Vajon hogyan döntött volna a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, ha más tálalásban találkozik a 98 százalékos különadó problémájával, a titkos megfigyelésekkel vagy akár Baka András volt legfőbb bíró menesztésével? A strasbourgi bíróválasztás tétje ugyanis valójában ez: a magyar bíró lesz az összes magyar ügy előadója, azonban a jogorvoslatot kereső állampolgárnak nem mindegy, milyen tálalásban viszik az eljáró tanács elé az ügyét. Az ő sérelmét hangsúlyozva, vagy ellenkezőleg, az állam bizonyítványát magyarázva.

A kormány fő kiszemeltje első körben Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi dékánja volt, akit eddigi pályafutása alapján nehéz kemény jogvédőként elképzelni. A kormány visszavont listáján Tallódi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi büntetőjogi és emberi jogi főosztályának helyettes vezetője is szerepelt, ő gyűjtötte össze az állam mentségére szolgáló érveket például a parlamentben molinóval tiltakozó ellenzéki képviselők ügyében. Itt speciel nem az ő érvelése győzött.

Több formában is a kormány tudomására hozták Strasbourgból, "komolytalan listáról" nem választanak, ezért az Orbán-kabinet – tartva a teljes megszégyenüléstől – szeptember közepén visszavonta az eddigi személyi ajánlásait, és pályázatot írt ki a bírói poszt betöltésére. A szűk határidők alapján felmerülhet a gyanú, hogy ez is inkább alibi, mint valódi ajánlat, a minisztérium titkolózik, a pályázati határidő lejárta után egy héttel sem volt hajlandó elárulni a bírálati szempontokat.

Azt pláne nem, hogy kik a pályázók – ám abból néhány nevet megtudott a HVG, ezek a friss lapszámban olvashatók.