Nem úgy, nem annyi, nem az – pontról pontra cáfolja Csepreghy Nándor állításait a 600 ezer közalkalmazott leépítéséről a közszolgákat és közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet főtitkára.

Mint Habony Árpád egy közepes ibizai partyn, Csepreghy Nándor miniszter-helyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy dobálózott a százezrekkel: az államtól bért kapó dolgozók egymilliós számát 5-10 év alatt a versenyszférában dolgozó 4 millió ember 10 százalékára, 400 ezerre vágná vissza a kormány a skandináv mintát követően. A lefaragás még ebben a parlamenti ciklusban is már 150 ezer emberrel lehetne beindítani, akiket felszívna a versenyszféra, ahogy később mind a 600 ezret.

 

©

Megkérdeztük minderről Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkárát.

  • Nincs ekkora felszívóerő

Már ott gond van a számokkal, hogy két év alatt felszívna a versenyszféra 150 ezer embert. 2010 és 2015 között csak évi 20 ezer körüli új munkahely létesült a versenyszférában, és ebben benne van a nagy válság utáni, korábban megszűnt munkahelyek újbóli feléledése. Magyarán: két év alatt hétszer annyi új munkahelynek kéne létesülnie, hogy a Csepreghy által mondottak valóra váljanak.

  • A közmunkások nem kellenek

Ha a közmunkásokat is beleszámítjuk a közszféra dolgozói közé (ők 200-220 ezren vannak), akkor viszont az a probléma, hogy őket nagyon korlátozottan tudja felszívni a versenyszféra – egyfelől mert hátrányos helyzetű térségekben élnek, ahol alig bővül a gazdaság, másfelől pedig azért, mert eddig is 13 százalékuk tudott csak elhelyezkedni a közfoglalkoztatás után, a többiek vagy munkanélküliek vagy újra közfoglalkoztatottak lettek.

  • Az egymillió közpénzből dolgozó sincs meg

A KSH szerint költségvetési finanszírozású dolgozóból 870 ezer van, 4,2 milliós a teljes foglalkoztatotti létszám, még a MÁV, Volán, Paksi Atomerőmű stb. államai vállalatok dolgozóival együtt sincs meg az egymillió közszférában dolgozó. Borosné szerint 720 ezer lehet a legpontosabb közalkalmazotti létszám. Ez az összes foglalkoztatott 18 százaléka, amivel egyáltalán nem ugrunk ki az EU-ból, sőt, az alsó harmadban vagyunk. A Csepreghy által emlegetett skandináv országoknál ehhez képest magasabb az arány, átlagosan 27,4 százalék, de Dániában 47 százalék fölött van.

  • Az összevetés sem helyes a skandináv álamokkal

Már az összehasonlítás is sántít a skandináv államokkal: ezek az északi jóléti államok más szolgáltatásokat kínálnak, mást adnak például munkanélküli-ellátás címen, mint mi, azaz nincs értelme összevetni  önmagában a számokat, ha az állam által vállalt feladatokat nem nézzük.

  • A köz- és kormánytisztviselők sincsenek ennyien

Borosné szerint a 150 ezer elbocsátás is érdekes, hisz ma 79 ezer kormánytisztviselő és 35 ezer köztisztviselő dolgozik, ez összesen 140 ezer ember, ennyit és még valahonnan még tízezer embert kellene elbocsátani két év alatt. A közszféra dolgozóinak 70 százaléka nő, a versenyszféra vajon hogy fog ennyi nőt felszívni?

  • Sokan vannak vagy sokba kerül?

Külön kérdés, hogy a létszám nagy-e vagy a kiadás. Tanulságos, hogy 2014-ben a közszférában az életpályamodelleknek köszönhetően a bérek csupán a 2010-es bérek reálértékét tudták elérni. A bérköltségek GDP-arányos 7-8%-a az EU-s országok között szintén az alsó harmadban van. A gyakorlatban egyébként nem látni többletlétszámot: a szociális szféra, az államigazgatás hiánytól szenved. A béreket hét éve nem emelték, négy éve létszámstop van, a 40 éves munkalehetőséggel kedvezményesen nyugdíjba ment dolgozók után nem töltötték fel a megüresedett helyeket, sorolta a szakszervezeti vezető.

  • Az e-közigazgatás se hoz gyors változást

Mi a helyzet a bürokrácia csökkentésével és az e-közigazgatással? Utóbbira szükség van, de bevezetése nem jelent azonnali létszámcsökkentést, mert egy ideig a papír alapú és a digitális ügyintézésnek párhuzamosan kell működnie, ezt is figyelembe kell venni. A bürokráciacsökkentéssel járó intézkedéseket pedig nem egy ilyen akció keretében kell bejelenteni, véli Borosné.

  • Fogalomzavar a köbön

Csepreghy keveri a kifejezéseket, nem tesz különbséget a közszolga és a közszféra dolgozója között, ami brutális inkomepetenciát jelez, mondja Borosné, aki szerint, ha az állam kiadást akar csökkenteni, azt azt korrektül kellene végigvinni, nem pedig légből kapott számokkal és összekevert fogalmakal előzetesen megbombázni a társadalmat, összegezte a véleményét az MKKSZ főtitkára.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!