szerző:
Domány András

Megfejtés: igen, szoktak, és le szokták szavazni.

„Szerintem olimpia kérdésében nagyon-nagyon ritkán szoktak kiírni népszavazást” – mondta hétfőn a hvg.hu videósainak a parlament folyosóján Nyitrai Zsolt Fidesz-képviselő.

Krakkóban 2014. május 25-én szavaztak a polgárok arról, hogy megpályázzák-e a 2022-es téli olimpia megrendezését. 36%-os részvétel mellett, ami ott elég volt az érvényességhez, a szavazók 70%-a nemet mondott. A főpolgármester, aki támogatta volna a rendezést, de a közhangulat ingadozását látva óvatos lett, presztizsveszteség nélkül tudott kiszállni az ügyből, és fél évvel később 58%-nyi szavazattal simán újra megnyerte a választást.

Hamburg polgárai 2015. november 29-én szavaztak arról, hogy vetélkednek-e velünk a 2024-es nyári játékokért. 50,1% részvétel mellett 51,6% volt a nemek aránya, ezért letettek az ötletről. Igaz, Kielben 66%-os volt a támogatás, de Hamburg nélkül a pályázat értelmetlenné vált.

Svájc Graubünden kantonjában most, 2017. február 12-én mondott nemet a helyi népszavazáson részt vevők 60%-a arra, hogy náluk rendezzék a 2026-os téli olimpiát, pontosabban arra, hogy 25 millió frankos hitelből dolgoztassa ki a pályázatot a kanton, a szövetségi állam és az olimpiai bizottság. Még Sankt Moritzban is a nemek kerültek többségbe, ahol 1928-ban és 1948-ban már rendeztek téli olimpiát. Ilyen szavazást 1980-ban és 2013-ban is tartottak az akkor esedékes pályázatról, szintén elutasító eredménnyel.

Bostont az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága 2015. január 5-én választotta ki az országon belül pályázók közül, pedig San Francisco, Los Angeles és a főváros, Washington is érdeklődött. Ám fél év múlva, július 27-én a város visszalépett, mert a közvéleménykutatásokban mért támogatás 50% alá esett.