szerző:
Zelki Benjámin

Évtizedek óta borzolja a kedélyeket a Római-partra tervezett mobilgát ötlete, azaz a nem megoldott árvízvédelem miatt szenvedők és a partot természetességében szeretők közti konfliktus. Egy dologban azonban mindenki egyetért: a Római rehabilitációja szükséges lenne, mégis, ezzel a kérdéssel senki nem foglalkozik. De azt sem tudjuk, hogy egyáltalán meglesz-e a sokat citált mobilgát, és ha igen, mikor.

A Római-part Budapest utolsó, a maga természetességében megmaradt ártéri Duna-partja, és egyben a fővárosban ez a 3,1 km-es partszakasz az utolsó, melynek nem megoldott az árvízvédelme. Ebből következően évtizedek óta két fél konfliktusa határozza meg a Római-part jövőjét. Az egyik oldalon a partot a maga természetességében szerető látogatók és az őket kiszolgáló vendéglátóhelyek állnak, őket képviseli a Maradjanak a fák a Rómain Facebook-oldal mögött álló civil csoport. Velük szemben sorakoztak fel az árvizek miatt régóta szenvedő lakók, illetve azok, akiknek ingatlanai árvíz idején nem menthetők, az ő érdekképviseletük a Római-partért Egyesület.

A Római-partra már 1978 óta terveznek gátat, viszont a 2000-es évek óta a part beépítése is felgyorsult, annak ellenére, hogy a terület hivatalos besorolása továbbra is hullámtér, ami azt jelenti, hogy a folyó évente többször is elöntheti, de ilyenkor a főváros nem köteles biztosítani az itteni ingatlanok védelmét, az ide építkezők pedig mindennek tudatában voltak. A part üdülőövezeti besorolása pedig ezt azzal spékeli meg, hogy az elárasztásveszély ellenére az itteni tulajdonosok a legmagasabb éves adót kötelesek megfizetni. Nemcsak az új építkezők, hanem a romantikusan fanyar, szocialista időket idéző hangulatot és mérhetetlen elhanyagoltságot sugárzó, évtizedek óta hanyatló lakatlan épületek (ezek közül talán a legismertebb az egykori Postás-üdülő maradványa) tulajdonosai is.

Az árvizek után a part fertőzésveszélyessé is válik, hangsúlyozza Egri Gábor, a gátat pártoló Római-partért Egyesület alelnöke. Két vizsgálat, 2010-ben az ÁNTSZ-é és 2013-ban a Grazi Orvostudományi Egyetemé egyaránt kimutatta az áradás után szalmonella, e-coli és fekália jelenlétét. De az áradások után fertőtleníteni kell az ingatlanok területét is (a közterületeket nem), ilyenkor a terület fehérlik a klórmésztől, hipótól, ami a talajba és vízbe jut be, de erről senki nem beszél, mondja Egri. Az árvíz az ingatlanokban is kárt tesz, így néz ki egy volt csónakház áradás után:

©

Ígérgetnek, de sehol semmi

A parti sáv óriási ingatlanérték-potenciált rejt, azonban ma az árvizek miatt teljesen értéktelen, de így is 45 milliárd forintra becsülték fel az itt álló épületeket. Ez a szám a gát megépítése után sokszorosára növekedhet, miközben a kihasználatlanul álló ingatlanok közül sok állami tulajdonú. Nem véletlen hát, hogy a fővárosi Fidesz- és MSZP-frakció egyaránt támogatta a gátépítését, az MSZP, amióta ellenzékben van, ezt nem hangoztatja ugyan, de aktívan sosem kelt ki a gát ellen, mondja egy nyilatkozó helyi lakos.

Mindennek ellenére a Demszky-vezette főváros ugyanolyan kettős politikát játszott Római-ügyben, mint a Tarlós-vezette, látszólag elkötelezett volt a gát iránt, ám az igyekezet végül kimerült újabb és újabb tanulmányok elkészítésében. Aztán érdekes módon, amikor a választások közeledtek, a sok ellenkezést kiváltó projekt mindannyiszor parkolópályára került. A fővárosi önkormányzat utoljára júniusra ígérte a (legújabb) tervek nyilvánosságra hozatalát, és azt, hogy ezeket augusztusban a parton ki is plakátolja, de mindez eddig nem történt meg.

Az ügyben óriási a titkolózás, még a gátért és ellene küzdő helyi szereplők sem ismernek friss látványterveket, pontos információkat a gátról és arról, hogy mi lesz utána, de a főváros a mi kérdéseinket sem méltatta válaszra, noha a közgyűlés szeptemberben készül döntést hozni az ügyben, Tarlós István pedig még egy népszavazást is belengetett a nyár közepén. A III. kerületi önkormányzat pedig igyekszik eleve teljesen kivonni magát az egyébként fővárosi tulajdonú partszakasz ügyéből, megkeresésünkre a szintén hallgatag fővároshoz irányított minket, de Óbuda a helyieket is táblával emlékezteti, hogy a problémás terület bizony a fővároshoz tartozik:

©

Nincs tervező, aki a nevét adná hozzá?

A népszerűtlenség mellett valószínűleg az egyre több felmerülő bonyodalom szegi kedvét az építkezőknek. A 2013-as árvíz ugyanis minden korábbinál magasabb volt, így a mobilgát addigi terveit át kellett szabni, magasabb és erősebb gát kell, mint gondolták. A Maradjanak a fák a Rómain nevű csoport szerint a tervezésnél több műszaki problémára is rájöhetett a főváros, ami az építkezést akadályozza.

Az egyik ilyen nehezítő körülmény, hogy a mobilgát alapjait mélyen a föld alá kell ásni, ami elzárná a Duna felől szivárgó felszín alatti vizek útját és a Hármashatárhegy felől a Duna felé folyó felszín alatti vizekét is, és a terület idővel elmocsarasodik. A másik akadály egy parton található csővezeték, mely a Szentendrei-szigetről szállítja Budapest ivóvízkészletének egy jelentős részét, ezt az építkezés okozta beavatkozás miatt ki kellene cserélni, ami rendkívül megnöveli a költségeket. A projekthez az állam adna ugyan 10 milliárd forintot európai uniós forrásból, de a többit az anyagilag amúgy sem eleresztett fővárosnak kellene kigazdálkodnia, nem tudjuk, hogy pontosan mennyit, de a civilek szerint a költségek már meghaladnák a 15 milliárdot is. De az elhúzódó tervezés is figyelemre méltó, Tömör Miklós, a Maradjanak a fák a Rómain civil csoport nevében azt mondta, nincs olyan tervező, aki az egész, igen nagy felelősséggel járó beruházáshoz a nevét adná.

Egri és Tömör egyetértenek abban, hogy a nyilatkozataiban hevesen gátpárti Tarlós Istvánnak valójában nem szívügye a védmű megépítése. Egri szerint Tarlós se óbudai polgármesterként, se fővárosi vezetőként nem tett többet a gát megépítéséért az újabb és újabb tanulmányok elkészítésénél. Ha lett volna igazi szándék, már régen állna a védmű – így Egri.

A 2013-as rekordárvíz után kezdtek ismét egyre többet beszélni arról, hogy a III. kerületben bármikor több mint 50 ezer ember kerülhet veszélybe, hiszen akkor nem sokon múlt, hogy az áradás áttörje a Nánási-Királyok útján felépített védekezési vonalat. Kell tehát védelem a Csillaghegyi-öbölzetnél, csak az a kérdés, hol húzódjon a gát.

Lehet-e a partot és a fákat egyszerre védeni?

A főváros és a Római-partért Egyesület egyetért abban, hogy egy megoldás létezhet: a part mentén épüljön meg a mobilgát. Ez azonban egyet jelent a sokak által szeretett kavicsos ártéri Duna-part és az itteni szinte összes fa likvidálásával. Tarlós korábban 1500 fa kivágásáról nyilatkozott, a Maradjanak a fák a Rómain csoport szerint a gát mindkét irányban 10 méteres körzetében a rádőlés veszélye miatt nem állhat fa, úgyhogy a Római helyén egy különböző térelemekkel díszített betonsivatag valószínűsíthető.

A part megőrzéséért küzdő civilek hangsúlyozzák, hogy a parttól beljebb, a Nánási-Királyok útja vonalon haladó nyúlgátat kellene elsődleges védelmi fallá erősíteni, hiszen akkor maradnának a fák a Rómain. Egri szerint ez nem lehet jó megoldás, mivel itt közművek futnak, busz közlekedik, ami mind útban lenne az igen nagy helyigényű gátnak, ráadásul az út két szélén álló ingatlanok egy részét is ki kellene sajátítani. Bizonyos, hogy ez lenne a drágább megoldás, ráadásul ezen az útvonalon is kellene fákat kivágni, noha nem annyit, mint a parton, és persze nem oldaná meg a hullámtérben álló ingatlanok helyzetét sem. Tömör szerint a Nánási úti fővédvonallal párhuzamosan a parton húzódhatna a kisebb árvizek ellen védő másodvédvonal is, de ha a főváros terve valósul meg, akkor is megmaradna a Nánási úti gát mint második védvonal – ahogyan ez a 2013-ban elbukott terv havaria-forgatókönyvében is szerepelt – hiszen tartanak a gát átszakadásától, ami rendkívül nagy biztonsági kockázatot jelentene. Kérdés, akkor mi értelme van a mobilgát-beruházásnak.

©

Bardóczi Sándor tájépítész mérnök, a Római-part megőrzéséért küzdő civil csoport tagjaként azt mondja, egyéb alternatív megoldások is léteznek, amelyekkel elkerülhető a közvetlenül a parton építendő gát, egyszerűen meg kell tanulni együtt élni az árvizekkel. Cölöpökre kell építkezni, az árvízvédelmi szint fölé tölteni fel a telkeket, de Hamburgban a Hafencity és a New Orleans-i Chalmette is jó példája az árvizeket figyelembe vevő építkezésnek.

Budapest lakóit azonban nyilvánvalóan az a kérdés foglalkoztatja a legjobban, hogy mikor indul meg az igencsak leromlott, de sokak által így is kedvelt parti sáv rehabilitációja (tavasszal határozottan mondták, hogy ősszel). Szeretnék, ha mindez úgy történne meg, hogy a terület megőrizze szerethetőségét, vagyis az ártéri jelleget, ez azonban a partra tervezett gáttal együtt biztosan nem kivitelezhető. A civil partvédők kompromisszumos megoldásaira a főváros sosem hajlott. A politikusok csak a mobilgátas megoldást favorizálják, de arról senki nem tud semmit, hogy fog kinézni aztán a Római-part, és tervezi-e valaki is rehabilitálni a területet.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!