szerző:
Mizsur András

Tudja, mi a közös a menekülthullámban és a tanárlázadásban? Az, hogy mindkettőt valamilyen külső erők, de minimum Soros György mozgatja. A kormányzati kommunikáció most is felpörgött, hogy lejárassa és megossza a tanárokat, illetve az őket képviselő szervezeteket, civil csoportokat.

Miközben Lázár Jánostól kezdve a frissen kinevezett Palkovics Lászlóig minden vezető politikus a tárgyalás szükségességét sulykolja, a kormányzati kommunikációban a korábban jól bevált technikákkal igyekeznek megosztani és elhitelteleníteni a tanárlázadás vezető arcait. A kettős beszédet jól példázta Lázár csütörtöki kormányinfója, amelyen egyszerre kérlelte a tanárokat („Adjanak esélyt a tárgyalásra”), illetve támadta feltűnő agresszivitással a szakszervezeteket („ne balhézzanak”).

Palkovics László érkezik a Köznevelési Kerekasztalra
©

Lázár tolmácsolásában nagyjából így foglalható össze a kormány álláspontja a szombati tüntetés előtt:

- tárgyalásra van szükség a problémák megoldásához és a kormány kész tárgyalni

- tiszteletben tartják, ha a tanárok tüntetni és sztrájkolni akarnak, de azt ők is tudják, hogy az nem megoldás

- a PSZ és Galló Istvánné csak politikai balhét csinál

- ezt a balhét kormányellenes körök hergelik és finanszírozzák

Soros György hergeli a tanárokat (is)

Soros György. Mozgatja a szálakat?
©

Korábban is visszatérő szólam volt a kormány kommunikációjában, hogy az éppen adott kormánykritikus szerveződés mögött valamilyen külső erők állnak. Ugyanezt ezt a retorikai fogást alkalmazták, amikor a forint gyengülését bizonyos pénzpiaci körök támadásával magyarázták, vagy amikor Orbán külföldről fizetett ügynöknek nevezte a Norvég Alap civiljeit, de a menekültválság alatt is bedobta a kormány, hogy valójában Soros György mozgatja a szálakat a háttérből.

„Lássuk be, nem életszerű, hogy egy szép reggel Miskolcon Pilz Olivér felkel, rájön, hogy rendkívül elégedetlen, és elkezd levelet írni, tiltakozni” – a Népszabadság forrásai szerint most így próbálta megmagyarázni Orbán a Fidesz szerdai lillafüredi frakcióülésén, hogy valójában mi állhat a tanárok elégedetlensége mögött, de ezt a kormányfő sajtófőnöke elszántan tagadta. Mindenesetre a tanártüntetés előtt két nappal Lázár sem spórolta meg ezt a kötelező kommunikációs elemet, szerinte a mostani „balhét” ugyanazok szervezik és finanszírozzák, akik az utóbbi évek kormányellenes megmozdulásait, konspirált a miniszter, de a már leváltott oktatásért felelős államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit is ellenzéki aknamunkát vizionált a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában.

Oszd meg és uralkodj

A kormányzati kommunikáció másik fogása, hogy igyekeznek úgy beállítani a tanárlázadást, mintha az csak a béremelésről szólna, ezzel próbálják elszigetelni a tanárokat és szembeállítani más, hasonló helyzetben lévő társadalmi csoportokkal. Orbán Viktor múlt heti rádióinterjújának is ez volt a lényege, amikor azt mondta, hogy „sem a rendőrök, sem az ápolók nem mondták, hogy ők akarnak előbb béremelést”. Majd megköszönte a társadalomnak az áldozatot, amelyet a pedagógusokért hoztak. Ez alatt azt a 700 milliárdot értette, amit állítása szerint az oktatásra költött a kormány. Az üzenet egyszerű: rengeteg pénzt kaptak a tanárok, mégis nekik áll feljebb.

Erre erősített rá Lázár két nappal a szombati tüntetés előtt, amikor azt mondta, vegyék tudomásul a tanárok, nem tudnak minden évben 20 százalékos fizetésemelést adni. Mintha a Teleki Blanka Gimnázium 16 pontos követeléslistája, a Pedagógusok Sztrájkbizottsága 25 pontos vagy az Országos Tantestületi Értekezlet egy 10+8 pontos listája csak a bérekről szólna.

„Az önkormányzatok terítsék ki lapjaikat !”

Az sem az első eset, hogy a kormány próbálja elmaszatolni felelősségét a közoktatásban kialakult állapotokért. Nem sokkal a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelének megjelenése után Lázár azzal ment neki a tanároknak, a rendszer kritikája helyett az oktatás minőségével foglalkozzanak, mert ők is tehetnek arról, hogy évek óta csökken a diákok tudásszintje.
A Hermann Ottó Gimnáziumban
©

Most arra szólította fel az önkormányzatokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy „terítsék ki lapjaikat!”, mert ha az önkormányzatoknak túl nagy falat az iskolák működtetése, akkor majd az állam átveszi a feladatot. A kormány ugyanis tisztázni akarja, kinek a hibájából nincs WC-papír és kréta az iskolákban, a fenntartó, vagyis az állam (Klik), vagy az üzemeltetők, az önkormányzatok miatt. Mindezt úgy, hogy hétfőn egy általános iskolában azért nem tanítás volt, mert a Klik tartozása miatt elzárták a gázt.

A nyitott kapuk

Lázár szerint „szakmai kérdésekben nyitott kapukat döngetnek a tanárok”, azonban hiába sulykolja a kormány a tárgyalás fontosságát, ha kedden összeült Köznevelési Kerekasztal már összetétele miatt is hiteltelen platform. A Kerekasztal összehívásának célja is sokkal inkább a tanárok megosztása, elégedetlenségük mederben tartása volt, mintsem hogy valódi egyeztetéseket folytasson az Emmi.

A kormány a gyámságával létrehozott, vagy tőle költségvetésileg erősen függő szervezeteket (Nemzeti Pedagógus Kar, Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia stb.) hívott meg a fórumra. Az egyetlen független résztvevő, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig már csütörtökön bejelentette, hogy a jövőben kapcsolódik be a Kerekasztal munkájában. Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta, „ez nem az a kerekasztal, ahol ott kell maradni”.
Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék