Mizsur András
Mizsur András

Szép csendben jócskán megemelte az állami cégek vezetőinek juttatását a kormány: míg például az egyszerű MÁV-dolgozók jelentős része idén nem számolhat érdemi jövedelemnövekedéssel, a menedzsment tagjai eddigi bérük akár két- és félszeresét is hazavihetik alapbérként. A vezetői bérekről szóló szabályozás egyszerre következetlen, képmutató és igazságtalan.

„A MÁV-csoport elnök-vezérigazgatójának javadalmazásáról kormányhatározat rendelkezik” – így védekezett a vasúttársaság, miután dolgozói kiakadtak azon, hogy a vállalat vezetőinek fizetését kettőről ötmillió forintra emelné a kormány. „És ezzel a vasút teljesítménye is a 2,5-szeresére fog emelkedni?” – tette fel a kérdést egyikük egy szakszervezeti Facebook-oldalon.

A kérdéses határozat az állami cégvezetők alapbérének rendezéséről még tavaly szeptemberben születetett. Az indoklás szerint „a vezetői juttatásokat és követelményeket a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez” kell közelíteni, és a prémiumok jelentős részét is be szerették volna építeni az alapbérbe. A cél az volt, hogy az állami cégek akár nemzetközi tapasztalattal rendelkező külföldi menedzsereket is magukhoz tudjanak csábítani, ami az elképzelés szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a közszférában átláthatóbb és költséghatékonyabb legyen a vállalatirányítás.

Három kategória – de minek?

A szeptemberi határozatban az állami cégeket három nagy kategóriába sorolták. Az egyes kategóriába a pénzügyi szektor szereplői plusz a Magyar Posta Zrt. kerültek, a másodikba az energiaszolgáltató cégek és a kiemelt stratégiai jelentőségű vállalatok, a harmadikba pedig az „egyéb társaságok”. Ennek alapján az első kategóriás cégek vezetői tehetnek zsebre maximum havi bruttó ötmillió forintot, a másik két kategóriáéi egy-, illetve kétmillióval kevesebbet. December 29-én aztán egy huszárvágással az első kategóriába sorolták át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t, a Szerencsejáték Zrt.-t és a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.-t.

©

Ezt a szeptemberi határozat alapján könnyedén megtehette a kormány, mert a szövegben volt egy olyan rész, amely szerint „különösen indokolt esetben a vezető állású munkavállaló számára díjazásként az egyes kategórián belül adható maximum értéknél magasabb havi alapbér is megállapítható, vagy az érintett gazdasági társaság az I. kategóriába sorolható”. Ennél a változtatásnál már arra sem pazaroltak időt, hogy megmagyarázzák, mi az a különös indok, ami igazolja az átsorolást. MÁV-os forrásaink szerint azonban szó sincs arról, hogy új embereket igazolnának a vezetésbe, pedig az elmúlt években a vasútársaság élén is sűrűn adták egymásnak a kilincset a csúcsmenedzserek. A béremelést sokkal inkább a jelenlegi vezetés lobbizta ki magának, vélik a vállalatnál, mert úgy tűnik, hogy a Dávid Ilona vezette menedzsmentnek „jó a fekvése a kormányzatnál”.

Természetesen az alapbéremelés mellett a premizálás lehetősége is megmaradt. Egész pontosan automatikusan jár minimum 20 százalék bónusz, ha az éves adózott eredmény pozitív. Az MVM ennek a kitételnek könnyedén megfelel, az elmúlt négy évben mindig pozitívan zárta az adott évet. A Szerencsejáték Zrt.-nél két év (2012 és 2011) is volt, amikor a mérleg szerint eredmény nullát mutatott, de az adózás utáni eredmény 10,9, illetve 7,4 milliárdos pluszban volt, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő menedzsmentjének is járna a prémium, ha az utóbbi évek eredményeit nézzük. A MÁV vezetése viszont 2012-ben biztosan elesett volna a pluszpénztől, akkor 6,5 milliárdos mínuszban zárt a vállalat.

Az elmúlt években egyébként nem először szabták újra az állami cégvezérek fizetését. Anno még a Bajnai-kormány vezetett be bérplafont az állami vállalatoknál: 2010. január elsejétől a cégek vezető munkavállalói az MNB-elnök fizetésének legfeljebb egynegyedét kaphatták, ami Simor András akkori nyolcmilliós fizetésével számolva kétmillió forintra jött ki. A bérplafont nem sokkal hatalomra kerülése után gyakorlatilag el is törölte a második Orbán-kormány azzal, hogy az állami cégeket kivették a hatálya alól, és onnantól már csak a költségvetési szervekre vonatkozott, ahol korábban sem voltak jellemzőek a kétmillió feletti fizetések.

Szemléletváltást, de ne így

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke sem volt rest megmagyarázni a csinos béremelés szükségességét. Szerinte „szemléletváltást kell megvalósítani az állami és önkormányzati cégek menedzselésében”, és a köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó cégeket is a legfelkészültebb vezetőknek kell irányítaniuk, hiszen nemritkán százmilliárdos közvagyonokat kezelnek. De Domokos szerint nemcsak a béreket, hanem az elvárásokat is közelíteni kell az üzleti szférában bevált gyakorlatokhoz, és a „vezetők munkáját folyamatosan értékelni kell a szabályosság, eredményesség, gazdaságosság szempontjából”.

Domokos László
©

„Eddig sem volt akadálya annak, ha egy állami cég valakit nagyon meg akart szerezni” – mondta Angyal Ádám, a Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés Tanszékének tanára, aki maga is dolgozott állami cégeknél, többek között volt a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója, illetve az Ikarus Járműgyártó Rt. igazgatóságának elnöke. Angyal szerint nem feltétlenül a fizetések miatt idegenkednek az állami szférától a legjobb szakemberek, nagy visszatartó erő az is, hogy a politika beleszólhat a munkájukba.

Domokos nyereségességi elvárással kapcsolatos érvelését is furcsának tartotta, hiszen a Nemzeti Közműszolgáltató Vállalatról ki is mondták, nem feladata, hogy nyereséges legyen. De volt olyan időszak, amikor a Szerencsejáték Zrt. sem volt nyereséges, ami azért egy ilyen klasszikus pénzgyár esetében elég abszurd, mondta Angyal.

A Corvinus tanára szerint az állami és a versenyszférában működő cégek megkülönböztetése alapvetően téves, „a szocializmusból itt maradt csökevény”. Önmagában az is hibás elképzelés, hogy a menedzsment fizetését a piacra hivatkozva „elengedi” a kormány, miközben a nem vezető beosztású dolgozók (például mozdonyvezetők) bére messze elmarad a piaci fizetésektől, és a menedzsment helyett sok esetben a kormány hoz rendeleti úton a cég szempontjából életbevágó döntéseket – elég csak az államtól bért kapó dolgozók létszámának bejelentett drasztikus csökkentésére gondolni.

Nem volt elegáns húzás

„Számunkra is rejtély, hogy ezzel mi volt a kormány szándéka” – reagált a MÁV-menedzsment fizetésemelésének hírére Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, aki szerint nem elegáns, hogy ez akkor történt, amikor javában zajlanak a 2016-os bértárgyalások a MÁV-vezetők és a dolgozók között. Ráadásul a jelenlegi állás szerint közel 37 ezer vasutas reálkeresete fog csökkenni az idén – a vállalat által javasolt 0,5 százalékos bérfejlesztés ugyanis azokra a munkakörökre korlátozódik, ahol létszámhiány van. „Az 1000-2000 forintos emelés viszont arra nem lesz elég, hogy itt tartsunk embereket”, magyarázta Meleg, hiszen egy magánvasút-társaságnál kétszer annyit kereshet egy mozdonyvezető.

A Vasutasok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor azt mondja, a mostani helyzethez hasonlóan az is álságos volt, amikor a Bajnai-kormány még 2010 elején kétmillió forintban maximálta az állami cégek vezetőinek fizetését. Szerinte ugyanis a piaci viszonyoknak kell meghatározniuk a béreket, „ha egy jó informatikus 800 ezerbe kerül, akkor a MÁV nem ajánlhat 400 ezret, mert akkor legfeljebb csak a gyengébb szakemberek jönnek ide dolgozni”. Viszont az is érthető, ha sokaknak kinyílik a bicska a zsebében, amikor arról hallanak, hogy egy rosszul működő és pazarló cégnél (mint amilyen a MÁV) milliókat keresnek a vezetők.


Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!