szerző:

Tarlós István a BKV finanszírozása körül kialakult éles vitáról beszélve rendszeresen utalt a Fideszen belüli viszonyokra a Heti Válasznak adott interjújában. Elmondása szerint több kormányközeli ember ellenségesen tekint a fővárosra, de a főpolgármester ezzel igyekszik nem foglalkozni, házon belül rendszeresen küzd a fővárosért. A BKV ügye azonban egy politikai huzavona része lehet a lap szerint, mert Tarlós nem vállalta a nyílt harcot Simicska Lajossal szemben.

A vita már nem arról a 10-15 milliárdról szól, amit a kormány nagyon egyszerűen odaadhatna a fővárosnak a BKV finanszírozására – írja a Heti Válasz elemzése. A BKV ügye inkább egy politikai viaskodás része lehet, a 2012-es legsúlyosabb pénzügyi válság óta is tapasztalható volt, hogy a kormány halasztotta a pénzügyi támogatás utalását, végül mindig engedett, a lap szerint ez a "megkegyelmezés" várható februárban is, így a főváros nem mondja fel a szerződést. A háttérben az állhat, hogy Tarlóst nem érzékelik "maguk közül valónak" a Fidesz vezető személyiségei.

A távolságtartás példája, hogy Tarlós nem szállt be a Mahir-oszlopok ügyébe, hanem Kocsis Mátéra bízta az ügy kezelését. Ezt a magatartást úgy érzékelhették a kormányban, hogy Tarlós nem kellően elkötelezett a Simicska elleni háborúban, nem az "elvárt lelkesedéssel" vesz ebben részt. Azt is zokon vehették, hogy a főváros csak decemberben lépett az oszlopok ügyében, vagyis sok időt hagyott Simicska érdekkörének, de az is problémát jelenthet, hogy a főváros egyelőre nem hajlandó térítésmentesen átadni az államnak a svábhegyi telkét.

A lapnak Tarlós István is interjút adott, melyben hamar a BKV ügyére terelődött a beszédtéma. A főpolgármester tartja magát ahhoz, hogy az állam eddig egy fillért sem adott az agglomerációs közlekedés finanszírozásához, de az erre vonatkozó NFM-mel kötött megállapodásban soha nem is rögzítették ennek mértékét. Válság viszont nem lesz a budapesti közlekedésben február 17. után, az agglomerációs közlekedést megoldását viszont Tarlós már az állam feladatának tekinti ettől a határidőtől.

Tarlós is érthetetlennek tartja, hogy miért mérgesedett így el a viszony a két fideszes vezetés között, de személyekről külön nem kívánt beszélni, hogy kikkel adódtak problémái. Az Orbánnal folytatott decemberi tárgyalása után például váratlanul érte a fejlesztési tárca közleménye, miszerint mindenképp a főváros felelős az agglomerációs közlekedésért is, miközben a miniszterelnökkel külön még tárgyaltak is a HÉV állami átvételéről. Megítélése szerint ez a vita a politikai közösségüknek is kárt okoz, miközben nem hiszi, hogy anyagi akadályai vannak a megoldásnak.

Szerinte azonban nem az ő személyét büntetik, épelméjű társaságnak tartja tárgyalópartnereit. Elmondása szerint sokat küzd házon belül a városért, viszont érez egy teljesen érzelmi alapú, zsigeri ellenséges érzületet a fővárossal szemben egyes kormányközeli emberektől. Mégis a Fidesz akaratából lehetett 2014-ben is újrázó főpolgármester, pedig akkor félretolhatták volna, ha akarják. Ráadásul a mostani huzavona is ugyanúgy árt a fővárosi fideszes polgármestereknek is, a rendezetlen helyzetből pedig komoly problémája adódhat a kormánypártnak.

Óvatosan bánik most már a kormányzati ígérettel is, hiába volt szó a HÉV-vonalak átvételéről. Meglátása szerint a fővároson kívül senki nem tudná ilyen költségvetéssel működtetni a rendszert, nem vállalnak kockázatot a kormány részéről, például azzal, hogy a MÁV rendszerébe olvasztják a HÉV-et. Csak a 3-as metró nagyobb forgalmat bonyolít, mint a MÁV országosan, és nem biztos, hogy tudna alkalmazkodni a 2-3 perces menetrendekhez – tette hozzá Tarlós. Egy ponton viszont rendezett a kapcsolat, mégpedig a fejlesztések terén jó az együttműködés a kormánnyal.