közbiztonsága veszélyben van – ilyen volt például a szeptember 16-i rendőri beavatkozás a röszkei határátkelőnél. (A feltételeket keretes írásunkban megnézheti.)

„Világosan látszik, hogy ebből most, mintegy két hónap óta már egyik sem stimmel, hiszen a kormány diadaljelentésekben számol be arról, hogy heti néhány tucatra apadt a menedékkérők száma, a tranzitzónákban hetek óta gyakorlatilag alig van valaki, és semmi rendkívüli körülmény nem alakult ki” – magyarázta Zádori Zsolt. Szerinte ezért Csongrád és Bács-Kiskun megyében már szeptemberben, a dunántúli megyékben pedig októberben vissza kellett volna vonni a válsághelyzetet.

Mikor indokolt a válsághelyzet?

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet áll fenn a menedékjogi törvény szerint a következő esetekben:

- ha a menedékkérők száma:

  • egy hónap átlagában a napi ötszáz főt
  • két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt
  • egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja

- ha a tranzitzónákban tartózkodók száma

  • egy hónap átlagában a napi ezer főt
  • két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt
  • egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja

- migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása (pl. zavargás, erőszakos cselekmények), amely egy település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

Így lazábban lehet beszerzést kiírni

„Felfoghatatlan, hogy a kormány hónapok óta miért nem tette ezt meg, de nyilván nem véletlen” – jegyezte meg a jogvédő szervezet munkatársa, aki egy blogbejegyzésében azzal hozta összefüggésbe a válsághelyzet elhúzását, hogy október végén a kormány elfogadott egy rendeletet a migrációs válsághelyzettel „összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről”. Ez húsz állami szervnek – így többek közt a rendőrségnek, a nemzetbiztonságnak, a TEK-nek, a katasztófavédelemnek és a NAV-nak – ad lehetőséget arra, hogy a szigorú közbeszerzési és versenyszabályokat kikerülve folytassanak le beszerzéseket.

„Ebben van ráció, amikor tényleg szükséghelyzet van, hiszen akkor szempont a minél gyorsabb vásárlás a mentőknél vagy a rendőrségnél. De most indokolatlanul jelent könnyítéseket a beszerzéseknél” – mondta Zádori Zsolt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy történelmi tapasztalatok alapján folyamatosan nem lehet szükségállapotban fenntartani. „Legalábbis nem azon a hőfokon, nem akkora erőkkel, pláne, ha eleve itt sincsenek, akik miatt ezt bevezették”, jegyezte meg.

Szerinte a válsághelyzet prolongálásának politikai motivációja is van: a kormány migránsellenes kommunikációs kampánya miatt nem mondhatja ki, hogy már nincs is itt válsághelyzet. A kormány ugyanis továbbra is azt kommunikálja minden csatornán – tévés hirdetésektől kezdve a szokásos Kormányinfón fellépő Lázár János bevetésével –, hogy fennáll a terrorveszély, és folyamatosan védjük magunkat a migránsokkal szemben.

Az mindenesetre feltűnő volt, mennyire senkinek nem akarózott válaszolni a miértet és a válsághelyzet fenntartásának költségeit tudakoló kérdéseinkre. A Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda nem olyan régóta működik, de máris szelektíven hall: három elküldött kérdésünkből csak egyre válaszoltak, az előbb idézett módon azt, hogy az amúgy szerintük is a határunkon kívül lévő migránsok miatt van szükség nálunk is a válsághelyzet fenntartására. Ezen túl viszont egyszerűen úgy tettek, mintha nem kérdeztük volna meg, mennyibe kerül a rendkívüli jogi állapot fenntartása, és menekültek híján mégis miért kellett lazítani az állami beszerzések szabályain. Felhívtuk erre a figyelmüket, de a kommunikációra felkent szervezet cikkünk megjelenéséig erre végképp hallgatott.

Majd a másik válaszol játék

A Belügyminisztérium még kevésbé volt lelkes, pedig nekik jelentős szerepük van mind a válsághelyzet tényleges fenntartásában, mind az erről szóló döntésben, hiszen a jogszabály alapján Pintér Sándor belügyminiszter feladata tájékoztatni a kormányt a rendkívüli helyzetet „megalapozó helyzetről”.

A röszkei áteresztési pont
©

Ezért megkérdeztük, Pintér Sándor tájékoztatta-e a kormányt arról, hogy a válsághelyzetre okot adó törvényi feltételek egyike sem áll fenn, illetve hány szolgálatban lévőt érint az, hogy ennek ellenére fenntartják. Azt is szerettük volna megtudni tőlük is, mennyibe fáj a helyzet fenntartása nap mint nap, de e kérdéssorra a BM egyetlen mondatos választ küldött: „a Kormányzati Tájékoztatási Központtól már megkapta a kérdéseire a válaszokat”.

Bár itt is visszakérdeztünk, hiszen nevetséges kifogás, hogy Rogánéknek kellene válaszolni a rendőrök számára vonatkozó kérdésre Pintér minisztériuma helyett, de cikkünk megjelenéséig itt is lapítottak. Így nem tudni, hogy a belügy egyáltalán tájékoztatta-e a kormánytagokat arról, hogy a törvényben foglalt számú menekült már hónapok óta nem érkezik az országba, ahogy más rendkívüli esemény sem indokolja a helyzet fenntartását.

A rendőrség egyáltalán nem válaszolt

Az Országos Rendőr-főkapitányság viszont rekordot döntött: hiába lenne köteles válaszolni, mélyen hallgat arról, hogy ha most már nincsenek menekültek, akkor hány emberüket tartják még mindig készenlétben a válsághelyzet miatt. Két napon át hivatkoztak arra, hogy mindjárt válaszolni fognak, de végül ez nem futott be.

Az ORFK portálján ugyanakkor naponta kiteszik a jelentést arról, hogy adott napon miként alakult az illegális bevándorlókkal szembeni intézkedések száma. Az utolsó ilyen adat alapján december 10-én, csütörtökön „Magyarország területén összesen”: 3 fő. A messzebb visszatekintő diagram még szemléletesebben mutatja, hogy már rég nincs szó a válsághelyzetet megalapozó migránshadakról, hiszen egy hónapra visszamenőleg a kiugróan legmagasabb szám 31 intézkedés volt.

A csúcs 31 intézkedés volt az elmúlt hónapban
©

Valószínűleg azért, hogy ne nézzen ki ilyen rosszul a statisztika, minden napi jelentésben ott van a teljes összesítés is. Így az „illegális bevándorlókkal szembeni intézkedések száma idén, vagyis január 1-től mostanáig összesen 391 219 fő, az új Btk. alapján pedig szeptember 15. és december 10 közt a magyar-szerb határszakaszon 1022 ember elleni indítottak büntetőeljárást.

Az ezres, százezres adatok mellett kevésbé feltűnő például a tegnapi beszámolóban, hogy a rendőrség a migrációs válsághelyzet közepette országosan ezt a 3 darab intézkedést hajtotta végre, mindegyiket Csongrádban.

A Belügyminisztérium felébredt

Cikkünk megjelenését követően a Belügyminisztérium megtáltosodott, és utólag már nem egyetlen mondatban, hanem hosszan válaszolni akart. Továbbra sem árulta el ugyanakkor azt a két adatot, amit kérdeztünk: a válsághelyzet miatt érintett rendőrök, más állományban lévők számát és azt, hogy mibe kerül mindez.

Ugyanakkor hosszan idézték a menedékjogról szóló törvényt, miszerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet feltételeinek a fennállását az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a kormánynak a válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet hatályon kívül helyezésére.

A miniszter javaslatát a kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet az soron kívül megtárgyal, és ha már nincsenek meg az elrendelés feltételei, akkor lefújja a válsághelyzetet. Vagyis jelenleg is az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője ezt figyelemmel kíséri, és szól, ha már nem indokolt a válsághelyzet.

A Belügyminisztérium pótlólagos válasza szerint azért van szükség továbbra is a fenntartására, mert „a Magyarország területére érkező illegális bevándorlók, illetőleg az államhatár védelmét biztosító határzárat sértő bűncselekmények elkövetésével gyanúsíthatóak jelentős száma az illegális bevándorlásból eredő jelenségekkel érintett területeken fekvő települések közbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik”.

Ezen veszélyeztető körülmények fennállása miatt van lehetőség, illetőleg szükség a kizárólag válsághelyzetben irányadó jogszabályi rendelkezések további alkalmazására – írták. Vagyis az előbb a rendőrségi napi jelentésekből idézett számok – tegnap a 3 menekült – a BM szerint „jelentős szám” továbbra is.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!