Windisch Judit
Windisch Judit

A szegénység csökken ugyan Magyarországon, de a társadalmunk továbbra is az EU szegényházához tartozik, a magyarok kétharmada lényegében nem európai életet él, a fogyasztásban pedig a visegrádi országok már bőven lehagytak bennünket. A kormány itt is csak a jót látja.

„A makrogazdasági mutatók 2015-ben már biztatóak voltak, az eladósodottság csökkent, a foglalkoztatás nőtt, az infláció gyakorlatilag nullára csökkent. Azt lehetett várni, hogy elindul egy csendesebb építkezés, és megteremtődnek a feltételei az intézményi reformoknak, az oktatási és egészségügyi rendszer hatékony átalakításának. Eddig azonban nem ez történt” – írták a Tárki kutatói a Társadalmi Riport 2016 című, két évente megjelenő kiadványban, amelynek friss kiadását kedden mutatták be.

©

Ami történt, az sem volt jó:

„az oktatási rendszerben az elhibázott centralizációs törekvések csak felerősítik a gyerekek származás szerinti egyenlőtlenségeit.”

A kutatók szerint a kormány ezen a területen éveken keresztül elhibázott döntéseket hozott – mikor az érettségit és a nem műszaki szakokat leértékelte, a tankötelezettség korhatárát leszállította, a tankönyvpiacot kiiktatta, a tanszabadságot korlátozta -, amit nem ellensúlyoztak a pozitív döntések, mint a duális képzés bevezetése, az ingyenes tankönyv kiterjesztése.

Az egészségügyben pedig a mostani kormányzat sem képes ellenállni „a feudális hierarchiákban, az adómentes korrupciós pénzekben érdekelt lobbi érdekérvényesítésének.”

Lemaradásban

A Tárki kutatóinak elemzése szerint kimondható, hogy a magyar társadalom en bloc Európa szegényebbik feléhez tartozik, a gazdagok sincsenek annyira gazdagok, mint akár a környező országokéi, a középosztály gyenge és erőtlen, a polgárság a társadalom nagyon szűk rétegét teszi ki. A társadalom legszegényebb 60 százaléka nem képes a középosztályi életmintát követni. Az, hogy nincs erős középosztály, nem csak ennek a kormánynak a hibája, az előzőek sem tudták ezt a feladatot megoldani.

©

A vagyoni egyenlőtlenség a kutatók szerint nagyobb, mint a jövedelmi, a társadalomszerkezet eltorzult. A háztartások 50 százaléka ugyanis 7 millió forint alatti vagyonnal vagyontalannak számít. A középréteg - 7 és 70 millió közti vagyonnal - teszi ki a háztartások 45 százalékát. 3 milliárd forint feletti vagyonnal 150-200 háztartás rendelkezik. A vagyon döntő részét a lakóingatlanok teszik ki.

Szegénység: nem mindegy, mit nézünk

A szegénységet többféle számítással mérik. Az egyik a jövedelmi szegénységet nézi, ez alapján uniós viszonylatban nem olyan rossz a helyzet, az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar szegények aránya kisebb az EU-s átlagnál: honfitársainknak "csak" 14,6 százaléka él jövedelmi szegénységben, az EU-s átlag 17,2 százalék.

Ha viszont az anyagi deprivációt nézzük, már más a kép. Ennél a mérőszámnál azt veszik figyelembe, hogy a háztartás képes-e a váratlan kiadásokat fedezni, el tud-e menni egy hétre nyaralni, tudja-e törleszteni a tartozásait, van-e pénze húsra, tudja-e otthonát megfelelően fűteni, megengedhet-e magának mosógépet, tévét, telefont, autót. Ha a válasz három kérdésre nem, akkor a háztartás anyagilag depriváltnak számít, ha még egy kérdésre nemmel válaszolnak, már súlyos depriváltságról lehet beszélni.

©

Ebben az összehasonlításban - szintén az Eurostat adatait nézve - Magyarország durván az uniós átlag alatt teljesít: 2015-ben a népesség 44 százalékát érintette a probléma - kicsit több mint a felénél súlyos a helyzet -, miközben az uniós átlag 19,5 százalék. Csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet.

Ugyanakkor az is tény, hogy a szegénység még ebben az összehasonlításban is csökkent a 2014-es magyar viszonyokhoz képest. Ezt egy másik adatsor mutatja. A Tárki Háztartás Monitor 2015-ben készült adatfelvételében kicsit más számok vannak, aszerint a magyar népesség 37 százaléka volt anyagilag deprivált, negyedüknél súlyos volt a helyzet. 2014-ben ugyanez még 45,2 százalék volt. Az anyagi depriváltságban élőknél korcsoportokra bontva nem látszik kiugróan nagy különbség, a 25-49 éves korosztály adja a legkisebb százalékot, 20,3-at, míg az 50-64 éves korosztály a legmagasabbat, 26,7-et.

A deprivált háztartásokban élők egyötöde gyerek. Elemeire bontva a számokat kiderül, hogy az egyedülálló szülők, az egygyerekesek, illetve a háromnál több gyereket nevelők helyzete romlott valamelyest 2014-hez képest. Ugyanez igaz az 50 évesnél idősebbekre és a szakmunkásképzőt végzettekre. Utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek helyzete kicsit javult.

Itthon egyébként leginkább a váratlan kiadások fizetése és az egyhetes nyaralás megoldása okoz gondot. Európai viszonylatban a foglalkoztatottság továbbra is alacsony, a munka eloszlása egyenlőtlen.

A fogyasztás sem fényes

Az ezredforduló után Csehország a "régi" EU tagországok fogyasztási szintjének 63, Magyarország az 58 százalékán állt, ettől 10 százalékponttal lemaradt Szlovákia és Lengyelország. 12 évvel később gyökeresen eltérő a helyzet, a lengyel, szlovák, cseh relatív értékek csaknem azonos szintre, 70 százalék környékére emelkedtek a nyugat-európai szinthez képest, míg a magyar fogyasztási szint csak 57 százalékon áll - derül ki a tanulmánykötetből.

©

"Míg tehát a háztartások tényleges fogyasztását nézve a szlovák gazdaság 23 százalékpontos, a lengyel 21 százalékpontos növekedést produkált, addig a magyar gazdaság mínusz 1 százalékpontosat produkált."

A magyar háztartások tavaly havonta átlagosan 158 ezer forintot költöttek.

Nemcsak pénzben vagyunk lemaradva

A Tárki kutatóinak megállapítása szerint ha európai összehasonlításban a fogyasztást, életszínvonalat, iskolázottsági szintet, életstílust, nyitottságot, elfogadási képességet, nyelvtudást nézzük, a magyar társadalom nagyjából egyharmada van "kinn a vízből", és képes arra, hogy európai társainak partnere legyen. A felemelkedéshez intézményi reformokra és a háztartások valamint a gazdaság magyar szereplőinek bővülésére van szükség. A baj nem az, hogy a nemzetközi cégek kizsákmányolják vagy "összeszerelő üzemnek" tekintik az országot, hanem az, hogy a magyar vállalkozások nem fejlődnek kellőképpen ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a modern technológiával és termelési kultúrával - írják a kutatók.

Ehhez arra is szükség lenne, hogy az államosítás és a közbeszerzések versenyerősségének csökkentése helyett a gazdasági környezetet verseny, innováció és értékteremtés jellemezze - tették hozzá. Az illegális migráció helyett a magyar társadalom és gazdaság sorsát nézve sokkal fontosabb kérdés a ki- és visszavándorlás szerkezete és tartóssága.

Az államtitkár pozitív változásokról beszél

A Társadalmi riport 2016 tanulmánykötet kutatási eredményei, elemzései alapvetően megerősítik, hogy az elmúlt években társadalompolitikai fordulat történt, és pozitív változások indultak meg Magyarországon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Czibere Károly a Tárki által készített kiadvány bemutatóján.

Czibere Károly kiemelte: ahogy azt a KSH már korábban jelezte, az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottság, csökkent az inaktivitási ráta és 2013-tól csökkent a szegénység által veszélyeztetettek száma is.

Az idei kiadványt - két alkalmat kihagyva - ismét támogatta a kormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériuma révén. A 2012-est alapítványi támogatásból, a 2014-est közadakozásból készítették, bár a kötetben megjegyzik, két éve Czibere Károly államtitkár az egyik legnagyobb támogatójuk volt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!