szerző:
Iliás-Nagy Katalin

Egy futárszolgálat, ahol a futárok nem csak futárok, egy műhely, ahol akár ingyen összerakhatod a saját bringádat, egy farm, ahol akkor hatékony a termelés, ha boldogok az emberek. És egy kezdeményezés, ami arra vár, hogy lekoppintsák.

A Cargonomia néven futó szerveződést 2015 májusában hozta létre néhány hasonlóan gondolkodó fiatal, akik azt a manapság divatos, de annál nehezebben kivitelezhető ötletet szerették volna megvalósítani, hogy üzleti tevékenységük ne csak anyagilag érje meg, de a társadalom számára is hasznos legyen.

A Cargonomia tulajdonképpen egy közös szemléletmód – a nemnövekedés eszméje – mentén három tevékenységet fog össze: egy „csináld magad” bringaszerelő műhelyt, ahol mindenki maga rakhatja össze a saját biciklijét; a Kantaa teherbiciklis futárszolgálatot, amely – nem meglepő módon – a fenntartható városi közlekedést helyezi előtérbe, valamint a Zsámboki Biokertet, amely dobozrendszere segítségével juttatja el a vidéken megtermelt élelmiszereket a városi megrendelők számára.

Ha meguntad, turbózd fel!

Erős Levente, aki villamosmérnökként végzett, jelenleg a CEU MBA-programjának tagja, körülbelül 4 évvel ezelőtt alapította biciklis futárszolgálatát. Mint mondta, szerettek volna valamivel kitűnni a többi szolgáltató közül, ezért beszereztek néhány teherbiciklit. Ezekkel olyan szokatlannak tűnő szolgáltatásokat is kínálhattak a biciklis futárok piacán, mint a komplett költöztetés, a nagybevásárlások intézése vagy a kerékpáros karácsonyfa-házhozszállítás. Tavaly 150 fát juttattak teherbiciklijeiken célba, és volt, hogy a futár külön kérésre fel is díszítette azt.

Feltűnő jelenség
©

„Nálunk a futárok nem csak futárok. Van köztünk szakács, szociológus, terméktervező, jogász, gépészmérnök és antropológus is, és ennek megfelelően igyekszünk mindenkinek az alapmelón kívül más, értelmes feladatokat is biztosítani, melyek során jobban érvényesülhetnek a készségeik”  – mondta Levente. A cégből hiányzik a szokásos főnök-alkalmazotti viszony, és még a négynapos munkahét bevezetését is fontolóra vették. Ez utóbbi azonban nem egyszerű, mivel „Magyarországon az van az emberek fejében, hogy inkább többet dolgoznak, csak hogy jobban keressenek”.

Erős Levente, Logan Strenchock, Vincent Liegey – Néhány lelkes fiatal
©

Levente kezdetben segített egy kollektív bringaműhely létrehozásában is, ahol az érdeklődők megtanulhatják, hogyan rakják össze az álombringájukat a kerékfűzéstől a karbantartáson át a kerékpár teherbringává való átalakításáig. Ma már ennek a kezdeményezésnek körülbelül 300 tagja van. Az alkatrészeket azok adják be adományként, akiknek van miből. Akiknek ezekre nem futja, a közösből kapnak kellékeket az épülő bringájukhoz. A kép úgy áll össze, hogy a náluk gyártott teherbringákkal szállítják ki Loganék biozöldségeit.

Boldog emberek, hatékony munka

Logan Strenchock, – aki a beszélgetésre teherbringával gurult be – Amerikából érkezett, hogy környezettudományt tanuljon a CEU-n. Elmondása szerint azonnal beleszeretett Budapestbe, úgyhogy miután befejezte a szakdolgozatát a magyar élelmiszerláncokról, itt ragadt.

A Zsámboki Biokert
©

Mivel a fenntarthatóság és az egészséges élelmiszer előállítása a szívügye, a CEU-n szervez fenntartható fejlődéssel foglalkozó programokat a témában, irányítja a Nádor utcai új egyetemi campus zöld akkreditációs folyamatait, valamint részt vesz a 2012 óta működő Zsámboki Biokert munkájában.

Megbirkóznak vele
©

A télen-nyáron működő Zsámboki farm az úgynevezett biodinamikus mezőgazdaság elvei szerint működik. Csak az évszaknak megfelelő növényeket termelik, télen itt senki ne számítson paradicsomra vagy paprikára, ilyenkor kizárólag erős levelű salátákat, retket, egyéb hidegtűrő növényeket termesztenek a fóliasátrak alatt. Nem használnak semmilyen vegyszert, vagy gépeket, még a szántást is lovukkal, Sárival végzik.

Spirituális alapok

Az itt dolgozók a területre nem csak egyszerű földként, a zöldségekre pedig termékekként tekintenek, hanem az egész farmot egy komplex ökoszisztémaként kezelik, melynek minden eleme a földben megbújó földigilisztától a haszonállatokig hat egymásra. „Ha nem egészséges a föld, akkor nem működik jól a farm, az emberek rosszul érzik magukat. Ha viszont az itt dolgozó emberek boldogok, akkor a munka is hatékonyabb” – mesélt Logan a gazdálkodás spirituális-szellemi alapjairól. A zöldmunkák során pedig többek között a bolygók állását, a hold járását is figyelembe veszik.

©

Kérdésünkre, hogy megvizsgálták-e már, ettől tényleg jobb lesz-e a termés, Logan azt válaszolta, hogy ez nem tudományos projekt. „Mi egyszerűen abban hiszünk, hogy ha odafigyelünk arra, hogyan gazdálkodunk, akkor jobb lesz a termés.” Ennek megfelelően vigyáznak arra, hogy ne zsigereljék ki a földet, és évente váltogatják, hogy az egyes parcellákon mit termesztenek. Emellett komposztálnak is, a trágyát pedig a farmon élő tyúkok, lovak és a szomszéd tehenei adják össze.

A farmon télen hat fő dolgozik, ők helyi lakosok, a nyári időszakban pedig kiegészül a csapat a környező településekről érkezőkkel, illetve a belföldi és külföldi önkéntesekkel. A farm emellett tangazdaságként is üzemel, rendszeresen fogadnak diákcsoportokat középiskolákból, egyetemekről és a felnőttképzésből egyaránt.

Biodobozokban a végfelhasználókhoz

A Zsámbokon megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket a Nyitott Kertek Biodoboz-program keretében juttatják el a vásárlókhoz. A megrendelők vásárlói csoportokat alkotnak. Egy csoportban 20-25 család van, illetve minden csoportnak van egy koordinátora, aki tartja a biokerttel a kapcsolatot, és leadja a heti rendeléseket.

Szántás lóval
©

Loganék minden héten kétféle dobozt állítanak össze. A nagy doboz, amely egy nagycsalád heti zöldségfogyasztását fedezi, négy-ötezer forintba kerül, míg a kis doboz - ami nagyjából egy párnak elegendő – három-háromezerötszázba, attól függően, hogy az adott héten mit tartalmaz a doboz.

©

A hírlevelükben nemcsak erről informálnak, hanem például tippeket is adnak, hogy ezekből a zöldségekből milyen ételeket lehet elkészíteni, valamint kis beszámolót is írnak a biokert elmúlt hetéről. A csomagokhoz hat átvételi ponton hozzá lehet jutni, de a teherbringások is vállalják a házhozszállítást.

Hierarchia nélkül

A Cargonomiában a fiúk egyfajta „térítő” munkát is folytatnak, céljuk, hogy minél szélesebb körben hirdessék a fenntarthatóságra és szolidaritásra épülő igét. A bázisuk éppen ezért nyitott műhelyként és közösségi térként is működik: volt már itt ebédfőzés, varróműhely, raklapbútor készítő foglalkozás, Repair Cáfé számító- és háztartási gép javító workshop. De készítettek már a biofarm számára lábbal hajtható salátamosógépet is, amelyhez egy régi mosógép dobját használták fel. „Tulajdonképpen ez a fogyasztói társadalom kritikája is, a tervezett elavulás ellen dolgozunk”, mondta Levente, aki szerint a végső cél az lenne, hogy a különböző területeken tevékenykedő, hasonlóan gondolkodó emberek egymásra találjanak, és egymást segítsék.

„Csináld magad”
©

„Nem a pénzkeresés az elsődleges cél, hanem, hogy értelmes munkahelyeket és kiteljesedési lehetőséget biztosítsunk az embereknek. Hiszen ami jó individuálisan, az jó a szűkebb közösségnek, így végső soron az egész társadalomnak is. Ha ezt jól csinálják, előbb-utóbb megjelenik a bevétel is”, vette át a szót Vincent Liegey, aki a Francia Tudományos Akadémiának volt a kutatója, mielőtt megpróbálta volna a gyakorlatban is megvalósítani az általa vizsgált „nemnövekedés” elméletét.

Teherbringások a „székház” udvarán - Közösségben gondolkodnak
©

„Mindannyian dolgoztunk korábban nagyvállalatnál, de rájöttünk, hogy azzal, ha a saját érdekeinkért dolgozunk, csak a feszültségeket gerjesztjük, és az egyenlőtlenségeket növeljük a társadalomban. Nem azt mondom, hogy a nagyvállalatoknak nincsen jövője, hanem épp, hogy a társadalomnak nincsen jövője a nagyvállalatokkal szemben.” Vincenték lapos szervezeti modellel dolgoznak, melyben nincsenek hierarchikus szentek. Sok hasonló, különálló, de egymással együttműködő kisközösségek network-jét szeretnék kialakítani, minden érdeklődőnek megadják a segítséget, és a csatlakozás lehetőségét.