szerző:

A nemrég alakult Rezindensek és Szakorvosok Szakszervezetének pénteki bemutatkozó sajtótájékoztatóján elmondták, nemcsak béremelést követelnek, hanem a biztonságos betegállátásért is küzdenek. Az új szervezet annak a lehetőségét is megvizsgálja, milyen feltételek mellett sztrájkolhatnak az egészségügyi dolgozók.

Bemutatkozó sajtótájákoztatót tarott pénteken a Rezindensek és Szakorvosok Szakszervezete, a ReSzaSz. Dénes Tamás, a szakszervezet elnöke, a Magyar Rezidens Szövetség korábbi elnöke elmondta,hogy  “Orbán Viktor valószínűleg rossz tanácsadókra hallgat, ha azt hiszi, hogy az egészségügy így is fenntartható, és nincs szükség pluszforrásokra.” Az új  szervezet célja, hogy “újraélesszék a magyar egészségügyet”; Dénes szerint a betegek még nem érzik, de az orvosok és a nővérek nem tudják biztonságban ellátni a betegek, a rendszert csak a társadalom lojalitása és az egészségügyi dolgozók önfeláldozása tartja egyben. Úgy látja, a Facebookon szerveződő fotelforradalom már nem elég, ki kell lépni a valóságba. “Harcmodort és fegyvernemet kell választani, és valódi érdekvédelemre van szükség, mert a lájkok és a kommentek már nem elegek.”

Az ReSzaSz elnöke arról is beszélt, hogy nem nyugati béreket követelnek, mert tudják, hogy azt nem is lehetséges, hanem tisztességes jövedelmeket. Az Emmi januárt 4-én kiadott egy közleményt, amiben azt állt, hogy 2016 januárjától a szakorvosi minimumbér nettó 270 ezer forint lesz. “Kíváncsian várjuk, hogy mi áll majd az orvosok februári bérpapírján” – mondta erről Dénes Tamás, aki hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozók érdekérvényesítése nem önös érdek, hanem ezt diktálja a lakosság érdeke is. “Ez a küzdelem nemcsak a bérkérdésről szól, hanem a biztonságos betegállásért folytatott küzdelemről is.” A ReSzaSz azt várja, hogy a következő évek végre az egészségyügyről szóljon, és a kormányzat a jövőben a költségvetés minimum 6,5 százalékát az egészségyügyre költse.

Dénes Tamás, a ReSzaSz elnöke
©

A ReSzasz annak lehetőségét is megvizsgálja, hogyan lehet munkabeszüntetést tartani az egészségyügyben, de egy esetleges sztrájk kidolgolgozása még hónapokba telhet. “Ennek jogi szabályozása adott, de gyakorlata még nincs” – tette hozzá Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országok Szövetségének elnöke, aki üdvözli az új szakszervezet megalakulását, és minden szakmai, jogi és politikai segítséget megadnak az új szervezetnek. Ellenpéldaként Angliát említették, ahol pont nemrég fogtak egész napos munkabeszüntetésbe a rezindensek.

Az első lépésként azt javasolja a ReSzaSz, hogy azok az orvosok, akik anyagilag megengedhetik, ne vállaljanak a jövőben önként vállalt túlmunkát. Mint elmondták, a ReSzaSz kész egyöttműködni más szervezetekkel, így például a Magyar Rezidens Szövetséggel (a szervezet egyik alneköke a rezidens szövetség elnöke is egyben) vagy az “1001 orvos a hálapénz nélkül “nevű Facebook-csoporttal.

Hegedűs Zsolt, a ReSzaSz egyik alelnöke elmondta, azt szeretnék, ha az Angliában működő minőségi  betegellátás gyakorlata itthon is meghonosodna. Így például mérnék és nyomon követnék a kórházakban a fertőzési és halálozásai rátát, és folyamatosan, nem csak évente mérnék a betegek elégedettségét. Az ortopéd sebész 10 év után jött haza Angliából, miután 35 évesen gyakorlatilag elmenekült a magyar egészségyügyből. “Az eszem miatt mentem el, a szívem miatt jöttem vissza" – mondta az orvos.